Fájó évfordulóra emlékeztek a battonyaiak

Történelmi visszatekintésében részletesen beszámolt a nap történéseiről, amikor aláírták a békeszerződést, ami semmilyen formában nem nevezhető annak, aminek hívják. Nem teremtette meg a béke feltételeit, hiszen olyan feszültséget okozott és konzervált az igazságtalan döntés, ami szükségszerűen vezetett a II. világháború eseményeihez.

Békés megye és az itt élők helyzete is alapvetően megváltozott száz évvel ezelőtt.

- Battonya az ország szívéből a perifériára szorult. Az egykori Csanád megyei virágzó járási székhely lakossága 100 év alatt a felére csökkent.

– Mi, Békés megyeiek azonban megmutattuk a Kárpát-medence számára, hogy az itt élő nemzetiségek, a Battonyán élő szerb, román honfitársaink is összekötnek bennünket, hidat, kapcsolatot jelentenek országaink között. Évek óta ezen a napon már nem gyászolunk, hanem bizakodóan egymás kezét fogva előretekintünk. Erőnkhöz mérten segítjük a határon túl élő közösségeket, mert ha a magyarság erős a határokon túl, akkor az minket is erősít nemzetként, de országként is – zárta gondolatait. A templomkertben lévő trianoni emlékműnél elhelyezték az emlékezés virágait a résztvevők, majd átvonultak a városközpontba, az újonnan felállított emlékműhöz, ahol Boros Csaba battonyai polgármester bejelentette, emléktáblával és országzászlóval emlékhelyet állítanak most, amellyel a város régi tartozását pótolja.

– Itt, Battonyán avatták fel az első vidéki országzászlót 1931. március 15-én, ám azt később eltávolították. Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt. A két világháború közötti korszakban Magyarországon mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt.

– A mi emlékművünk talapzatának hármas tagolása címerünk egyik jelképét, a hármashalmot szimbolizálja, amely a földet, az országunkat jelképezi. Az új trianoni emlékmű és országzászló méltó emléket állít a magyarság feldolgozatlan tragédiájának, nemzetünk gyásznapjának. Büszkén mondhatom, az emlékművet és az országzászlót városunk önerőből valósította meg – zárta gondolatait, majd mindazoknak köszönetet mondott, akik az emlékhely megvalósításából kivették a részüket.

Bajnai István kanonok-plébános és Kovács Árpád református lelkész az emlékművet és az országzászlót megáldotta, ezt követően helyezték az emlékezés virágait.