Ritka madár bukkant fel Biharugrán

A megfigyelés körülményei sem mindennaposak. A madár az Igazgatóság biharugrai területi irodájának bejárati ajtaja előtt álló idős fenyőfán pihent, de az igazgatóság munkatársának érkezésekor megriadt és átrepült a szomszédos kertbe. Ott aztán hosszan elidőzött, ám a következő napon már nem látták. Érdekes, hogy tíz évvel ezelőtt, szinte napra pontosan, március közepén, ugyanezen a helyen figyelték meg egy uráli baglyot.

Nagytestű bagolyfajról van szó, méretre nagyjából az uhu és az erdei fülesbagoly között helyezkedik el. Tollfüle nincs. Az utóbbi évtizedekben hazai fészkelő állománya erősödik, 160-260 pár közé tehető. Főleg az Északi-középhegység erdeiben fészkel, legnagyobb állománya a Zempléni-hegységben található. A zárt, idős erdőket kedveli, fészket nem épít, elfoglalja más nappali ragadozó madarak gallyfészkeit, de néha odvas fák üregében is költ. A számára kihelyezett mesterséges odúkat is szívesen elfoglalja.

Tápláléka főként kisemlősökből, ezen belül rágcsálókból áll, de elfogyasztja a madarakat, kétéltűeket és rovarokat is. Jellemző rá, hogy a fészkét erőteljesen védelmezi. A Biharugrán megfigyelt példány balkáni gerlét fogyasztott. A Dél-Tiszántúlon az elmúlt években egyre gyakrabban szem elé került. Megfigyeltük többek között a Körösközi erdőkben, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó folyók mentén. Táplálékban gazdag években néhány pár költése akár az Alföldön is előfordulhat. Hozzánk legközebbi stabil állománya az Erdélyi-szigethegységben található, de az utóbbi években terjeszkedik a síkvidék felé, mára már az országhatártól 35-40 km-re lévő erdőkben is megjelent.