A gerendási Pusztai József munkája szó szerint meghozta gyümölcsét

– Ha azt mondom, hogy jég, bizonyára nem a korcsolyázás jut az eszébe.
– Inkább az, hogy meg kell úszni, de nem mindig sikerül. Szerencsére csak két–három év volt olyan a Hunapfelnél, amikor nagyon nagy jégverés pusztított a gyümölcsösben. Jó az elhelyezkedése ilyen szempontból is a gazdaságnak, amikor máshol kemény fagyok tettek  keresztbe a termesztésnek, nálunk nem voltak akkora mínuszok. Persze, az ember sohasem lehet teljesen nyugodt ebben a szakmában, de tisztában kell lenni azzal, mindig, minden nem sikerülhet. Szerencsére jóval több volt a pozitívum, mint az olyan év, amikor az időjárásról vagy a piaci nehézségekről szólt a termesztés. A sikeres, stabil működés a több mint 25 éves tapasztalat, a folyamatos tanulás, a jó csapatmunka, valamint az uniós és nemzeti támogatások  hatékony felhasználásának eredménye.

– Ezt bizonyítja az is, hogy 2020-ban Az ország legszebb gyümölcsöskertje címet érdemelték ki. Ezt követően mégis távozott a Hunapfeltől, viszont nyugdíjasként belevágott egy másik vállalkozásba.
– Aki egyszer belekóstolt a gyümölcstermesztés világába, az nem egy könnyen szakad ki belőle. Hozzáteszem, nem is akartam. A Hunapfellel lényegében megfeleztük a 170 hektáros területet. Családi gazdaként Nemesnyik Istvánnal, valamint Kelemen Péterrel és egy német kertészmérnökkel megalapítottuk a Csorvási Gyümölcs Kft.-t. Hetvenöt hektáron gazdálkodunk. Emellett ügyvezetője vagyok a Medifruct Kft.-nek, mely egy termelői értékesítő szervezet. Az ország számos pontjáról vannak tagjaink, és összefogással, koncentrált árumennyiséggel lehetünk beszállítói áruházláncoknak.

–  Úgy tudom, kertészetükbe egy új gyümölcsöt, az áfonyát is bevonták. Honnan jött az ötlet?
– Mint már mondtam, van egy német társunk is, az ő kezdeményezésére telepítettünk két hektáron áfonyát. Az elmúlt évben már termett, tövenként két–három szemet, de idén nyáron már bőségesebb lesz a hozam. Nagy előnye ennek a gyümölcsnek, hogy lényegében nem kell neki növényvédelem, így biztosak lehetnek a vásárlók abban, hogy természetes gyümölcsöt fogyasztanak. Ugyanakkor a madarak ellen a cseresznyéhez hasonlóan jéghálót feszítünk majd fölé, mégpedig fekete színűt, ez megvédi a növényt a hőségtől is. Az áfonya nagyon igényes a mikroklímára, ezért mesterségesen párás környezetet teremtünk számára a közeljövőben.

– Más gyümölcsöket jóval nagyobb területen termesztenek. Melyek ezek?
– A legnagyobb részt a meggy teszi ki, ezt követi a cseresznye, majd a szilva, A cseresznyét csak kézzel szedjük, a meggyet rázógéppel, a szilvát evésre kézzel, feldolgozásra rázógéppel. A fajtákat úgy választottuk ki, alakítjuk, hogy ütemezetten menjen a szüretelés.

– A családban lesz követője?
– Két lányunk van, az egyik orvos, a másik jogász. A négy unokából három fiú és egy kislány. Szívesen játszanak a kertészetben, és szeretik a gyümölcsöket. Később dől majd el, hogy ezeket csak vásárolják vagy termesztik is.