A kiegyezéstől a második világháborúig kalauzol dr. Gali Máté Békéscsabán bemutatott könyve

Előadás keretében mutatta be dr. Gali Máté történész A próbára tett nemzet című tanulmánykötetét szerdán kora délután a Mathias Corvinus Collegium (MCC) békéscsabai képzési központjában. Az MCC Rubicon Történettudományi Műhelyének kutatótanára számos érdekességet osztott meg az érdeklődőkkel.

Papp Gábor, [email protected]

Fotók: Jenei Péter

A kötet a kiegyezéstől a második világháború végéig tartó időszakot öleli fel, és a szerző tizenhárom – 2014 és 2022 közötti – legjobb, legérdekesebb tanulmányait, írásait illetve két fontos forrásközlést tartalmaz. Ahogy a könyvajánlójában is olvasható, a kiegyezés és a második világháború befejezése között eltelt közel nyolc évtized sorsfordító időszaka volt Magyarország történelmének. A dualizmus kora gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt nagyfokú fejlődést hozott, ugyanakkor olyan komoly nehézségekkel is szembesítette az ország vezetőit, mint például a nemzetiségi kérdés, amely végül – az első világháborús vereségünk nyomán – szétfeszítette a sok évszázados államkereteket. Az 1867 és 1945 közötti korszak bel- és külpolitikai történései, valamint a mindig is a népek keresztútján fekvő országunk kényszerpályái jelentős próbatételek elé állították a magyar nemzetet.

Mint azt dr. Gali Máté hírportálunknak elmondta, az egyik forrásközlés Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter nemzetiségi kérdésben képviselt elképzeléseit, nézeteit tárgyalja. Berzeviczy komoly érdeklődést tanúsított, és energiákat mozgósított a kérdések megnyugtató rendezésére.

A másik forrásközlés Rónai Mihály András zsidó származású költő, publicista levele, akit Berzeviczy Albert veje, Szalay Gábor a Magyar Királyi Posta egykori vezérigazgatója bújtatott a holokauszt idején.

Dr. Gali Máté kiemelte, a dualizmuskori tanulmányok a nemzetiségi kérdéseket járják körül, illetve külön rész foglalkozik az 1918 és 1920 között történtekkel, a tanácsköztársaság historiográfiájával, vagyis történetírásának történetével is. A kötetben ugyancsak olvashatnak az érdeklődők arról, hogy 1918-ban a csehszlovák-magyar határtárgyalás miként alakult, a frissen alakult csehszlovák kormányzat budapesti megbízottja miként tárgyalt a magyar kormány képviselőivel egy ideiglenes demarkációs vonalról.

Három tanulmány foglalkozik az 1920-ban elfogadott numerus clausus-szal és annak 1928-as módosításával. 1920. szeptember 26-án szavazta meg a magyar nemzetgyűlés a numerus clausus néven ismertté vált törvénycikket, mely a felsőoktatásban a hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg. A diszkriminatív jogszabály rendkívül hátrányosan érintette a zsidóságot.

A történész szólt arról, hogy a kötetben megtalálható a Horthy-korszak megítélésének több mint nyolcvan oldalas nagy összefoglalója.

A tanulmány komplexen mutatja az időszak politikai rendszerét, szociálpolitikáját, külpolitikáját és Horthy Miklós személyét, valamint a korszak historiográfiáját. A szakember ennek kapcsán elmondta, ezeket az évtizedeket a pártállami időszakban nagyon sokáig, a ’70-es évek végéig egyértelműen negatív színben, az államszocialista rendszer antitéziseként ábrázolták. Kiemelte, mára a történelemtudomány sokszínű, a leegyszerűsítő értelmezések a háttérbe szorultak.

– Mint minden történelmi korszaknak ennek is megvoltak a maga árny- és fényoldalai, ezeket együttesen kell vizsgálni – fogalmazott.

A nemzetiségi kérdés jelentősége

A nemzetiségi kérdésről elmondta, annak eredője, hogy a másfél évszázados török hódoltság idején átalakultak az etnikai viszonyok a Kárpát-medencében, a magyar etnikumot komoly vérveszteség érte, és a kialakult helyzetet a Habsburg kormányzat betelepítésekkel orvosolta. Amikor megjelentek a modern nacionalizmusok, a kérdés kiéleződött A dualizmus alatt kulcskérdés volt a nemzetiségek helyzete, amelynek tagjai területi, kulturális autonómiát akartak, a magyar döntéshozók azonban ezt nem támogatták, hiszen a kiegyezéssel hosszú idő után valósult meg a történelmi magyar államrészek egysége.

A nemzetiségek később már az anyanemzetükhöz akartak csatlakozni, ami az első világháborús vereséggel és a nagyhatalmak stratégiai érdekei miatt a monarchia és a történelmi Magyarország széteséséhez vezetett.