2022.09.10. 13:00
Adott a jó gyümölcs a jó pálinkához Békés megyében - Galériával
A szamócát, meggyet, cseresznyét, kajszit, korai szilvát jórészt kipipálták megyénk pálinkafőzdéiben. Most a középérésű szilvákat (például Stanley), valamint az illatos szőlőket készítik, ilyen a csabagyöngye vagy a Irsai. Ezután jön a késői szilva, körte, alma, majd a birs. A gyümölcsök többsége végre hozta magát, így a pálinkák mennyiségben, minőségben és kihozatalban is jobbak a korábbi éveknél.
Mihály László
Fotó: Bencsik Ádám
Az évről évre visszatérő főzetők mellett mindig jelentkeznek újak is megyénk pálinkaházaiban. Ahogy Nagy Árpád, a csabai Árpád Pálinka Manufaktúra főzőmestere fogalmazott: a régi, állandó partnerek jó hírét viszik egy-egy főzdének, mert elégedettek a náluk készült italukkal. A lehetőség továbbra is adott mindenki számára, hogy a maga által szedett gyümölcsből a korábbiaknál kedvezőbb áron főzessen pálinkát.
Pálinkafőzés Békés megyében
Fotók: Bencsik Ádám– Családonként 86 liter, 50 százalékos pálinkánál nem kell megfizetni a jövedéki adót, így már a múlt évtől 40 százalékkal lett olcsóbb a pálinkafőzés – hangsúlyozta Nagy Árpád. – Az időben történő előjegyzésnek pedig ott van nagy jelentősége, hogy egy-két héten belül a minőség miatt tanácsos a cefréből kifőzni pálinkát.
Nagy Árpád kitért arra, a kisüsti főzése mellett egyre népszerűbb a tornyos, aromafeltétes, egylépcsős, számítógép vezérelte berendezés. Sokak szerint ezzel a főzési technológiával illatosabb, ízesebb az ital. A főzőmester kitért arra, felnőtt egy új generáció, mely még inkább a minőségi pálinkát helyezi előtérbe.
– Tanácsot kérnek tőlünk, enzimeket, élesztőket, tápanyagokat vásárolnak nálunk a cefre erjesztéséhez – ecsetelte. – Így korrektebb, hibamentesebb, gyümölcsösebb, jobb kihozatalú pálinkákhoz jutnak. Ha igénylik, magozzuk, cefrézzük a gyümölcseiket vagy beszállítjuk a cefrét főzdénkbe.
A gyümölcsökre rátérve a Nagy Árpád elmondta, a cseresznye és meggy kisebb fagykárok ellenére hozta magát, és négy év múltán a közepesnél jobb lett a kajszitermés. Kereskedelmi forgalmú pálinkájukhoz vásároltak is sárgabarackot, drága, de aromaanyagokban gazdag volt: – Az energiaválság érinti ezt az ágazatot is, szerencsére mi fix áron lekötöttük még korábban gázt két évre, így ebből a szempontból kicsit nyugodtabb a helyzetünk – ecsetelte.
Mihály László, a Csabai Pálinkaklub elnöke elmondta, tagjaik a hagyományos gyümölcsök mellett vadont termő növényekből is főznek pálinkát berkenyétől a bodzáig. Ezeknél is jó közepes volt az idei alapanyag-mennyiség.
– Az aszály több gyümölcsnél kárt okozott, ugyanis a szemek ráaszalódtak a magra – ecsetelte Mihály László. Kitért arra, klubtagjaik közül többen otthon készítik el cefréjükből a párlatot, mások főzdékben. Ha kisebb a cefre mennyisége, előnyben részesítik az otthonfőzést, mert így nem kell mással közösködni, és a pálinka abszolút a saját kezük gyümölcse. Fel is címkézik ezeket, és a klubtalálkozókon összevetjük a nedűjeinket, tanácsokat adunk egymásnak.
A tárolásra is figyelni kell!
Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a tűzeseteken át a robbanásokig, szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból. A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek.
Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos pálinka által feloldott műanyag kannáról. (Ilyet már nem főznek megyénkben, sőt az 50-en felülit is a többség levitte 47–48 fokra.) A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.
