Csabai csizmadiacéh ládája rejti a legérdekesebb titkokat a Munkácsy múzeumban

Forrainé Kovács Márta történész muzeológus elmondta, a legérdekesebb titkokat egy békéscsabai csizmadia céh ládája rejti. Békéscsabán az ország más részeihez viszonyítva későn, a XIX. század elején alakultak meg az első céhek. Közülük a csizmadiáké volt a legelső.

A csabai városképben a leglátványosabb változásokat ábrázoló térkép a Sztraka Ernő főépítész által készített 1884-es. Neki köszönhető többek között a Széchenyi- és a Petőfi-liget megvalósítása, valamint a Fiume szálló, a Városháza, a polgári leányiskola, a jaminai evangélikus templom vagy a színház felépítése. A település a bajban is számíthatott mérnökére, hiszen 1888-ban a Kettős-Körös áradása idején megszervezte és irányította az árvízvédelmi munkálatokat.

Forrainé Kovács Márta kiemelte, Gyóni Gézával kapcsolatosan a múzeum irodalomtörténeti részében igen nagyszámú gyűjteményt őríznek. A legkülönlegesebb költemény Gyóni Géza: Hegyeken át című verse, ez is megtalálható a állandó kiállításon. Sötétbarna tintával íródott, saját kézű írás rajta, ezt a lapot a fogolytársak közt terjesztették.

A múzeum egyik legmutatósabb darabja egy egyenruha, mely hajdanán a városi hajdúé volt. A megyei, városi szolgálatban lévő hajdúk hivatalszolgaként, altisztként szolgáltak, és csupán névrokonságban álltak az egykori szabadparaszti hajdúkkal. Az itt látható egyenruhát az 1920-as években használta Békéscsaba városának hajdúja.

– A legtragikusabb időszakból fennmaradó gyűjteményi darab a dachaui koncentrációs táborban használt köpeny – emelte ki a muzeológus. – 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, ami megpecsételte a zsidónak tekintett emberek sorsát. Békéscsabán is kijelölt házakba telepítették, majd később deportálták őket. Közel háromezer személyt hurcoltak el. Az első transzport Ausztriába indult, a többieket a lengyelországi Auschwitzba szállították, ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak. A dachaui koncentrációs tábor a Harmadik Birodalom első állandó koncentrációs tábora volt. Az akkori müncheni rendőrfőnök, Heinrich Himmler rendeletére 1933 márciusában hozták létre. A Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményébe 1985-ben ajándékozással került be a történelmi fontosságú gyűjteményi darab, a dachaui koncentrációs táborban használt köpeny.

Egyik legfájóbb momentuma Békéscsaba történetének a lakosságcsere, és az erre buzdító plakátokat is kiállítják a Munkácsyban. A szlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten, és május 14-én fogadta el a parlament. Az egyezmény értelmében a Csehszlovákiába önként áttelepülő magyarországi szlovákok számával megegyező számú magyart telepíthetett át a csehszlovák kormány.

A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta hozták a kijelölt családokat ingóságaikkal együtt Magyarországra. Százezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából, ezzel szemben 70 ezer szlovák távozott önként Magyarországról, közülük Békéscsabáról kilencezren települtek át.

Keménykalapokat is kiállítanak

Gyarmati Gabriella művészettörténész elmondta, a múzeum gyűjteményének legapróbb festménye Oskó Lajos elefántcsontra készült miniatúra párja. Az egyik legértékesebb képzőművészeti alkotás Perlrott Csaba Vilmos párizsi Notre Dame-ot ábrázoló munkája. A látogatók a keménykalapot, a korabeli férfi divat legmeghatározóbb darabját is megtekinthetik. A Békéscsabán is végbement gasztronómiai forradalom legfontosabb eszköze a jégszekrény. A 20. század második felének legkedveltebb ajándéktárgyai Tevan Margit ötvösmunkái.