Szabad útra várnak a szirénázó járművek

Kárász László vezető mentőtiszt kifejtette, a mentőgépjármű-vezetők a megkülönböztető fény- és hangjelzést azért használják, hogy a mentőautó folyamatos és egységes haladását biztosítsák. Sokan nem is gondolnák, hogy egy hirtelen fékezés vagy irányváltoztatás milyen komoly károkat okozhat a járműben fekvőnek.

– Jelentős állapotromlás következhet be például egy lélegeztetett, agyvérzett vagy törött csontú betegnél, ezért is kell nagyon vigyáznunk. Sokan csodálkoznak, miért nem megy a mentő lakott területen kívül gyorsabban 90 kilométer/óránál, vagy 50-nél bent a városban. Éppen a felsoroltak miatt – szögezte le Kárász László. Hozzáfűzte, atraumatikus (rázkódásmentes) szállításra van szükség, a beteg eleve menetiránnyal háttal fekszik, ami önmagában is kellemetlen lehet.

Meg kell előzni a további sérülését, állapotromlását. Kiemelte, kollégái speciális szaktudással és jogosítvánnyal rendelkeznek, vezetés közben számos dologra kell figyelniük. Hátuk mögött egészségügyi ellátás folyik, közben el kell kerülniük a hullámmozgásból adódó komplikációkat, és kifinomultabb sebességet választva mielőbb kórházba kell juttatniuk a beteget. Kárász László elárulta, ehhez a többi közlekedő együttműködésére is szükség van, tapasztalataik szerint Békésben előzékenyek a sofőrök, tudják, mi a teendő. Akadtak kivételek: volt, aki ráelőzött a mentőre, mások nem húzódtak le.

– Békéscsabán gond legtöbbször a Bartók Béla és a Szarvasi úton adódik, ahol a még rutintalanabb autóvezetők megijednek a szirénahang hallatán, a fékre taposnak, vagy megállnak a híd tetején. Ennél sokkal jobb, ha egyenletesen tartják a sebességet, és amint tudnak, félrehúzódnak – részletezte Kárász László. Előfordul, hogy gyalogosok, kerékpárosok figyelmetlenek, ezért szokta mondani, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműnek is akkor van csak elsőbbsége, ha megadják. Az index használata segít nekik, ha a mentőautó vezetője látja a lehúzódási szándékot, könnyebb a dolga, és az is jó, ha nem kell átmennie a másik sávba.

Várszegi György tűzoltó főhadnagy megerősítette, a szirénázó tűzoltójárművek vezetőinek is segítség, ha az autósok kiteszik az indexet és enyhén lassítva oldalra húzódnak. A hirtelen fékezés balesetveszélyes. – Egy fecskendő negyventonnás, ezt a tömeget visszalassítani nagy energia- és időveszteséggel jár – tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő, leszögezve, egy ilyen speciális járműnek a szélessége miatt más a helyigénye, és nagyobb a féktávolsága is. Arra a kérdésre, hogy a laktanyából kiengedik-e az autósok a tűzoltókat, elmondta, legtöbb esetben ezzel nincs probléma, ám ilyenkor még nagyobb körültekintést várnak, hiszen sokszor egymás után több jármű indul el a káreseményhez.

Szombati Andrea rendőr őrnagy, sajtószóvivő hozzátette, a megyei főkapitányság tapasztalata is az, hogy a járművezetők az esetek túlnyomó többségében együttműködőek. Félrehúzódnak, szükség esetén megállnak.

A koraszülöttmentő rohamkocsik indokoltan haladnak lassabban

A mentőszolgálatnál leszögezték, egészen speciális a koraszülöttmentő rohamkocsik haladása: kívülről úgy tűnhet, hogy a 40 kilométer/óra sebességgel haladó jármű lassú, ám valójában vezetője a törékeny egészségű, kis súlyú babák épségére vigyáz. Legtöbbször nem utat és sebességet kér, hanem figyelmet, hogy egyenletes sebességgel, biztonságosan haladhasson.

A kocsiban szállítanak és életet is mentenek, hangsúlyozták, a többi közlekedő figyelmetlensége miatti hirtelen fékezés agyvérzést okozhat a babánál. Egy néhány száz grammos koraszülött különös odafigyelést igényel: összehangolt csapatmunkát a szakorvosoktól, ápolóktól és járművezetőktől, türelmet a többi közlekedőtől.