Utazás TÉRben és IDŐben: új kiállítás nyílt a csabai múzeumban

Utazás TÉRben és IDŐben – Békéscsaba az évezredek idővonalán – ezt a címet kapta a múzeum új állandó kiállítása. Ando György igazgató sorolta: a tárlat ezer négyzetméteres; több ezer régészeti leletet és néprajzi, képzőművészeti, természettudományos, történelmi értéket mutatnak be; a látogatók egy 1 kilométer hosszú spirálon juthatnak el a Munkácsy Mihály nevét viselő teremig.

Egy kinccsel, egy órával érkezett Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitóra. Az 1850-es évekbeli eszköz a miskolci Avas szálló éke volt egykor. A járványra utalva azt mondta: a mi óránk is megállt, újra kellene indítani. Hozzátette: a kiállítás látva rengeteg impulzus érte. Kiemelte: ahhoz, hogy tudjuk, honnan jöttünk és kik vagyunk, olyan múzeumokra van szükség, mint a békéscsabai, és olyan kiállításokra, mint amilyet most létrehoztak.

Minden, amit ez a város tud, itt megjelenik – folytatta az államtitkár. A tárlat interaktív, van, ami megszólal, ami felvillan. Fekete Péter aláhúzta: minden forint, ami Békéscsabára érkezik, jó kezekbe kerül. Zárszóként kiemelte: a múlt megismerése és tisztelete nélkül nem lehet szebb jövőt építeni.

Büszkeség, hogy Békéscsaba Munkácsy Mihály városa lehet, felemelő, hogy ápolhatjuk az örökséget – mondta Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. Hozzátette: épül a Munkácsy-negyed, megújulnak a közterületek, a hidak a belvárosban a Modern Városok Program keretében, amely a megközelíthetőségben, a foglalkoztatásban, az életminőségben egyaránt komoly előrelépést hoz a város számára.

Az alapítás és az építés után ez a legfontosabb változás a múzeum több mint százéves történetében, át kell élni a pillanat nagyszerűségét – mondta Szarvas Péter polgármester. Kellett ehhez a felismerés, hogy szükség van a megújulásra, valamint egy nagyszerű ötlet és annak a megvalósítása. Újszerűnek, egyedülállónak, modernek, innovatívnak nevezte a tárlatot. Kiemelte: 1718-ban dolgos, egyszerű emberek telepítették újra Csabát, a szorgalomnak, az önbecsülésnek hála lehetünk ma itt.

A kiállítást – mielőtt azt ünnepélyesen megnyitották – bejárhatták a sajtó képviselői, akiknek dr. Bácsmegi Gábor igazgatóhelyettes, Váncsa Klára természettudományos muzeológus és Martyin Emília osztályvezető tartott tárlatvezetést. A kiállítás az alagsorból indul, és egy idővonalon – és egyben egy spirálon – át lehet eljutni a mai Békéscsabáig. Több érdekességről szóltak a szakemberek.

Egy maketten szemléltették, hogy milyen rétegek vannak a talpunk alatt. Békéscsabán viszonylag vékony, csak 27 kilométeres a földkéreg, ezért itt jobban érvényesül a gravitáció. Aztán bepillantást adtak a térség jégkorszaki és mai növény- és állatvilágába, a földikutya például ritkább, mint az óriáspanda. A vitrinekben látható egy 7 ezer éves lábnyom és egy 7 ezer éves edényalj, de az aranytű is felbecsülhetetlen értéket képvisel, mint ahogy a görög ezüstérmék is.

Egykor a szarmaták lakták a mai Békés megye területét, majd jött a népvándorlás, érkeztek a hunok, akik például egy különleges érmét is zsákmányoltak a rómaiaktól. Később jött a gepidák korszaka, majd következtek az avarok, jelentős számban kerültek elő avar leletek az M44-es építésekor. A honfoglalás 895-ben kezdődött, majd az idővonalon következett az Árpád-kor és az Anjou-kor. A török korszakból kuriózum egy kályhacsempe, ami vagy egy török-magyar párviadalt jelenít meg, vagy Ábrahámffy halálát, amikor ostromolták a csabai kastélyt.

Videó: Nagy Tibor

Az emeleten Csaba újratelepítésével folytatódik a kiállítás, jelképesen egy szekeret is felépítettek. Az érkező szlovák evangélikusok magukkal hozták fontos értékeiket, amelyek közül a legféltettebb kincs az énekeskönyv, a Tranoscius. Felépítették az evangélikus kistemplom tornyát is, a harangokat meg lehet szólaltatni. A piac mindig is fontos helyszíne volt a településnek, egy animációval a régi hangulatot is megidézik.

Az egyik helyiségben lényegében egy podsztyenás ház előtornácára lép a látogató, ahol egy szelfipont szintén helyet kapott. Jelképesen a jellegzetes csabai házakat, a vasútállomást, sőt egy panellakást is felépítettek a tárlaton, ami egy szelfifallal ér véget, arra üzenetek írhatók. Fekete Péter államtitkár a szaktárcára utalva felírta rá, hogy „EMMI”, majd a betűket felhasználva, az üzenetet kifejtve azt írta: „Ez múzeum, mai, innovatív.”

Pontosabban a kiállítás nem ér véget, hiszen a hab a tortán – vagy ahogy többen fogalmaztak: a koronaékszer – csak ekkor következik. Egy géniusz diadala – ezt a címet viseli a Munkácsy Mihály-tárlat, rengeteg festménnyel, alkotással, és mindennel, amit csak a festőfejedelemről tudni lehet.