A kis indiánok nomád életet élhettek a nagyszénási táborban

Gyermek mosoly rezervátumba kaptunk meghívást. A Betyár Lovas Közhasznú Alapítvány idén is táboroztatott, ez volt a 13. remek nyári alkalom gyerekeknek. Indián és lovastábort hoztak össze a szervezők, erről magunk is meggyőződtünk a helyszínen, ahol ottjártunkkor betyárok az asszonyverést mutatták meg a gyerekeknek, nem kis derültséget és óvatos kíváncsiságot ébresztve mindenkiben.

Cs. I.

A hívó szóra érkeztek szénási, orosházi, gádorosi, szarvasi és még távolabbi településekről kis indiánok (általános iskolás korosztály). Mert az idei tábor tematikája, minden programja kapcsolódott ehhez a témához: megismerni az indiánokat, életüket, kultúrájukat. Ehhez kiváló helyszínt, valódi, nomád közeget teremtettek maguknak. A táborozók fele ott is aludt sátrakban. Az időjárás kegyeibe fogadta őket, remek hetet tudhattak maguk mögött (támogatóik jóvoltából mindenre felkészültek). Mesélték, hogy sokan meglepetésekkel is felkeresték a táborozókat, hol lángost, gofrit, vagy trárcsán készült bundáskenyeret csemegéztek sok más mellett.

A kis indiánok nomád életet élhettek

A kis indiánok választottak törzsfőnököt, ellátogattak a western faluba, ahol mostak aranyat. Táboruk közepére állítottak totemoszlopot. Bátorságpróbán vett részt a négy törzs, átélve rengeteg izgalmat, még bölényvadászatot is (azt mi tesszük hozzá, hogy rengeteg kreatív ötlettel színesítették a gyerekek fantáziáját a szervezők).

A kondorosi Széchenyi István Lótenyésztési Egyesület lovasai csikós bemutatót is tartottak, fektették lovaikat, asszonyverést mutattak be és magukkal hozták a legnagyobb kedvencet, Tomikát, a pónit, amire éppen úgy felülhettek a kis indiánok, mint a többi lóra.

Péntek este megérkeztek a szülők, hozzátartozók, akiket törzsi táncukkal szórakoztatták az indiánok.