2022.11.11. 06:38
Márton kultusza tovább virágzik Csabán
Márton napja, november 11-e napjainkban leginkább a libavacsoráról és az újbor megkóstolásáról szól. A legtöbb összejövetel ezen a napon e két gasztroprogram köré szerveződik, kiegészítve Márton-napi tollfosztással, hagyományjátékokkal. Salamon Edina, a békéscsabai Munkácsy múzeum néprajzosa kiemelte, Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli, pihenő időszaka.
Salamon Edina: Szent Márton kultusza hazánkban is virágozott, emlékét helynevek, oltárképek, krónikák őrzik /Fotók: Für Henrik/
Salamon Edina kiemelte, Szent Márton Pannóniában született 317 körül, tours-i püspök volt, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, 397 körül hunyt el. A koldusok és katonák védőszentjeként tartják számon.
– Kultusza hazánkban is virágozott, emlékét helynevek, oltárképek, krónikák őrzik – ecsetelte a néprajzos muzeológus. – Szent Márton már 12 éves korában rájött, hite olyan mély, hogy életét Istennek és az emberek segítésének kívánja szentelni. Jótetteit látva püspökké akarták választani, ám ő, hogy ne találhassák meg, egy libaólba rejtőzött. A legenda szerint a ludak olyan hangosan gágogtak, és csapkodták a szárnyukat, hogy hangos zajt keltve elárulták Márton rejtekhelyét. Így végül nem menekülhetett el a tisztség elől, püspökké avatták 371-ben.
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket, és ráadásként hozzá egy libát. E napon kóstolták meg az újbort, és vágtak le először tömött szárnyasokat.
– A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani – ecsetelte Salamon Edina. – A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrt újborral szokás koccintani. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy finom libaétel és az újbor.
Vozár Márton békéscsabai gasztronómus elmondta, a kétsopronyi tanyavilágból származik, náluk az említett hagyományokat betartották.
– Névadóm, a püspök áldott jó, szerény ember volt. Ez a keresztnév név pedig kötelezettséget jelentett – hangsúlyozta a gasztronómus. – Békéscsaba térségében a Márton az egyik leggyakoribb névnek számított, és sokan ma is ezt a keresztnevet adják fiuknak. A liba nemcsak az ízes húsokat jelentette, hanem a lúdtollat, amivel írtak, illetve a lúdtollal megtöltött párnákat, dunyhákat is, melyek melegségéhez semmi sem mérhető. A hízott liba májánál pedig kevés jobb étel létezik. Nem csoda, hogy a Békés Megyei Culinaey Team is készít belőle egy finomságot a közelgő luxembourgi gasztrovébére, szerintem sikerük lesz vele.
A mellcsontból az időjárásra is jósoltak
A Márton-napi sült liba mellcsontjából az időjárásra is jósolnak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak is jelentősége van. Ha Márton fehér lovon jön, akkor kemény, ha barnán, enyhe tél várható. Másik megfogalmazásban: Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van. A bornak szent Márton a bírája, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.
Salamon Edina beszélt arról, néhol még Csabán is tartják azokat a szokásokat, melyek szerint Márton hetében sem mosni, sem szárítani nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Aki spicces lesz a bortól, az a következő évben megmenekül a gyomor- és a fejfájástól.
