Veszélyben az élelmiszerünk Békésben is, ha nem tartjuk meg a vizet

Az éghajlati szélsőségek egyre szélesebb termelői kört érintenek Békésben is, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-előállítást, amelynek egyik legfontosabb alapfeltétele a termőterület vízbiztonságának megteremtése. A probléma megoldása azonban túlmutat az öntözésen.

Kozsuch Kornél, a NAK és a Magosz Békés vármegyei elnöke kiemelte, a 2022-es történelmi aszály után nálunk is elérkezett az ideje annak, hogy olyan új elemeket építsenek be a gazdák a növénytermesztésbe, melyek jövedelmezőbbé, hatékonyabbá teszik a termelést.

– Az agrárkamara hasznos előadásokkal is hozzájárul ehhez – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. – Emellett a területalapú támogatások rendszere is megváltozott, a NAK falugazdászai ugyanakkor segítettek, segítenek a támogatások lehívásában, miként az elektronikus gazdasági naplónál is. A kamara minden lehetséges módon tájékoztatja a gazdákat, hogy naprakészek legyenek. A felgyorsult információáramlásnál ugyanis hozzá kell szokni az újdonságokhoz.  

Aki nem alkalmazkodik, vesztes lesz

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke kiemelte, a szakmai párbeszéd mindenki számára hasznos. A gazdák hozták, hozzák magukkal a föld szeretetét, művelését, a hagyományokat őrzik, továbbiszik, viszont annyi körülöttünk a változás, hogy aki ezekhez nem alkalmazkodik, az vesztes lesz.

– Meg kell tartani a hagyományokat a gazdálkodásban, de úgy, hogy azokat az újdonságokat is beemeljük, melyek segítenek – mondta Jakab István. – A klímaváltozás miatt újra kell gondolni sok mindent, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy meg tudjuk tartani a vizet. Megfelelő vízgazdálkodással és vízhasznosítással lehet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ezen gőzerővel dolgozunk.

A szerkezet nélküli talajt elfújhatja a szél

Az előadásokon elhangzott, a jelenlegi tendenciák alapján a csapadékviszonyok egyre szélsőségesebbek lesznek hazánkban. Gyakoribbá válhatnak az aszályos időszakok, továbbá nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadékkal lehet számolni.

A többletvizek gyors lefolyása nem tudja lehetővé tenni a talajba történő leszivárgást, így nem hasznosul kellőképpen. Emiatt a talajok egyre szárazabbá válhatnak, ami részben a talajszerkezet, a talajélet leromlásával járhat, a szerkezet nélküli talajt pedig könnyebben elfújhatja a szél. Továbbá a talajok humusztartalma a magas hőmérséklet és a besugárzás hatására „eléghet”, lecsökkentve azok termékenységét.