Orosz külügy: a NATO-csatlakozás visszafordíthatatlan hatással lenne az ukrán államiságra

Zaharova ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a keddi nyilatkozatára reagálva jelentette ki, miszerint a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba.

„A szövetség tagságának elméleti megszerzése Kijev várakozásaival ellentétben nem a békét hozza el Ukrajnának, hanem fordítva, a feszültség nagyszabású fokozódásához vezet a délnyugati (ukrajnai) régióban és visszafordíthatatlan következményekkel járhat az ukrán államiság számára” – mondta Zaharova.

A szóvivő felszólította Kijevet, hogy tanúsítson felelősségteljes magatartást, és „végre lásson hozzá” a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz határ közelében kiújulhat és nagyszabású hadműveletekbe csaphat át a „polgárháború”, amiért az ukrán fél magatartását tette felelőssé, amely „nem utasítja el teljesen saját problémájának erőszakos úton való megoldását”. A Donyec-medencei helyzetet „rendkívül instabilnak” nevezte és rámutatott, hogy a feszültség fokozódása indokolja, hogy Oroszország intézkedéseket hozzon saját biztonsága érdekében, anélkül, hogy bárkit is fenyegetne.

„A katonai műveletek elindulása és a srebrenicaihoz hasonló mészárlás megismétlődésének lehetősége esetén, amiről egyébként (Vlagyimir) Putyin elnök is beszélt, a világ egyetlen országa sem marad közömbös. És minden ország, beleértve Oroszországot lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy ilyen tragédiák többé ne történhessenek meg” – hangoztatta az elnöki szóvivő.

Az etnikai tisztogatás lehetőségének felvetését Peszkov az ukrán fegyveres erőknél szolgáló nacionalista egységek tevékenységével indokolta. A Kreml szóvivője korábban azt mondta, a NATO-tagság tovább mélyítené az ukrán válságot, mert ez elfogadhatatlan a szakadár területek lakossága számára.

Srebrenica városa Bosznia-Hercegovinában fekszik. A városban és környékén , 1995 nyarán elkövetett tömegmészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt. A szerbek akkor csaknem kilencezer bosnyákot – többségükben férfiakat és fiúkat – mészároltak le.