Megemlékeztek a szétszakítottságról, az egyedülálló igazságtalanságról Orosházán

– Vannak döntő évszámok a magyarság történelmében, amelyek hallatán fájdalom hasít minden magyar szívébe. Ezek közé tartozik 1920 is. 100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én, pénteken írta alá a magyar küldöttség a trianoni békediktátumot. Mi nem ünnepelni jöttünk, hanem emlékezni, Nagy Magyarország keresztre feszítésére. Mert a trianoni békediktátum indította el azt a folyamatot, amelynek következtében több százezer magyart gyilkoltak meg és több millió magyar vált hontalanná ezeréves országában – fogalmazott a szónok, majd emlékeztetett arra, mekkora területét, lakosságát veszítette el az ország. Minden negyedik család érintett volt.

– A trianoni békediktátum egyedülálló igazságtalanság Európa történelmében, amely hazugságokon alapszik. Trianon sebeit be kell gyógyítani. 2009. május 22-én a Magyar Református Egyházak Debrecenben Alkotmányozó Zsinaton fogadták el a Magyar Református Egyház új, közös alkotmányát, amelyben kifejezték összetartozásukat, ezzel is gyógyítva a Trianon által okozott szétszakítottságot.

- A mai nap a Kárpát-medencei magyarság megmutatja a világnak az összetartozását. Fél ötkor megszólaltak a harangok, úgy mint 100 évvel ezelőtt. A jelenlegi határok nem szabhatnak gátat annak, hogy Nagy Magyarország területéről a magyar templomokból egyszerre szálljon fel a harangok szava Istenhez, mintegy könyörgő imádságként. Trianon sebeinek a gyógyításához tartozik az is, hogy június 4-ét már nem nemzeti gyásznapnak, hanem a nemzeti összetartozás napjának nevezzük. Ez a nap arra akarja felhívni a figyelmet, hogy csak akkor maradhatunk meg, ha megtaláljuk egymásban azt, ami összeköt. Ez egyrészt a magyarságunk, másrészt a keresztyén hitünk – zárta gondolatait a szónok.