Ezt nem láttuk előre: így hat a digitális oktatás a szemre

Tuska János József optometrista, kontaktológus és látszerész elmondta, az utóbbi egy évben szerzett tapasztalatai szerint most sokkal hamarabb válnak szemüvegessé a gyerekek, mint a korábbi években, amikor még nem volt pandémia és digitális oktatás. Olyan dioptriák jelennek meg náluk, amik átlagosan csak öt-tíz évvel később szoktak. A folyamatos képernyőnézés (számítógép, laptop és telefon) miatt ugyanis fáradtabbá válik a szemük, mivel magas terhelésnek van kitéve.

Hozzátette, önmagában a digitális eszköz használata nem jelentene problémát, de az órákig tartó, rövid távolságra való nézés megterheli a szem alkalmazkodó képességét. Egészségesnek ugyanis az mondható, amikor óránként legalább tíz percet messzire (öt méternél messzebb) nézünk, pihentetve azzal a szemizmokat.

Az optometrista hangsúlyozta, a távolságon túl a legnagyobb problémát az eszközök által kibocsátott kék fény okozza,

hiszen felgyorsítja a szemekben a normál esetben csupán évtizedek múlva jelentkező káros folyamatokat. Éppen ezért fontos, hogy a gyermek minél több természetes fény mellett tanuljon: mindenképp ablak közelében, illetve jó idő esetén (és lehetőség szerint) akár a teraszon vagy a kertben. Hasonlóan káros még a hófehér szín, tehát maga a LED-fény (5000 kelvin felett), ami tartósan alkalmazva rövidlátást okoz. A lámpaizzók közül pedig érdemesebb a kicsit tompítottabbat, sárgásabbat választani.

A felnőttekkel kapcsolatban Tuska János József elmondta, a home office és a digitális eszközök folyamatos használata náluk is okoz szemproblémákat. Esetükben főként szemszárazság és fáradtság jelentkezik tünetként, a szemek alkalmazkodó képességének csökkenése miatt. Üzletükbe például az utóbbi időben nagyon sok pedagógus jelentkezett felgyorsult látásromlással. Hozzátette, érdemes azonban figyelembe venni, hogy ez egy átmeneti időszak, és amennyiben az ember kipiheni magát, javulást tapasztalhat, így nem biztos, hogy azonnali korrekciót igényel. A szemszárazságra visszatérve kiemelte,

a monitor előtt ötöd annyit pislogunk, mint amennyit kellene, ezért válik szárazzá a szemfelszín, amit homokszem- és szúró érzés követ.

Ilyenkor szokott műkönnyet vásárolni az ember, aminél érdemes szakember (például gyógyszerész vagy optometrista) segítségét kérni, hogy biztosan a szemtípusunknak és az okozó tényezőknek megfelelőt válasszunk. Részletezte, ezen termékek közül legtovább tartanak a szem felső rétegén a hialuronsavasak és az olajos bázisúak, míg a vizes bázisú hamar lejön, így csupán pillanatnyi hatással bírnak.

Végül elmondta, szemszárazság esetén a tapasztalatok szerint negyed, vagy akár fél dioptria különbséget is érzékelhet az egyén, ami miatt erősebb szemüvegre váltana, közben csupán megfelelően kell nedvesíteni a szemet, azzal a könnyfilmréteget és így a látást is helyreállítva.

A szem könnyebben begyullad

Tuska János József elmondta, a száraz szemfelszín könnyebben begyulladhat, hiszen a könnyfilm nem csupán nedvesít, hanem megfelelő védőréteget képez és ezzel fertőtlenít is. A szem kiszáradásánál viszont épp ez a réteg hiányzik, így látószervünk érzékenyebbé válik és kiszolgáltatottabb a kórokozók számára. A szúró érzés miatt ráadásul óhatatlanul dörzsölni kezdjük a szemünket, ezzel még nagyobb problémát okozva. Elárulta, a szemszárazságot többek között az alsó szemszél pirosodása és az ereződés is jelezheti. A megoldás itt is csupán egy, az egyénnek megfelelő műkönny, ami helyreállítja a szem bioritmusát.