Sokan figyelmen kívül hagyják a tilalmat Békés megyében

Várszegi György tűzoltó főhadnagy elmondta, csak a márciusi hosszú hétvégén huszonegy segélykérés futott be a műveletirányítási ügyeletre szabadtéri tűzesetek miatt. A szóvivő hozzátette, az emberi tevékenység következtében tíz futballpályányi növényzet borult lángba Békésben, a tűzoltók kéziszerszámokkal, vízsugárral fékezték meg a terjedést. 

Vésztőn a csatorna parton, Köröstarcsán az Aradi utcában, Méhkeréken pedig külterületen oltottak. Vonultak Gyomaendrőd és Szarvas közé, valamint Székkutas és Orosháza környékére, riasztást kaptak Vésztőre, Okányba, Füzesgyarmatra, Békéscsabára, valamint Csárdaszállásra is. 

Szeghalmon és Csökmőn több irányból kellett oltaniuk az égő vegetációt, és volt olyan nap, amikor Sarkadra háromszor vonultak. E hét első napján is hat szabadtéri tűzesethez mentek: Eleken, majd nem sokkal később Füzesgyarmaton lángolt az elszárad aljnövényzet. Foltokban égett a nádas Békéscsaba térségben a 4239-es út mellett, valamint Gerendás és Újkígyós között is.

– Idén már csaknem nyolcvan szabadtéri tűz igényelt szakszerű beavatkozást, ami megközelítőleg hetvennyolc futballpályányi területet jelent. A tűzesetek 99 százaléka emberi tevékenység eredménye, a tűzgyújtási szabályok ismeretének hiánya, illetve szándékos figyelmen kívül hagyása – sorolta Várszegi György. A megyei katasztrófavédelmi szóvivő hozzátette, a fölöslegessé vált növényi és kommunális hulladéktól még mindig sokan égetéssel próbálnak megszabadulni, a tereprendezés egyik egyszerű és olcsó megoldásaként tekintenek az elburjánzott növényzet meggyújtására.

– A menetrendszerű tavaszi égetés egy régi beidegződés, adott esetben olcsó és egyszerű elpusztítási módja a kártevőknek, ugyanakkor veszélyes és rendkívül környezetszennyező – húzta alá a szakember. Hozzátette, az érintettek gyakran ellenőrzés nélkül hagyják ott a meggyújtott területet, illetve nem gondoskodnak megfelelően a tűz „kordában” tartásáról, oltásának lehetőségéről, pedig a megyében is tűzgyújtási tilalom van érvényben, sőt, a legtöbb településen már a tilalom időszakán kívül sem lehet égetni.

– A koronavírus miatti veszélyhelyzet feloldásáig még nem teljesen egységes az országban a tiltás. Van, ahol a települési önkormányzat még engedélyezheti a tűzgyújtást, ha korábban a helyi szabályzókat nem vonta vissza, de ez ideig-óráig marad így – tette hozzá. 

Kiemelte, a gondatlanul meggyújtott, és a nem, vagy nem megfelelően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre, lakott területekre is. 

– A vegetáció tavasszal még nem zöldült ki, az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet maradt, ami különösen kedvez a lángok gyors terjedésének. Az éghajlati szélsőségek, a kevesebb csapadék, a magasabb éves átlaghőmérséklet és a hótakaró nélküli telek miatt ma már rövid idő alatt erősebb intenzitású tüzek alakulhatnak ki, melyek nagyobb területet érinthetnek, így az oltás is nehezebb. 

Tűzgyújtási tilalom van, tilos a parlag- és gazégetés is

A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon ismertették, hogy tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén az erdőgazdálkodásért felelős miniszter fokozott tűzveszély időszakát, azaz tűzgyújtási tilalmat állapíthat meg, hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével. Tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken,  a fásításokban, valamint az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások is, emellett tilos a parlag- és a gazégetés. A tűzgyújtási tilalom megállapítása, visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, a biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. Jelenleg az egész ország területén tűzgyújtási tilalom van érvényben.