A szakmai kihívások éltetik a csabai fazekast

Farkas Gábor békéscsabai fazekasmester vihette haza idén a Folk Trend-díjat. Az Agrárminisztérium elismerését – a szakmai zsűri ajánlásával – a Hagyományok Házában, a XXI. Országos Fazekaspályázat kiállításának megnyitó ünnepségén adták át augusztus 19-én.

Azóta Farkas Gábor műhelyének egyik éke az elismerő oklevél, melyet ottjártunkkor büszkén mutatott meg nekünk. De csak rövid időre szakította meg a munkát miattunk, hiszen nagy erőkkel dolgozott legújabb találmányán, amelyet szintén egy pályázatra készít. A kerámia lemezlejátszó háza már kiégetve állt a munkaasztalon, ehhez tervezett éppen bakelitlemez-tartót.

És bár a csabai mesterről köztudott, hogy szereti feszegetni a határokat, igazi kísérletező típus, mégis döbbenetes volt látni azt a precizitást, ahogy pontos derékszöget zárva állította össze a kerámia zenedobozt. De nem a lemezlejátszó az első zenéhez kapcsolódó munkája, saját hifiberendezést is készített már kerámiából. A nappaliban felállított, elsőre hatalmas edényeknek tűnő hangfalakon keresztül tökéletesen szólalt meg Gábor egyik kedvenc dala, miközben lelkesen magyarázta nekünk az egyedi szerkezet műszaki paramétereit.

– Szeretek kísérletezni, készítettem már borforralót, asztali kemencét, füstölő berendezést és pálinkalepárlót is. Az alapanyag mindegyiknél a kerámia, melyeket rám jellemző motívumokkal díszítettem – mesélte a sokoldalú alkotó.

Mint mondta, az iskola elvégzése után Csákváron dolgozott egy fazekasnál, majd Mezőtúrra került, mégis leginkább – talán szlovák származása miatt, és mert Békéscsabának nincsen komoly fazekas múltja – a gömöri tájegység fogta meg leginkább, ahol főként sütő-főző edényeket készítettek. Ezekre a formákra támaszkodva alakította ki saját stílusát. De persze nem minden a külcsín, hiszen a fazekasmester edényei használat közben válnak értékké.

– Vallom, a vevőnek mindig igaza van, ha valamilyen problémát jeleznek felém, azt a csorbát igyekszem minél előbb kijavítani. Így született meg a talpas edényem is. Az általam kifejlesztett talp segítségével az edény nem érintkezik közvetlenül a forró vagy hideg felülettel, illetve mivel kering alatta a levegő, az étel is egyenletesebben sül meg benne – ismertette.

Hasonló tudatossággal tervezte meg a XXI. Országos Fazekaspályázat kiállítására küldött, és Folk Trend-díjjal elismert kilencrészes edényszettjét is, melyeket gázon, kerámialapon, sütőben és kemencében is lehet használni, és bármi megfőzhető, megsüthető bennük. Farkas Gábor szerint egy jó fazekasnak fontos, hogy ismerje a gasztronómiát, tudjon főzni az általa formázott edényekben.

– Sokáig se enni, se inni nem tudtam. Majd a kétezres évek elején egy szakács barátom tanított meg arra, hogy az étkezés egyfajta szertartássá kell, hogy váljon, amellyel a testünket tápláljuk – részletezte. Így nem meglepő, hogy mielőtt munkához lát, mindig elképzeli az ételt, és ahhoz alkotja meg a megfelelő edényt.

Géza fejedelmet is megmintázta

Farkas Gábor fazekasmester műhelyének falán egymás mellett sorakoznak az egykor készült alkotásainak tervrajzai. Ezek közül az egyik a Géza fejedelmet ábrázoló kerámiaképének vázlata. – Még 1998-ban egy Szolnokról elszármazott milliárdosnak készítettem egy kerámia faliképet. A fehér márványból kirakott falazat egy méter széles és két méter magas boltívébe kellett terveznem egy képet, amely a megrendelő magyarságát volt hivatott szimbolizálni. Darabokban készítettem el a fejedelmet ábrázoló alkotást, amit negyvenöt fokban vágtam darabokra, így amikor egymásba csúsztatták az elemeket, egyáltalán nem lehetett látni a vágást. Még itthon fújtam meg és ecseteltem le réz- és ólom-oxiddal, majd Kecskeméten, a kerámiastúdióban égettük ki. Ezer fokon izzott, mikor kivettük a kemencéből. Ezután egy nagy keretbe homokot, fűrészport, faleveleket és újsággalacsinokat tettünk, ide emeltük be a képet és betemettük. Végül olyan színe lett, mintha bronzból készült volna, mikor megcsillantotta a napfény, több száz árnyalatban pompázott – emlékezett vissza a fazekasmester.