Egekben az alma ára, már kopogtat a görög

Tavaly ősszel Lengyelországban rossz lett az almatermés, így felvásárolták a magyar gyümölcsöt. Több piaci kereskedő szerint ennek isszuk a levét a magas árak miatt, ugyanis ami megmaradt, azt visszakapjuk, drágábban. Augusztus közepéig kell kihúzni, mert aztán terem a magyar alma, ami a normál kerékvágásba tereli vissza az árakat.

Kneifel Zoltán, a békéscsabai Mezőker Kft. zöldség-, gyümölcsosztályának vezetője hangsúlyozta, számos gyümölcs helyettesítheti az almát, ugyanis folyamatos a szezon.

– A földieperidény lassan véget ér, de itt a málna, a cseresznye, a meggy – ecsetelte Kneifel Zoltán. – Sőt, már magyar sárgadinnye is kapható. Amivel probléma lesz, az a sárgabarack, ugyanis az időjárás miatt ötöde terem a szokásosnál.

A gyümölcsöknél a mandarin és a narancs még jelen van a megye zöldség-gyümölcs üzleteiben, de a déligyümölcsök közül csak a banán fogy olyan mértékben, mint télen.

A krumpli mindig slágertermék. Még a régi vezet az eladásban, de itt az új, ami egyre olcsóbb, petrezselymes burgonyaként egyre népszerűbb. A nagy melegben a piros retek, a saláta és a zöldhagyma a szokottnál hamarabb elöregedett, magba ment. Ugyanakkor itt a zöldbab és a zöldborsó, bár az áruk még magas. A húsleveshez egyre többen veszik az új zöldséget és sárgarépát. Amelyik zöldségnél, gyümölcsnél csak tehetik, magyart vásárolnak a piacokon, az üzletekben. Ha drágább is valamivel a magyar egyes áruknál, mint az import, akkor is az előbbit vásárolja a többség, inkább kevesebbet visznek belőle.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei elnöke örömtelinek tartja a magyar élelmiszerek térhódítását.

– A NAK működése kezdete óta kiáll a magyar termelők, áruk védelméért – hangsúlyozta. – Nagy figyelmet fordítunk a kertészeti ágazatra. A magyar zöldségek, gyümölcsök biztonságosabbak, átláthatóbb az eredetük. Lehet, hogy egy-egy külföldi áru mutatósabb, de megkóstolva rájön a vásárló, hogy a magyarnak sokkal jobb az íze. Amit pedig valaki saját maga termel meg, azt százszázalékosan ismeri, vagyis tudja, mit eszik. Az sem mellékes, hogy ez esik a legjobban, mert benne van az ember saját munkája, erőfeszítése.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a megye országosan, sőt, európai összevetésben is élen jár a kertészeti kultúráknál. Hozzátette, örömteli, hogy egyre több településen helyi őstermelőktől, mezőgazdasági vállalkozóktól vásárolják a zöldséget, gyümölcsöt a közétkeztetés számára. A friss zöldségek nyersen fogyasztása azért is fontos, mert hőkezelés híján nem sérülnek a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok.

Félidőben a cseresznyeszezon

A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül alakul, és elsősorban a környező országokba, valamint a Baltikumba irányul. A cseresznye­import ezt meghaladja, és eléri a 2-3 ezer tonnás mennyiséget, amely javarészt Törökországból érkezik, amikor a magyar áru is a piacon van. Ebből is látható, hogy a cseresznyetermelés fejlesztésében további lehetőségek vannak, mert egyelőre még a hazai fogyasztói­ igényeket sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Egy nagyobb méretű fejlesztéssel az értékes exportpiacok is kiépíthetők – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A csorvási Hunapfel Kft. jelenleg 35 hektáron termeszt cseresznyét, de terveik közt szerepel ennek jelentős bővítése. Pusztai József, a társaság ügyvezetője elmondta, a piacon jelenleg nagy a kínálat cseresznyéből. Ahogy fogalmazott, a 22-24 milliméteres gyümölcsöt – ami egy átlagos méret a kertben –, nehéz értékesíteni, idén ez csak ipari felhasználásra alkalmas. A vevők több pénzt adnak és szívesebben is veszik meg a 26-30 milliméteres cseresznyét, ebből idén kínálati piac van.