Kner neveket örökítettek meg a holokauszt-emlékfalon

A Kner-családból Imre mellett neje és a nyomdász édesanyja, a vállalkozást alapító Kner Izidor felesége neve is megtalálható az emléktáblán. Kner Imrét 1944-ben, a német megszállást követően internálták, majd májusban egy gyalogmenetben lemaradt, és az őrök végeztek vele. Megbízható hírek később sem érkeztek, 1945 végére az vált bizonyossá, hogy sem a nyomdász, sem felesége nem érkezik soha haza. Ám a Gyomától Nagykanizsán, Sárváron át Németországig vezető út nem ezzel végződött. Kner Imre 22 éves fia, Mihály a gyomai családi házban kapott értékrend és a valóság közötti távolságot nem tudta feloldani, 1945 decemberében önkezével vetett véget életének.

Kása István Zoltán, a Kner Marzek Packaging Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, nagyon sokat köszönhet a Kner-családnak a nyomdászszakma, és általuk vált a nyomdászat fellegvárává Békés megye Gyomától Békéscsabáig, Gyuláig. Az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is nyomdász lett, a könyves mesterséget választotta, az édesapa 1935-ben bekövetkezett halála után fiai, Endre, valamint Imre vette át a családi üzem irányítását. Imre tipográfus, nyomdász, könyvművész, a magyar könyvkiadás és nyomdászat kimagaslóan művelt és széles látókörű egyénisége volt. Mondása ma is érvényes: „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.” Kner Imrét 1923-ban a göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé választották, 1937-ben pedig elnyerte a párizsi kiállítás nagydíját.

,,Ez a fal őrzi azoknak a Békés megyei gyermekeknek, nőknek és férfiaknak az emlékét, akiket a holokauszt idején elhurcoltak és meggyilkoltak azért, mert zsidónak születtek.” Ez olvasható a békéscsabai holokauszt-emlékfalon. Az egyes lapokon csaknem háromezer név található, Ábrahám Andornétól Weisz Dezsőig.

Dr. Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség elnöke kiemelte, azért is szükség volt az emlékműre, emlékfalra, mert már olyan kevés zsidó él Békés megyében, hogy lassan feledésbe merül az, hogy egykor ők is gazdagították Békés megyét. A zsidó emberek jelentős szerepet játszottak abban, hogy fellendült akkoriban Békés megye gazdasága, megannyi üzem, gyár épült. 1930-tól viszont nőtt az antiszemitizmus, 1941-től pedig nem volt kegyelem. Előbb a férfiakat munkaszolgálatra vitték, és ott lelték halálukat, majd jöttek a fizikai atrocitások, a sárga csillag kötelező viselete, és a boltok, vállalkozások bezárása. Előbb megfosztotta jogaiktól, majd megbélyegezte, később pedig a halálba hurcolta őket az oktalan gyűlölet csak azért, mert zsidók voltak.

Dr. Moskovits Sándor kiemelte: eddig 3020 mártírt tüntettek fel az emlékfalon, ám további kétezer név még hiányzik onnan. Jövőre a holokauszt békéscsabai és Békés megyei áldozatai deportálásának 75. évfordulójára emlékeznek, ez alkalomból pedig a még hiányzó mártírok, áldozatok neveit is szeretnék elhelyezni. A hitközség elnöke szerint az emlékfal kiemelkedő helyet foglal el Békéscsabán, amely megtekintésére sok látogató érkezik a városba, emlékezve az áldozatokra.

Megköszönték az adományt

A holokauszt-emlékműre a gyomai áldozatok neveit Minya Gábor békési vállalkozó véste fel. Dr. Goldmann György, a Békéscsabai Zsidó Hitközség jegyzője Kása István Zoltánnak megköszönte a nemes lelkű adományt. Ma már több mint húsz Békés megyei településről vannak nevek az emlékfalon, de az áldozatok neveinek gyűjtése, majd felvésése az emlékműre tovább folytatódik. Különös tekintettel arra, hogy a jövő évben lesz a magyarországi holokauszt 75. évfordulója.