Digitális önvédelmet fejlesztenek az online veszélyek ellen

A digitális önvédelem az online veszélyek, az online térben tapasztalható problémák elleni ismeretszerzést, ismeretszélesítést, illetve a megoldások körét jelenti. Ennek során a szakemberek ez utóbbi tényezőket összegzik, és próbálják a szülők felé kommunikálni – mondta el az előadást megelőzően hírportálunknak Pöltl Ákos. A családbiztonsági szakértő elmondta, mindez azért fontos, mert napjainkban a gyermekek és a szülők is nagyon sok időt töltenek az online térben, miközben alapvetően nem sok tudás és készség van ahhoz, hogy le tudják tenni a felnőttek számára is képernyőfüggőséget okozó mobiltelefont.

– A gyerekeknél ugyanekkor ez a jelenség kiegészül több komoly kockázati tényezővel, online támadásokkal, online veszélyhelyzetekkel – fogalmazott a szakember. – A védekezés képessége senkivel nem születik, azt meg kell tanulni, de a gyerekeknek és fiataloknak is csak azt lehet megtanítani, amit mi magunk is tudunk. Ha viszont a szülő nem tudja megtanítani, és a gyerek találkozik ezzel a problémával, akkor a társaihoz fordul tanácsért. A szülők szerepét pedig átveszik a kortársak, és innentől rengeteg problémával kell szembenézni, ami ki kellene küszöbölni. A legegyszerűbb, legadekvátabb megoldás, ha az anyukákat, apukákat felvértezzük ismeretekkel, és képessé tesszük őket, hogy ebben a témában a gyermekeikkel tudjanak társalgást kezdeményezni, és tudjanak kapcsolatot, hitelességet építeni.

Kérdésünkre megerősítette, sokan nem tudják, hogy mindezt hol is kezdjék el, nagyon könnyű zsákutcába jutni az interneten. Mint mondta, hamarosan elkészülnek olyan E-learning kurzusok, amit saját egyéni ütemben végezhetnek majd el a szülők. Emellett a Pannon Egyetemen a jövő hónapban el fog indulni a védelmi, kutatási és oktatási központ, aminek pont az lesz a célja, hogy a családok védelmi képességének növelését tudományos, egységes szintre emeljék.

– Az ötletek, a szubjektív dolgok helyett tudományos alapokra helyezve próbálunk meg széles társadalmi rétegekhez eljuttatni információkat ezen a területen. Ennek érdekében a rendőrséggel is együtt fogunk működni, hogy a valós, hiteles ismeretek a megfelelő formában juthassanak el mindenkihez – emelte ki.

Rossz útra visz a digitális bébicsősz

Előadásában Pöltl Ákos két, 2023 januárjában nyilvánosságra került, egyfajta fordulópontot jelentő kutatás eredményéről is szólt. Az első, egy hároméves utánkövetéses vizsgálat volt, amelyben azt nézték, hogy milyen hatással bír a kamaszok agyfejlődésére a telefonhasználat. A gyakori felhasználók körében vagy megállt, vagy minimálisra csökkent az agy érése, sőt, olyan eset is történt, amikor az visszafordult.

A másik kutatás a digitális „bébiszitterségről” szólt. Ebben azt vizsgálták, hogy mit okoz, ha a családokban azzal nyugtatták meg kisgyerekeket, hogy odaadták nekik a telefont. Ennek hatására az érintett kisfiú vagy kislány elvesztette azt a természetes, 3-4 éves korban kialakuló képességét, hogy saját magát képes legyen megnyugtatni.

Arra a kérdésünkre, hogy mivel szippant be korosztálytól függetlenül nagyon sokakat az internet világa, elmondta, ehhez kapcsolódott előadásának gazdasági manipulációs mechanizmusokról és képernyőfüggőségről szóló része is. 

– Vannak cégek, amelyek fejlesztik ezeket a közösségi médiaplatformokat, ezeket az alkalmazásokat. Számukra a profit az elsődleges szempont, amit azzal tudnak termelni, ha a figyelmünket monetizálják, pénzzé teszik. Leegyszerűsítve, minél több figyelmet képesek ott tartani az adott alkalmazásban, annál több pénz tudnak termelni hirdetéseken keresztül. Ezeknek a cégeknek elemi érdekük, hogy minél több időt töltsünk az applikációkban.

Az alvás ellen is nyerésre állnak

Mint mondta, amikor adott esetben egy 14 éves kamasznak le kellene tennie a telefont, akkor egy évi 1,4 trillió dollárt termelő iparág akaratával áll szemben. Egy olyan ágazattal, amelyben viselkedéskutatók, pszichológusok, pszichiáterek, mérnökök segítségével a leginkább addiktív, ott tartó alkalmazásokat, mechanizmusokat fejlesztik. A családbiztonsági szakértő idézte a Netflix ügyvezető elnöke, Reed Hastings egy 2017-es interjúját, amiben arról kérdezték, hogy mi a legnagyobb konkurenciájuk. Az üzletember erre azt válaszolta: „Mi gyakorlatilag az alvással vagyunk versenyben és nyerésre állunk!" 

Kiemelte, ilyen körülményeket között kellene a fiataloknak letenniük a telefont, vagy önmagukat kontrollálniuk, miközben az agyuk még nem is érett az ilyen típusú kihívásokra. Szintén az előadásban elhangzott, hogy az amerikai adatok szerint a 11-16 éves kamaszoknak napi 8 óra 40 perc, a 8-12 éveseknek 5 óra 33 perc az átlagos képernyőidejük.

Egy másik adat szerint a 8 éves gyerekek egyharmadának 2021-ben már volt mobiltelefonja.

Felvetésünkre a szakértő elárulta, gyakran megkapja a kérdést a szülőktől, hogy mikor adjanak telefont a fiuknak vagy a lányuknak, amire általában azt válaszolja, hogy akkor, amikor már nem bánják, ha pornót néznek a gyerekek.

Hozzátette, gyakran ráaggasztják a technológia-ellenes jelzőt, ám – hangsúlyozta – amikor képernyőfüggősségről és a kapcsolódó problémákról beszélünk, akkor a szórakoztató jellegű képernyőhasználatról beszélünk, arról, amikor a felnőtt vagy a gyermek a sport, a természetben eltöltött idő, a személyes találkozó helyett nyomkodja a telefont. A munkajellegű vagy edukatív képernyőhasználat nem tartozik ebbe a körbe. Ezért is fontos a képernyőidő tudatos csökkentése.