Ízek és illatok

Zweigelt

1922-ben Ausztriában látott napvilágot Dr. Fritz Zweigeltnek köszönhetően. A büszke szülők a Szent Lőrinc és a kékfrankos voltak. Magyarországra az 1960-as években érkezett és vált népszerűvé a köztudatban. Sajnos az elmúlt évtizedekben nem a kimagasló minősége, hanem bőtermő képessége miatt választották a termelők, ami sajnos a minőségét meg is sínylette.

Viszont napjainkban egyre több elszánt borász választja azt a rögös utat, hogy megmutassák a fajta szépségét és eleganciáját. Sopron, Villány, Szekszárd, Eger és a Bükki borvidék is igyekszik a fajta becsületének visszaállításában. Ausztriában a mai napig legelterjedtebb vörös fajta, ahol prémium kategóriában is sokat készítenek, de még pezsgőként is találkozhatunk vele.

A szüleinek hála, kiváló savszerkezetet örökölt, melyet az visszafogott lágy tannin egészít ki és válik egy igazán jól iható könnyed borrá. Illatában és ízében a cseresznye, meggy, málna és az áfonya alkotja a gyümölcsök táborát, amit sok esetben az ibolya jegyei tesznek teljessé. A hordós tételeknél a gyümölcsök mellé bekúsznak az édesfűszerek, mint a fahéj, vanília, csillagánizs, és egy pici bors.

A zweigelt egyike azon ritka boroknak amelyek szerkezetüknek köszönhetően jól párosíthatók a fehérboros ételekhez is. A csirkéből, pulykából, vagy kacsából készült fogásokhoz is bátran fogyasztható, de még a paradicsomos alapú halételekhez is jó választás. Magas savtartalma és ropogóssága kiválóan kiegészíti a barbecue-t, mert ellensúlyozza a füstös és fűszeres húsok ízvilágát.

Ha viszont nincs kedvünk főzni és csak rendelnénk egy jó sajtos pizzát, akkor sem kell sokáig keresgélnünk, egy pohár Zweigelt lesz a jó választás. A sajtok világában társra lel a kecskesajtban, és a lágy sajtokban, de egy gouda vagy akár a roquefort ízeivel is jól kombinálható .

Ezen a héten viszont a Legjobb séfünk az olvasónk című könyv receptje a kacsamellsteak kékszőlőmártással, rösztiburgonyával lett a befutó.

A kacsamell megpirult bőre és szaftosan rozéra sütött húsa jól kiegészül a zweigelt lágy tanninjaival, és üde savjaival, míg a kékszőlőmártás és a bor gyümölcsössége vibráló harmóniát teremt az összekóstolás alkalmával.

Kedvenc zweigeltünket érdemes 3-5 éven belül elfogyasztani (kivételek a hozamkorlátozott, hordós érlelésű, prémium tételek, ezek a borok akár 8 év után is tudnak maradandót mutatni), ha viszont a napokban akad egy a kezünkbe, akkor temperáljuk 14-16 celsius fokra, hogy legszebb arcát mutatva nyíljon ki nekünk a pohárba.

Kacsamellsteak kékszőlőmártással, röszti burgonyával

Hozzávalók 4 személyre:

4x20 dkg kacsamell

4 evőkanál étolaj

vaj

4 burgonya

4 tojás

4 evőkanál liszt

40 szem kékszőlő

2 dl kékszőlőlé

4 kávéskanál keményítő

0,8 dl vörösbor

almaecet

Elkészítés:

Az előkészített kacsamellet beirdaljuk (a bőret éles késsel bevágdossuk), majd sóval, borssal, szerecsendióval bedörzsöljük. Ezután kevés forró olajban (elég egy kanálnyi olaj, hisz a kacsamell bőre zsíros, így sütés közben enged zsírt) aranybarnára pirítjuk. Ezt követően 165–170 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, letakarva 10–15 percre, ez idő alatt gyönyörűen megsül, a közepe rózsaszín lesz és szaftos.

Közben a burgonyát lereszeljük, összekeverjük a tojással, a liszttel, sóval, borssal ízesítjük, majd az így kapott masszát kör alakúra formázzuk, és egy serpenyőben mindkét oldalát aranybarnára sütjük. A kékszőlőszemeket megmossuk, vajban megpároljuk, hozzáadjuk a vörösbort, ízlés szerint almaecetet és a keményítőt. Egy kevés vízzel elkeverve besűrítjük, majd hozzáadunk egy kevés kékszőlőlevet

(annyit, hogy mártás legyen belőle).

Ezután tálaljuk: a röszti burgonyát a tányérra helyezzük, majd a kacsamellet vékony szeletekre felvágjuk és legyező formában a burgonyára helyezzük, ráhalmozzuk a kékszőlőt, végül a mártással bevonjuk a kacsamellet.

Eddig megjelent cikkeink a rovatban:

Irsai Olivér

Csabagyöngye

Olaszrizling

Rozé

Kékfrankos

Kadarka