Magyar találmányok, melyek megváltoztatták a világot

Játsszunk el a gondolattal, milyen lenne ma a világ az áram, a telefon, a televízió, az internet vagy akár a golyóstoll nélkül – ezek mind mind olyan korszakalkotó találmányok, melyek magyar feltalálók nevéhez köthetők.

Gál Csaba

„Az emberi kultúra hősei nem nyugodt évszázadok kényelmes jólétében születtek, nem akkor volt rájuk szükség. Lángelmék tér és idő szűk tartományaiban virulhattak ki, amikor baj volt: amikor nem működött tovább az évszázados recept...” – olvasható Marx György, Kossuth-díjas fizikus eszmefuttatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.

Egy ilyen korban született Makón az a Galamb József is, akinek Henry Forddal történt találkozása indította el azt a folyamatot, mely a XX. század egyik legjelentősebb találmányát, az első sorozatgyártásban készített autót, a T-modellt eredményezte.

A fiatal magyar tehetség szervezte meg a gépkocsik futószalagon való gyártását – kezdetben 1 percenként, a csúcson pedig 10 másodpercenként készült el egy T-modell.

Olyan találmányai, mint a bolygókerekes sebességváltó vagy a villamos gyújtóberendezés, a kor gépkocsigyártási technikájának kimagasló eredményei voltak.

Galamb József találmánya volt a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. A világ első népautóját húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle.

1915-től Farkas Jenővel együttműködve elkészítette az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor terveit. A mezőgazdasági járműveket nőknek szánták, hogy férjük helyett dolgozhassanak, amíg azok a fronton szolgálnak. A traktorból hat darabot küldött Makóra testvéreinek, akik nem csak dolgoztak vele, hanem egyúttal propagálták is a Ford-járműveket. Később családi céget alapítottak: autók, traktorok, alkatrészek forgalmazásával foglalkoztak, majd a növekvő kereslet hatására Békéscsabán is alapítottak egy lerakatot, 35 szerelővel.

[embed]]

Az ízig-vérig mérnök

A kibernetika egyik hazai úttörőjeként számon tartott mérnök, Nemes Tihamér nevét 2017 szeptemberében vette fel a Békéscsabai Szakképzési Centrum korábban csak „Gépészeti”-nek hívott tagintézménye. A hazai televíziózás megteremtésének egyik úttörője ízig-vérig mérnök volt, aki több találmányával is feltűnést keltett. Ezek között volt a hőszivattyú, a beszédíró-gép, a járógép, az elektronikus (éter) orgona és több játszma-játszó gép is; egyik tanulmányában a kétlépéses sakkfeladványok megfejtésének az algoritmusát tárgyalta. Kidolgozott egy elektronikus megoldást (képbontót) a kép elektronikus továbbításának megoldására és 1953-ban közreműködött az első hazai kísérleti tévéadó megépítésében.

Nemes Tihamér a legkülönfélébb életfunkciók bemutatására vázolt fel gépeket: szimulálta a növények tavasz-megérző képességét, a komikum mechanizmusát, de azt is leírta, hogyan lehet elképzelni olyan gépet, amely szaporodni képes.

Aki feltalálta a kriptonlámpát

Bródy Imre egyike volt a 20. század első felében tevékenykedő és alkotó kiváló magyar tudós generáció tagjainak – közülük sokan Nobel-díjat is kaptak. A méltán sokat emlegetett Bay Zoltán fizikus mellett Bródy Imre is Békés megye, pontosabban Gyula város szülötte volt.

Bródy Imre nevét a kriptonlámpa feltalálása tette világhírűvé, melyet munkatársaival 1931-ben szabadalmaztattak. A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be – ez lett a kiállítás egyik szenzációja. Még ugyanebben az évben az Egyesült Izzó felépítette és üzembe helyezte a világ első kriptongyárát Ajkán.

A kriptonlámpa felfedezése mellett foglalkozott a rácsdinamikával, az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával, a volfrámporok lerakódásával, a vasdrótok üveghez illeszthetőségével, a különféle lámpatípusok élettartamával és az izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével is.

Az utánpótlás

– Magyar tudós feltalálók minden szakterületen jelentőset alkottak, de talán Neumann János munkásságát kiemelhetjük, hiszen a számítógépeink ma is az általa megalkotott elvek alapján működnek – mondta el érdeklődésünkre Murvai József, a csorvási Edison Klub vezetője.

Mint azt a szakember elmondta,

az Edison Klub 1988 óta ösztönzi a fiatalokat valami új, még nem létező kitalálására.

A Nemzeti Tehetség Program és a MATEHETSZ pályázatainak köszönhetően ma már közel 1 millió forint értékű eszköztár áll rendelkezésükre a gyerekek alkotásainak megvalósítására.

– Thomas Alva Edison egyik legnagyobb, legfontosabb és valóban korszakalkotó találmánya maga Menlo Park volt. Az itt kialakult „találmánygyár” célja a kutatás, a feltalálás és újítások kidolgozása volt. Iskolánk udvarán áll önkormányzatunk egy használaton kívüli épülete, amely felújítására pályázatot nyújtottak be. Ha sikeres lesz a pályázat, akkor Csorváson is létrejön a találmánygyár Edison Klub néven. A Nemzeti Tehetség Program pályázatával megcélozzuk a Menlo Park-ot, hogy a kis edisonosok beléphessenek névadónk laboratóriumába, ahol olyan sok találmány született, ami révén Edison rendelkezik a világon a legtöbb bejegyzett szabadalommal – mondta el Murvai József.

Június 13. – a Magyar Feltalálók Napja
A feltalálók napja nem egy egységes ünnep, nem emlékeznek meg róla világszerte. Elsőként 1983-ban Ronald Reagan amerikai elnök iktatta törvénybe és február 11-én tartják, Thomas Alva Edison születése napján, akinek – 1093 szabadalma közül – leghíresebb találmánya a szénszálas izzólámpa volt. Magyarországon 2008 óta tartják számon a feltalálók napját, melyet Magyar Feltalálók Napja néven minden év június 13-án tartanak – Szent-Györgyi Albert emlékére.

Amit a világ a magyaroknak köszönhet
Számos magyar találmány lett világhírű az idők folyamán. Ilyen például a számítástechnika alapját képező Neumann-elvek (Neumann János), a floppylemez (Jánosi Marcell), a dinamó és a szódavíz (Jedlik Ányos), a golyóstoll (Bíró László József), a hangosfilm (Mihály Dénes), a helikopter (Kármán Tódor), a hidrogénbomba (Teller Ede), a Rubik-kocka (Rubik Ernő), a telefonközpont (Puskás Tivadar), a gyufa (Irinyi János), az automata sebességváltó (Bíró László József), a nagyfelbontású televíziózás (Tihanyi Kálmán), a BASIC programnyelv (Kemény János), az Intel chip (Gróf András István és Vadász László), a Microsoft Word és Excel (Simonyi Károly), de a közelmúlt is tartogat magyar találmányokat, mint pld. a Csongrád megyei Losonczi Áron találmánya, a fényáteresztő beton.
Ígéretesen indult a magyar elektromos kisautó, a Kenguru karrierje, melyet kerekesszékes felhasználóknak terveztek. A kezdeti nehézségek után 2012-ben megoldódni látszottak a finanszírozási problémák, hiszen egy amerikai ügyvédnő, Stacy Zoern és cége, a Community Cars vállalta fel a magyar kisautó útjának egyengetését, ám mára mind internetes honlapjuk, mind pedig közösségi oldaluk elérhetetlenné vált.