Beváltotta a reményeket a kármérséklő rendszer

Nincs olyan technológia, amellyel teljesen kiküszöbölhető a jégeső. Az azonban garantált, hogy a NAK által választott talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke kiemelte, az országban 986 berendezés működik. 10×10 kilométeres területenként telepített egyet-egyet a kamara. Többek között Gyomaendrődön is, Papp István gazdálkodó területén. A napelemmel működő, automata rendszerről dr. Kulcsár László és Papp István beszélt.

– Az Országos Meteorológiai­ Szolgálat pár órával előbb adja ki a jelzést, hogy az adott térségben mekkora az esély jégesőre – mondták. – Ha szükséges, bekapcsolnak az automata berendezések, illetve a megkapott telefonos üzenet alapján akcióba lépnek a generátorkezelők.

Papp István kitért többek között arra, területükön májusban 70 milliméter esőt regisztráltak, jég is volt, de meggymag, és nem cseresznye vagy dió nagyságú. A kisebb jégdarabok kevesebb kárt okoznak, nem ütik be a dinnyét, nem károsítják a napraforgó levelét. A rendszer elaprózza a jégverést.

Dr. Kulcsár László szólt arról, a mezőgazdasági károkon belül a jégkár aránya 20 százalék körül alakul Békésben. A klímaváltozás miatt pedig egyre gyakrabban válik szélsőségessé az időjárás. A NAK ezért is állt annak a törekvésnek az élére, amely Európában elsőként a jégkármérséklő rendszer kialakítását szorgalmazta. A rendszer kiépítése kétmilliárd forintba került, amiből 1,8 milliárd forint pályázati forrás. A rendszer éves működtetési költsége 1,5 milliárd forint, amit a kárenyhítési alapból finanszíroznak. A gazdáknak ez viszont nem jelent pluszkiadást.

– A rendszer nemcsak a mezőgazdasági termelőknek segítség, hanem a lakosságnak is, hiszen az épített környezetet, a gépjárműveket, a kiskerteket is megóvja a jégveréstől. A védekezéshez használt ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztításnál is alkalmazzák. Nincs káros hatása sem az emberi egészségre, sem pedig a környezetre.

Az ezüst-jodid kizárólag a jégszemcsék méretét tudja­ csökkenteni, az időjárásra semmilyen hatást nem gyakorol. A közhiedelemmel ellentétben nem oszlatja, nem téríti el a felhőket. A csapadék halmazállapotára hatással van, de a mennyiségére nem.

Győrffy Balázs szólt arról, a gazdálkodók idén 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és közel 50 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is.

– Ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de megállapíthatjuk, hogy a kármérséklő rendszer első évében már több milliárd forint kárt előztünk meg, csak a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

A viharokban gazdag 2017-es év után 2018-ban nyugodtabb nyárra lehetett számítani, azonban erre a természet alaposan rácáfolt. Idén az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. Ezt jól mutatja a villámlások száma, amely májustól szeptemberig a tavalyi, extrém évhez képest is további négy százalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese az elmúlt négy év átlagának. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a frontok távol maradtak a hazánk térségétől, és jelentősen megnőtt a száma a lokálisan, kialakuló zivataroknak.

Győrffy Balázs rámutatott, hogy egy átlagos májusban 5–7 napon alakul ki zivatar, idén ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás jellemezte hazánkat 26–26 zivataros nappal.

Előrébb hozták a védekezést

Az ez évi váratlan időjárási környezetben a hatóanyagként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a kamara, igaz ebből a következő esztendőre is tartalékolnak. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően az idei védekezési költség mindent egybevéve 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott, tehát elmondható, hogy a rendszer működtetése a gazdák részéről további befizetést nem igényelt.

Győrffy Balázs kiemelte, az elmúlt évek időjárását elemezve azt a döntést hozták, hogy a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-ére előrehozzák, ugyanis napjainkban már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására.

Előzmények:

Bemutatták a különleges talajgenerátorokat

A jégerprogram miatt csökken a gazdák kára

Május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer