Előkerült Jakuba János-rajzok mesélnek a Gulag borzalmairól Békéscsabán

Az 1950-es évek közepétől egy fővárosi és az egri főiskolán tanított, 1964-től a Magyar Iparművészeti ­Főiskola alakrajztanára, később főigazgató-helyettese lett. – Előszeretettel festette le Békés megye tájait, a csabai utcákat, a Körösök vidékét és az alföldi tanyavilágot. Néhány festményét a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi – tette hozzá az alelnök, akinek Szalay Etelka árulta el, hogy tudomást szerzett egy másik lelkes gyűjtőről. – Azt mesélte, hogy Molnár Attila még gyermek volt, amikor édesanyja vásárolt egy Jakuba-képet, amely a férfi szívéhez nőtt. Felnőtt fejjel gyűjteni kezdte Jakuba alkotásait, hozzákerült egy mappányi rajzköteg is. Ezek között találták meg a hadifogsága idején készített húsz rajzot – mondta az alelnök. Jakuba Jánost 1945 februárjában fogták el, Budapest szovjet ostromakor. Elhurcolták a Szovjetunióba, ott rajzolgatott titokban. – Ami épp a keze ügyébe került, azokkal az íróeszközökkel örökítette meg különféle papírdarabokra a hadifoglyok életét – tette hozzá.

Jakuba János csodával határos módon szabadulásakor haza is hozta, és azt tervezte, hogy nagy méretben megfesti ezeket az alkotásokat. Erre azonban már nem kerülhetett sor. – Az elgyötört arcokat, az embertelen körülményeket ábrázoló grafikákat kiállította nemrég a Gulagban elpusztultak emlékére létrehozott alapítvány az Aranytíz Kultúrházban. Ígéretet kaptunk arra, hogy tavasszal Békéscsabára is ­eljöhetnek a képek. A különleges tárlat helye még bizonytalan, de annyit elárulhatok, hogy témájukhoz illő, rendhagyó történelemórát is ­szeretnénk majd tartani – hangsúlyozta Mészáros Zsuzsa­.

Több nagyváros is őrzi a csabai művész festményeit

Jakuba János munkáit posztimpresszionista ábrázolás, lágy festőiség jellemezte. Lecsendesített színekkel alkotott, ezeket sokszor foltszerűen alkalmazta. Legfontosabb témáit a szülőföldje, a parasztemberek és a táj meghitt kapcsolata jelentette. Szívesen festette a Köröst és a Balatont is. Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte a Munkácsy-emlékérmet és a Munka Érdemrend Arany ­Fokozatát is. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a békéscsabai Munkácsy múzeumban és a miskolci képtárban. Négy alkotása az Országház falát díszíti. A művész 1935-től állított ki: tárlata nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, a Szlovák Kultúra Házában, Kassán, Pozsonyban, Komáromban, Prágában. Szerepelt a Műcsarnok és az Ernst Múzeum kollektív tárlatain is. Hatvanöt esztendőt élt.