Otthoni karantén idején is fontos a napi rutin kialakítása

Kazár Judit közel egy hete dolgozik otthonról. A kétgyermekes édesanya már a járvány kitörésekor leült a fiaival, hogy válaszoljon a kérdéseikre. Mint mondja, az első osztályos Zéténynek már a tanító néni is sok mindent elmondott a vírusról, és hogy miért fontos a megelőzés, a rendszeres kézmosás, illetve a zsebkendő használata.

– Amióta bezárt az iskola és a bölcsőde, mondtuk nekik, hogy a vírus miatt a barátokkal és a nagyszülőkkel sem tudunk egy darabig találkozni, mert ez egy olyan betegség, amit a gyerekek lehet meg sem éreznek, de könnyen továbbadhatják másoknak, akikre viszont nagyon veszélyes lehet – meséli Judit.

Az édesanya szerint nagyon nehéz a nagyszülőktől távol lenni, de a telefon és az online lehetőségek sokat segítenek abban, hogy fenntartsák a kapcsolatot, napi szinten támogassák őket, és a gyerekek is hallhassák a hangjukat. Hozzáteszi, mióta otthon vannak, a tévét nem kapcsolja be a gyerekeknek, mert nem szeretné, ha azt hallgatnák, hogy mennyien betegedtek meg. Ezért inkább mindennap kitalál nekik valamilyen kreatív feladatot. De ahogy ő fogalmaz, a kertes házuk udvarán is rengeteg játéklehetőség adódik; most egy kicsit több idő jut a közös játékra, egymásra.

Zsíros András evangélikus lelkész, háromgyermekes családapa is az első naptól kezdve próbálta tudatosítani gyermekeiben azt, hogy milyen óvintézkedéseket kell komolyan venni a fertőzés idején.

– Mikor a járvány elkezdett közeledni az országhoz, és bezárták az iskolákat, a gyerekek azóta nem hagyták el az otthonunkat, így kicsi az esély, hogy megfertőződtek. Ugyanakkor nekem el kell mennem néha bevásárolni, így könnyen hazahozhatom a vírust. Éppen ezért próbáljuk megértetni velük, hogy nagyon fontos a kézmosás, figyeljenek oda, hova köhögnek, tüsszentenek, hogyan fújnak orrot és a papír zsebkendővel mit csináljanak utána. És persze próbáljanak kicsit nagyobb távolságot tartani egymástól, ami ebben a helyzetben nem egyszerű, óhatatlan, hogy összeölelkezünk, szeretgetjük egymást. Viszont, ha lehet, akkor mindenki mellé ültetünk egy plüsst a kanapén, így tartva be játékosan az egymás közötti távolságot – árulja el.

András úgy látja, hogy a gyerekek a híradásokból, a barátaiktól hallják, mi történik az országban, tisztában vannak az eseményekkel. Könnyedén eljutnak hozzájuk is az információk, tudják, hogy járvány van.

– De próbálunk nem erre gondolni, elfoglalni magunkat és a jót kihozni ebből a helyzetből. Felfedezni új játékokat, átélni a közös pillanatokat. Szülőként úgy érzem, ebben a helyzetben az a legfontosabb feladatom, hogy biztonságot és szeretetet nyújtsak nekik. Igyekszem nyugodtságot sugározni feléjük, és megteremteni azokat a feltételeket, hogy lehetőleg ne szenvedjenek hiányt semmiből – hangsúlyozta az édesapa.

Válaszoljunk őszintén a gyerekek kérdéseire

Mielőtt leülnénk beszélgetni gyermekeinkkel a koronavírusról, teremtsünk nyitott és támogató közeget, ahol a gyermekek biztonsággal kérdezhetnek. Fontos azonban, hogy ne erőltessük a beszélgetést, amíg az apróságok nem állnak készen rá. Ugyanakkor válaszoljunk a kérdéseikre őszintén. A gyermekek általában tudják, vagy rájönnek arra, ha nem mondunk igazat.

Ezzel megrendülhet a felnőttekbe vetett bizalmuk, és a későbbiekben nehezebben fogadják majd el nyugtató szavainkat. De arra is érdemes figyelni, hogy olyan szavakat és fogalmakat használjunk, amelyeket a gyermekek is megértenek. Illetve, készüljünk arra, hogy többször el kell ismételnünk az információkat és a magyarázatokat. Néhány dolgot nehéz lesz a gyermekeknek elfogadni. Éppen ezért értsük meg a gondolataikat, érzéseiket és reakcióikat, és biztosítsuk őket arról, hogy kérdéseik és aggodalmaik fontosak, helyénvalóak ebben a helyzetben – tanácsolta a Magyar Pszichiátriai Társaság.