A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből nyílt kiállítás

A kiadványok a szabadságharc alatt készült hadtörténeti vonatkozású hirdetmények, plakátok, tábori jelentések, valamint a polgári lakossághoz intézett felhívások másolatai, melynek eredeti példányait a pesti és a két mozgó tábori nyomdában dolgozók tettek közzé.

A Hadtörténeti Múzeum mintegy 500 darabos gyűjteményéből Gécs Béla tipográfus által válogatott anyag Békéscsabán először került a nyilvánosság elé. Gécs Béla elmondta, mozgó tábori nyomdát Magyarországon 1848-49-ben, a szabadságharcban alkalmaztak először. A seregek nyomában járó tábori nyomdák a helyszínen nyomtatott csatahírekkel szították a lelkesedést a hadseregben a polgári lakosság körében. A nyomtatványok megőrzésére azonban nem volt idő és Haynau uralma alatt nem is volt tanácsos megtartani azokat.

Részletes feljegyzések csak egyetlen ilyen nyomdáról szóltak, amelynek egyik szedője Giegl István volt. A fiatal magyar nyomdász Werfer Károly nyomdájába Kassára került, ahol sokféle hazafias röpiratot adtak ki. Azonban a városba bevonuló császári sereg fogságba ejtette őket, de később megmenekültek és Debrecenbe helyezték át székhelyüket. A kassai nyomdászok tábori sajtójukat felajánlották a hadrakelő seregnek, annál is inkább mert tót betűik és írásjeleik voltak. A kormány külön tót néplapot is indított, melyet mintegy 534 példányban jelentettek meg.

Gécs Béla kutatásaiból kiderült, a másik tábori nyomda Bem József honvédtábornok szárnyai alatt működött, aki 1848 december 4-én magához hívatta Tóth Endre művezetőt, s tőle a debreceni városi nyomdájából egy sajtóprést a hozzá való betűkkel, továbbá két betűszedőt és két nyomót kért, őket vitte magával Erdélybe. S hogy mi lett a két mozgó nyomda sorsa? A november 24-ig látogatható tárlat anyagaiból ez is kiderül.