Georg Spöttle

2022.02.22. 21:43

Az orosz-ukrán konfliktust elemezte Békésen a biztonságpolitikai szakértő

Biztonságos Európa: Utópia vagy valóság? címmel elemezte a kontinensen és a világban zajló folyamatokat Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője kedden este Békésen, a Kecskeméti Gábor Kulturális Központban. A biztonságpolitikai szakértő a Bona Fide Estek polgári kerekasztal-beszélgetések vendége volt.

P. G.

– Jelenleg az orosz-ukrán konfliktus mozgatja meg a legtöbb ember gondolatait, különösen miután Putyin orosz elnök elismerte a két szakadár népköztársaság, Luhanszk és Donyeck függetlenségét. Ezek a népköztársaságok kicsit nagyobbak, mint Pest megye. Ne gondoljunk arra, hogy Ukrajna feléről van szó! – válaszolta a beszélgetést vezető D. Nagy Bence kérdésére Georg Spöttle. Mint elmondta, a két területen az emberek 90 százaléka orosznak vallja magát, oroszul beszél, az orosz kultúrához vonzódik, érzelmileg sokkal jobban kötődik Moszkvához, mint Ukrajnához. Ugyanakkor ismerjük Ukrajna viszonyát például a magyar kisebbséghez. Példaként említette a nyelvi törvényt, illetve kitért arra is, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyelték meg azokat a magyarokat, akik állampolgársági esküt tettek, majd a felvételeket elküldték ukrán nacionalistáknak, akik az érintett embereket leárulózták, életveszélyesen megfenyegették. Felgyújtották emellett a magyar kulturális központot, amit a kormány épített. Hozzátette, szerinte az orosz kisebbséggel is ugyanúgy viselkedhettek, mint a mi honfitársainkkal Kárpátalján. Úgy vélekedett, hogy a két terület amúgy is időzített bombának számított, ahol már jó ideje egyfajta állóháború alakult ki, a két szakadár népköztársaság küzdött hősiesen az ukrán hadsereg ellen. Kiemelte, most elérték, amit szerettek volna, Putyin elnök elismerte, mint szuverén államokat, és békefenntartó missziót küldött a területekre.

A magyar reakcióról is szó esett

A moderátor kérdésére Georg Spöttle elmondta, Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak az orosz-ukrán konfliktust illetően, támogatjuk Ukrajna szuverenitását, a nyugati liberális sajtó mégis úgy támadja hazánkat, mintha kimondtuk volna, hogy Putyin elnököt támogatjuk a kérdésben. Emellett negatívan arról cikkeznek, hogy Magyarország állása kétséges a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, holott ez nem így van.

– Mielőtt Orbán Viktor Moszkvában tárgyalt Putyin elnökkel, szinte valamennyi fontosabb tagállam vezetőjével egyeztetett – tette hozzá. Valóban ő volt a jégtörő, utána ment Macron francia elnök Putyinhoz, és megindult egy tárgyalási folyamat. Magyarország tagja NATO-nak és az Európai Uniónak egyaránt, amely két fontos szervezet, és meg is köti a politikát. A közös állásponttal értelemszerűen Magyarország sem megy szembe, maximum, ha olyan szankciókat próbálna az EU elfogadtatni Oroszország ellen, ami Magyarország számára is hátrányos lenne, például ha ránk akarnák erőlteteni, hogy ne vásároljunk orosz gázt. Akkor ezt a szankciót a magyar kormány nyilvánvalóan megvétózná, hiszen első körben a magyar emberek érdekeit kell nézni.

Amerikai és német szankciók

A Nézőpont Intézet elemzője kitért arra, hogy Joe Biden amerikai elnök hogyan reagált a történtekre, gyakorlatilag sehogy. Kiadott egy közleményt, amely szerint nagyon komoly szankciók lesznek.

Azzal kapcsolatban, hogy mi várható, amerikai elemzők állásfoglalása alapján elmondta, várhatóan nem fognak vízumot kiadni orosz tisztségviselőknek, esetleg visszavonnak vízumokat, talán korlátozzák néhányak utazását. Nagyobb orosz cégeknek, amelyek kereskednek az Egyesült Államokkal, és közük lehet Putyinhoz vagy az eseményekhez, esetlegesen befagyasztják a számláikat. Egyelőre ugyanakkor semmilyen konkrétum nincsen. Georg Spöttle elmondta, a legkomolyabb lépés Németország részéről történt, amikor Scholz kancellár bejelentette, hogy befagyasztja az Északi Áramlat 2. projektet. Erről azt kell tudni, hogy a vezeték Oroszországból Ukrajna megkerülésével szállítja a földgázt Németországba. Az elemző emlékeztetett arra, hogy az ukránok gyakran trükköztek a gázzal, kicsit például csökkentették a nyomást, kicsit elvettek belőle. Voltak tehát problémák, ezért is jött létre a projekt, amibe a németek is beszálltak közel 10 milliárd euróval. A legnagyobb német csőgyártó cég 7,4 milliárd euró értékben gyártott csöveket, amiken keresztül az orosz gáznak jönnie kell. Emellett a német gázszükséglet 55 százaléka Oroszországból érkezik. Mint mondta, ha Németország és rajta keresztül az Európai Unió belebonyolódik egy gazdasági háborúba az oroszokkal, akkor „sötét lesz, hideg lesz, és üzemek nem tudnak termelni”, mert annyi megújuló energiát, szélenergiát, napenergiát nem tudnak kinyerni, mint amennyire szükségük van. Németország így is energiagondokkal küzd köszönhetően az elektromos autóknak is. A fukushimai katasztrófa után Németország azt mondta, hogy be kell zárni az atomerőműveket, mert életveszélyesek, a nagy részükkel ez már meg is történt, az utolsókat pedig idén kapcsolják le. Mindez ahhoz vezetett, hogy kevés az áram. Hogy Németországban jó legyen a levegő, az állam most a lengyelektől vásárol áramot, ahol viszont feketeszénnel állítják azt elő. Berlinben szép tiszta az ég, valahol Lengyelországban meg köhécselnek az emberek, a gyerekek az utcákon. Elég hipokrita dolog ez. Emellett a barnakőszenet és a lignitet is elő kellett „venni”, nem teljesen zöld, ami zöld. Németország pedig kicsit most a saját húsába vágott, nem beszélve arról, hogy Putyin valamit nyilvánvalóan lépni fog.

/Fotók: Jenei Péter/

A további részletekről kifejtette, Németországban már kicsit több mint háromszorosa a gáz ára, mint Magyarországon, Belgiumban négyszerese, Finnországban hatszorosa.

Mi pedig a piaci ár ötödéért kapjuk évtizedekre, amiben Putyin elnök és Orbán Viktor megállapodott. Ha a gazdasági háború tovább fajul, Európa jó részében az emberek fázni fognak. Putyin nagyon tud játszani a gázzal, mert függ tőle Európa, de például Törökország is. Utóbbi államban a felhasznált gáz 60 százaléka az oroszoktól megy. Emellett a német autóipar legnagyobb felvásárlója Oroszország, így ha utóbbi visszamondaná a megrendeléseit, vagy azok komoly részét, az erősen hátrányosan érintheti a német gazdaságot.

Csapatok a keleti országrészben

A kormány kedden bejelentette, hogy katonai csapatokat küld a keleti országrészbe. A honvédelmi miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a keleti határ mentén minden helyzetre fel kell készülni, legyen szó humanitárius feladatokról vagy határvédelemről. Ennek érdekében katonákat és haditechnikai eszközöket csoportosítanak át Magyarország keleti részébe.

Georg Spöttle ennek kapcsán úgy fogalmazott, örök optimista.

Oroszország békefenntartó misszióval bevonult a két köztársaságba. Nincs nálam kristálygömb, de szerintem tovább nem fognak menni. Sok elemző is hasonlóan vélekedik, hiszen Putyin sem szeretne Európa szívében egy háborút. Mint mondta, ha egy szomszédos országban háború zajlik, elég csak a délszláv harcokra visszagondolni, értelemszerűen a hadsereget mozgósítják, csapatokat csoportosítanak abba a régióba, ahol történhet valami. Véleménye szerint kicsi annak az esélye, hogy ukrán nacionalisták betörjenek Magyarországra, mert tudják, hogy az egy nagyon rövid életű dolog lenne, a magyar hadsereg jól felszerelt, képzett.

– Ha kitörne egy háború, menekültáradatra számíthatnánk, a hadseregnek ebben az esetben fontos feladatai lennének – tette hozzá. Sátrakat felállítani, embereket élelmezni, orvosi segítséget biztosítani, törődni a gyermekekkel, akik esetleg egyedül menekülnek. Erre a kormány felkészült, vannak tartalékok konzervből, ivóvízből, tábori ágyakból, sátrakból, konténerekből, ne legyen rá szükség. Egy háború mindig arról is szól, hogy az emberek menekülnek, először belső migráció jellemző a békésebb részekre, de ha elfajulnak a dolgok, Magyarországnak szerepet kellene vállalnia. Hazánk, Lengyelország és Csehország frontországok lennének, de már jelezték, hogy meg tudnának birkózni a menekültáradattal. Az lenne a legrosszabb, ha egész Ukrajnára kiterjedő háború törne ki. Ekkor gondolnunk kell kárpátaljai honfitársainkra is, fiatal emberekre, akiket nyilvánvalóan behívnának, és kiküldenének a frontra, a legélesebb helyzetekbe.  Bízunk abban, hogy megáll a dolog, ahogy megállt akkor is, amikor Putyin elnök a Krím-félszigetet visszacsatolta Oroszországhoz.

Szerinte ugyanakkor az lett volna a normális, ha a területeken népszavazást írnak ki.

– Az emberek 90 százaléka arra szavazott volna, hogy Oroszországhoz akarnak tartozni, amit az elnöknek akceptálni kellett volna – mondta. Az ukrán nacionalisták azonban azzal vádolták volna az elnököt, hogy ukrán területeket adott át az oroszoknak. Abba órák alatt belebukott volna az ukrán kormány.

Gazdasági érdekek a háttérben

Nem csak az orosz lakosság és a táj szépsége vonzó, hanem rengeteg palagáz is található a térségben, amit valaki majd ki akar aknázni. Biden amerikai elnök fiának pedig komoly energetikai cége van, és sok millió dolláros üzleteket köt az ukránokkal, vannak amerikai érdekeltségek is a területen – szólt egy másik nézőpontról az elemző, majd elmondta, az Egyesült Államoknak sikerült elérnie, hogy két riválisát, Oroszországot és Kínát összekovácsolta. Még odaszámolható India is, amely óriási gazdasági és katonai hatalom. Ők is Oroszországhoz húznak. Még Iránban található rengeteg földgáz és kőolaj, amelynek vezetése szintén jó kapcsolatokat ápol az oroszokkal. Az új világrendet az energia határozza majd meg.

Az ellenzéknek nincs víziója

A beszélgetésen belpolitikai kérdésekről is szó esett. A közelgő választásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, április 3-án a Fidesz-KDNP ismét győzni fog, és nem zárta ki az ismételt kétharmadot sem. Mint mondta, a baloldali ellenzéknek nincs víziója azon kívül, hogy fenyegetnek és uszítanak. Hangsúlyozta, az emberek pedig érzik, hogy rengeteg jó dolog történt a családtámogatásoktól a rezsicsökkentésig. 

Borítóképünkön Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő és D. Nagy Bence

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában