Véget ér az istállókorszak az állatoknál

Sokan füstölték fel disznótor után az egyik sonkát húsvétra, illetve akik nem vágtak, azok közül is a hagyományos eljárással készült parasztsonkát vásárolták. Az ünnep után néhány nappal azonban ugyanabban a formában már unalmassá válhat a termék. Szerencsére a jó minőségű sonka még akár egy-két hónapig is eláll, és a legkülönbözőbb módokon lehet felhasználni ételek elkészítéséhez.

– Ha nem fogyott volna el az ünnep alatt a tíz-tizenötkilós sonka, akkor sincs ok aggodalomra – hangsúlyozta Prohászka Béla olimpiai aranyérmes mesterszakács. – A megmaradt sózott, pácolt, füstölt sonkát akár 30 napig vagy tovább is eltarthatjuk hűtőben, hűvös kamrában anélkül, hogy megromlana.

Apránként felhasználhatjuk, húsos tésztától babgulyáson át a sonkás tekercsig sok mindent készíthetünk belőle, de egy tojásosrántottát is jobbá tesz a füstölt sonka. A gyorspácolt terméket viszont ne tároljuk tovább, mert ezt a a húsvéti sonkafogyasztásra készítették, és a vákuumcsomagolás megbontása után néhány napon belül fogyaszthatatlan lesz, megromlik a hús.

A György napi hagyományoknak a következő időszakra kihatásáról egy ünnepeltet, Ando György békéscsabai néprajzkutatót kérdeztük.

– Elődeink azért karikázták be a György napot a kalendáriumban, mert ekkor hajtották ki a jószágot a mezőre. Addig a ház körüli istállókban teleltek át.

Valamikor ezen a napon szegődtek el a pásztorok, béresek új helyre – hangsúlyozta Ando György. – Innen számították a megyénkbeli emberek is az igazi tavasz kezdetét, a jó idő állandósulását, bár mostanában az időjárás nem mindig ,,alkalmazkodik” a szokásokhoz. Ilyenkor az ajtókra, kerítésekre zöld lombú vagy tüskés ágakat akasztottak, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Hajdanán a tekintetes rendek hagyományosan ezen a napon ültek össze törvénykezni, megvitatni az ország ügyes-bajos dolgait, vagyis megnyitották az országgyűlést.

A rossz elleni harcban népi gyógymódokat, különféle kúrákat, például köpölyözést és böjtöt is ajánlottak az egészség vagy éppen a szépség megóvására. Mára utóbbi jellemzően úgy fordítható le, főként a hölgyeknél, hogy közeleg a bikiniszezon, és a fölös kilóktól igyekeznek megszabadulni.

Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Parki igazgatója elmondta, ebben az időszakban erősödik meg a gyep, a legelő, náluk is ezért hajtják ki a télen istállókban szénával etetett jószágokat, a szürkemarhákat, a cigája és rackajuhokat. Más kérdés, hogy a szárazság miatt sok helyen gyengék még a legelők, ugyanakkor ahol egyszerre sok eső esett, a pázsitfűfélék gyorsan fejlődésnek indultak.

Az aszály gondot jelent a földeken

Megyénkben különös jelentőséggel bírt a György nap azért is, mert ekkor kezdődött meg a tavaszi növények, legnagyobb területen a kukoricának és a napraforgónak a vetése. Mára már ez jóval előrébb jött a vetőmag-nemesítések miatt, és amennyiben a talaj hőmérséklete eléri a 8-10 fokot, a földbe kerül a mag.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, Békésben is komoly gondot jelentett és jelent az aszályos őszi és tavaszi időjárás. A magágy-előkészítéseket ugyan időben elvégezték a gazdák, annak minősége azonban több helyen hagyott kívánnivalót maga után.

A vetéseket igyekeztek az előre jósolt esőzésekhez igazítani, ezért március végétől javában végzik. A kelések között különbségek mutatkoznak a helyi csapadékeloszlás eltérése miatt.

Dr. Kulcsár László kiemelte, az őszi vetésű kalászos növények fejtrágyázásával lényegében végeztek a gazdák, a gyomirtás mértéke mintegy 50 százalékon áll. A gyomirtás eredménye viszont a csapadékszegény időjárás miatt sok területen kérdéses.