Rovaroknak építettek tanyát a békéscsabai szakiskolások - galériával, videóval

Régi, selejtezésre ítélt fiókok és polcok sorakoztak; valamint rengeteg széna, szalma, száraz falevél, toboz, üreges növényi szár és faág, fakéreg, környezetbarát papír – no meg csirkeháló – várt bevetésre a Munkácsy Mihály Múzeum udvarán szerdán. Az Esély Pedagógiai Központ szakiskolás tanulói metszőollót, segítőik pedig fúrót, ágvágót vettek a kezükbe, hogy az újrahasznosítható és a természet adta alapanyagokból rovartanyákat készítsenek.

Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre elővett egy hat fakkból álló polcot, és mutatta: az a lényeg, hogy minél többféle anyagot tegyenek az egyes részekbe. Ennek mentén az egyes fakkokat megtöltötték szalmával, szénával, tobozokkal, méretre vágott üreges nádszárakkal, egymásra rétegezett kérgekkel, kifúrt ágakkal. A végén csirkehálóval leborították az egészet, hogy a lyukakon a rovarok bemehessenek, az alapanyagok viszont ne potyoghassanak ki.

A szakember a kertészetben jártas tanulóknak elmondta: amikor komposztot lapátolnak vagy rőzsét pakolnak, akkor azok tele vannak rovarokkal. Minden ízeltlábú ott lakik, ahol jól érzi magát, és bizony például a városban, a sok beton és tégla között fel kell kötnie a gatyát, ha tanyát szeretne verni. Annak érdemes rovarhotelt készítenie, aki szeretné, ha például az erkélyén a balkonládákba ültetett paradicsomainak virágait valaki beporozná.

Ahhoz, hogy a rovarok szaporodhassanak, a feltételeket biztosítani kell. Bizonyos darázsfajok sárból építkeznek; a fészket pedig növényi anyagok péppé rágott részeiből teszik össze. Vannak olyan darázsfajok, amelyeknek figyelmeztető színt adott a természet – ezekről tudni kell, hogy kolóniában élnek, támadékonyak, és ki tudnak támadni a fészekből. Akik viszont beköltöznek a tanyába, azok magányosak és békések, persze megvédik magukat, ha kell. Kinéznek maguknak egy lyukat, beleteszik a petéiket és mellé olykor tápanyagot is, majd sárral lefedik a nyílást.

Ismertette: a rovartanyába pakolt széna és szalma alkalmas arra, hogy abból a cellulózszerű pépet kirágva máshol fészket építsenek maguknak. A tobozokban pedig el tudnak bújni. Érdekesség: a Széchenyi ligetben látható két öreg tölgy is, amelyeknek lehullott a kérge. Ott megfigyelhető, hogy a szarvasbogarak és cincérek lárvái járatokat rágtak a fába, és ezekbe az üregekbe aztán más fajok be tudnak költözni, ott ezeket a részeket óriás művészméhek foglalták el. A ligetben vannak hatalmas rovartanyák is, a sárral betapasztott egy centiméteres lyukak mindegyikében fejlődik valami.

Arról, hogy miért fontosak a rovarok, elmondta: fontos beporzók azzal, hogy virágról virágra szállnak. Emellett lárvaként, illetve addig, amíg repdesnek, táplálékot nyújtanak sok madárfajnak. Az ő életük ad lehetőséget arra, hogy legyenek rovarevő madarak, mint cinegék, fülemülék, vörösbegyek. Ha tehát nem lennének rovarok – amelyek száma csökkenhet a vegyszerezések, permetezések miatt –, akkor nem lennének ilyen madárfajok sem, illetve annyi termés sem a fákon.