Emléktáblát avattak a községháza falán Kunágotán

Pápai Zoltán polgármester ünnepi beszédében az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan hatásait részletezte.

- Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A történelem során voltak időszakok, amikor erről a napról egyáltalán nem, vagy csak zárt keretek között beszélhettek, emlékezhettek. A „Magyar Hiszekegyet” minden gyermek és felnőtt ismerte és mondta, nap mint nap, aztán jött az agyonhallgatás időszaka...

Pedig a 100 év, négy nemzedéknyi idő is kevés ahhoz, hogy fájdalom nélkül gondoljunk a döntés következményeire. A Nemzeti Összetartozás Napja jó alkalom nemzetünk szorosabb összefogására. Múltunkra emlékezve éljünk a jelenben és tekintsünk a jövőbe.

- Kunágotán nem készült korábban ehhez kapcsolódó emlékmű. Most, a 100. évfordulóra egy adományozó kereste meg kérésével a képviselő-testületet, az emléktábla elhelyezésére. Úgy ítéltük meg, hogy az méltó emléket állít a 100 évvel ezelőtti eseménynek és az azóta sem szűnő fájdalomnak – fogalmazott a szónok.

A Corvus-Kora Róbert által készített emléktábla leleplezését követően megáldotta Blás Sándor plébános, majd a Szent Imre római katolikus templomban emlékmisét celebrált.