Emlékkonferenciát szerveztek a trianoni évforduló kapcsán

Címkék#történelem #konferencia #emlékkonferencia #előadás #trianon

A békediktátum előzményei, az 1918-ban és 1919-ben történt események is terítékre kerültek a Trianon 100 című emlékkonferencián, aminek az önkormányzat, a múzeum és a kulturális központ szervezésében szerdán a Csabagyöngye Kulturális Központ adott otthont.

L. B.

20210602 Békéscsaba Trianon Emlékkonferencia a képen Ugrai Gábor elnök Szabó László Igazgató dr Hatos Pál történész fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap

Fotó: Bencsik_Adam

– Trianon Trianon előtt kezdődött – indította előadását dr. Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézet vezetője, utalva arra, voltak évszázados, évtizedes és közvetlen okok is, amelyek a békediktátum aláírásához vezettek.

Elmondta:

1910-ben – Horvátország nélkül – Magyarország területén a magyarok az összlakosság 54 százalékát tették ki.

Az Osztrák-Magyar Monarchia sok problémával küzdött, de nem látszott, hogy a birodalom szétesne. Békesség volt, többet költöttek akkoriban sörre, borra és dohányra, mint fegyverekre.

Ugrai Gábor, Szabó László és dr. Hatos Pál is előadást tartott a szerdai konferencián /Fotó: Bencsik Ádám/

Úgy lépett be az ország az első világháborúba, hogy azt gróf Tisza István miniszterelnök nem akarta. Nem voltak hódító célok, nem úgy, mint az oroszok, a franciák vagy a németek esetében. 660 ezer magyar honvéd veszett oda a frontokon; nem tértek haza apák, testvérek, fiak; gyerekek maradtak árván; és 1 millióra tehető a meg nem született gyerek száma.

Mint fogalmazott:

a halottak kormányozták a magyar nép lelki állapotát.

A nép 1916-tól bűnbakot keresett a szenvedésekre, amik szimbóluma gróf Tisza István lett, akit 1918. október 31-én gyilkoltak meg Budapesten. Annyi biztos, hogy ezt a tettet sokan helyeselték, és érdekesség: Geszten elvágták a harangot, rálőttek a koporsóra is. A középosztály is kivérzett, a pénz elinflálódott. A hazatérő katonák nem katonaként viselkedtek, mindenki hazavágyott, nem volt bennük akarat a talált források alapján arra, hogy az egész magyar hazát megvédjék, legfeljebb saját otthonukat, településüket.

A történész szerint ma aranykorként tekintünk az Osztrák-Magyar Monarchiára, de igazából ezt az évszázadokig tartó házasságot senki sem szerette. IV. Károly király mondta azt Károlyi Mihályról, hogy Magyarországot csak egy ultranacionalista vezetheti ki a válságból.

Károlyi Mihály pacifizmusában benne volt a naivitás, azt gondolta, mindenki a háború végét szeretné. Ez a politika és a függetlenség azonban nem ment együtt, bár, amikor kikiáltották a köztársaságot, mindenki reménykedett, mivel akkor a monarchikus rendet tartották bűnbaknak.

– Trianon 1918 őszén és 1919 elején valósul meg leginkább – folytatta dr. Hatos Pál. A csehek megszállták a Felvidéket, a románok Erdélyt, a szerbek Délvidéket. A szédület, a sodródás és a rögtönzés miatt jött a bolsevizmus, amelyet a nélkülözésre adott reakcióként értékelt a történész.

Kiemelte:

a kommunizmus és a tökéletes társadalomról szóló ígéret akkor még nem az volt, mint amiként ma ismert. Aztán más világ született, Horthy Miklós lett a kormányzó.

– Sokkal rosszabb is lehetett volna – mondta a trianoni békediktátumról a történész, hangsúlyozva: amit meg lehetett menteni, azt nem a fegyver, hanem a tárgyalás mentette meg. Utalt arra: a románok egészen a Tiszáig kérték a határokat, ha ez megvalósult volna, Békéscsaba is az anyaország határain túlra kerül. Úgy fogalmazott: az egész rendszernek van egy paradoxona. Aláírták a békeszerződést, hogy kicsik legyünk, de azért, hogy legalább legyünk.

Az emlékkonferencián előadást tartott még Szabó László, az Andrássy Gyula gimnázium igazgatója, Ugrai Gábor, a városvédő és városszépítő egyesület elnöke. A Trianonról szóló virtuális kiállítást pedig Forrainé Kovács Márta, a múzeum történésze mutatta be.

Vezessen minket a bátorság
A trianoni palota kapcsán nem a szépségre, a pompára gondolunk, hanem a fájdalomra, a szomorúságra, arra, hogy ott írták alá azt az igazságtalan békeszerződést, amely feldarabolta hazánkat – mondta Szarvas Péter polgármester, sorolva: határon túlra került Nagyszalonta, Kassa, Kismarton, Szabadka és Kolozsvár is.
Hozzátette: a város törekszik arra, hogy erős kapcsolatot ápoljon a határon túliakkal.
Mint fogalmazott, legyen bennünk bátorság, vezessen minket az összetartozás érzése, és ne csak június 4-én, hanem a hétköznapokban is, így lesz közös jövője a magyarságnak.
Szente Béla, a kulturális központ igazgatója azt mondta: sokszor feltesszük a „mi lett volna, ha?” kérdést, és ez a legtöbbször Trianonnal kapcsolatban hangzott el. Ando György múzeumigazgató jelezte, a konferenciát tavaly novemberben szervezték volna meg, de a járvány közbeszólt.