Ukrán válság

2024.01.31. 06:32

Újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre (videó)

707. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az orosz védelmi minisztérium által 2024. január 31-én közzétett felvételen orosz hadifoglyok láthatók egy buszban a cserét követően

Fotó: AFP

Lengyel és dán külügyminiszter: Ukrajna támogatása fő prioritás marad

Lengyelország és Dánia egyetért abban, hogy Ukrajna támogatása fő prioritás marad számukra - jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban, a dán hivatali kollégájával, Lars Lokke Rasmussennel közös sajtóértekezleten.

Rasmussen varsói látogatása párhuzamosan zajlik az új dán király, X. Frigyes szerdán megkezdődött háromnapos lengyelországi útjával.

A kétoldalú külügyminiszteri tárgyalásokat követő sajtókonferencián Sikorski elmondta: dán kollégájával egyetértettek abban, hogy Ukrajna támogatása "legfőbb prioritás marad" számukra.

"Putyinnak el kell veszítenie a háborút, nekünk pedig hosszú távon és sokoldalúan kell támogatnunk az ukrán fegyveres erőket" - jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője.

Rasmussen "a rendkívüli kétoldalú kapcsolatok jelének" nevezte, hogy X. Frigyes trónra lépése után a király első külföldi útja Lengyelországba vezetett. Kiemelte a két ország partnerségét az Európai Uniót, a NATO-t és a Balti-tenger térségét érintő kérdésekben.

X. Frigyest szerdán Andrzej Duda lengyel elnök fogadta, ezt követően a dán király a lengyel parlament alsó- és felsőházának elnökével, Szymon Holowniával és Malgorzata Kidawa-Blonskával is találkozott.

A varsói államfői hivatal közlése szerint a dán király vizitje elsősorban gazdaságpolitikai jellegű. X. Frigyes pénteken az északnyugat-lengyelországi Szczecinbe látogat, és megtekinti a Vestas dán cég szélerőmű-turbinákat előállító gyárát. Az uralkodó a NATO gyorsreagálású erőit koordináló, dán-lengyel-német vezetésű szczecini parancsnokságot is felkeresi.

Németország további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi

Németország idén további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi - jelentette be szerdán Brüsszelben Siemtje Möller német védelmi államtitkár.

Az európai uniós védelmi miniszterek informális találkozóján felszólalva az államtitkár közölte, hogy az ukrán katonák oktatása a szélesebb uniós katonai kiképzési misszió keretében történik.

A 2022 novemberében létrehozott európai uniós misszió eredetileg 15 ezer ukrán katona Németországban, Lengyelországban és más uniós országokban történő kiképzésére jött létre. A résztvevők számát később 30 ezerre, majd 40 ezerre emelték. Németország már kiképzett tízezer ukrán katonát. A Bundeswehr szerint a programban 1500 fős német katonai személyzet vett részt.

Az ukrán katonák Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik, továbbá Marder gyalogsági harcjárművek használatát sajátítják el, de részesülnek egészségügyi és katonai oktatásban is.

Putyin: amerikai Patriot rendszer lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító orosz repülőgépet

Amerikai Patriot légvédelmi rendszer lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgépet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai választási gyűlésen.

A gépet - ezt már biztosan megállapították - amerikai Patriot rendszer lőtte le. Ezt már megállapította a szakértői vizsgálat

 - mondta Putyin.

Az orosz államfő szerint a Patriot rendszer rakétáit Ukrajna által ellenőrzött területről lőtték ki az Il-76-osra.

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az incidens nemzetközi kivizsgálásához, de nincsenek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek hajlandók lennének azt elvégezni.

Hivatalosan mondom: azt kérjük, hogy küldjenek nemzetközi szakértőket, akik elvégeznék ezt az elemzést, értékelnék a rendelkezésre álló fizikai bizonyítékokat, hogy a gépet Patriot rendszerrel lőtték le

 - mondta.

Kifogásolta, hogy a nyugati média megpróbálja elhallgatni a hadifoglyok lezuhanásának ügyét. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország nem fogja elfelejteni azokat a bűnöket, amelyeket a polgárai ellen követtek el.

Putyin azt mondta, nem tudja és nem érti, hogy Kijev miért lőtte le a gépet a foglyokkal együtt. Megjegyezte, hogy még azt is feltételezve, hogy mindez véletlenül történt, attól még gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősíthető. Emlékeztett rá, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.

Az államfő hangoztatta, hogy az ukrán fél az orosz városok támadásával egyfelől a saját lakossága és "szponzorai" figyelmét próbálja meg elterelni az ellentámadás kudarcáról, másfelől pedig az orosz felet arra akarja provokálni, hogy tükörakciókkal vágjon vissza polgári célpontokra Ukrajna területén. Hozzátette, hogy Oroszország ehelyett precíziós fegyverekkel támadja az ukrán infrastruktúrát, elsősorban a hadseregét és a hadiiparét.

Kijelentette, hogy az ukrajnai demilitarizált övezetnek "olyan távolságra kell lennie" Oroszország területétől, amely biztosítja, hogy az orosz városokat külföldi gyártmányú nagy hatótávolságú ágyúkkal ne lőhessék. Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg most éppen azzal foglalkozik, hogy az ellenség állásait eltávolítsa a "létfontosságú lakossági központoktól". Az RBK orosz gazdasági lap szerint az Egyesült Államok által Ukrajnának eddig leszállított fegyverek maximális hatótávolsága 165 kilométer.

Putyin kijelentette, hogy Moszkva az Il-76-ossal történtek ellenére nem fogja leállítani a fogolycserét. Az ukrán és az orosz hadifogságban lévő katonák aránya elmondása szerint egy a tízhez.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szerdán fogolycsere történt, amely során mindkét fél 195 hadifoglyot adott át a másiknak. A fogvatartottak cseréjét az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült tető alá hozni.

Josep Borrell: az EU nem lesz képes leszállítani határidőre az ígért egymillió lövedéket Ukrajnának

Az Európai Unió nem fogja elérni azt a kitűzött célt, hogy márciusig egymillió tüzérségi lövedéket szállítson Ukrajnának - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szerdán Brüsszelben.

Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását követő sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy tavaly a tagállamok megállapodtak egymillió lövedék Ukrajnába szállításáról, de eddig csak 330 ezret sikerült eljuttatni a háború sújtotta országba.

A főképviselő reményét fejezte ki, hogy márciusra sikerül elérni az 524 ezer lövedék leszállítását, ami a célkitűzés egy kicsivel több mint 52 százaléka. Mint mondta, mintegy 630 ezer új lövedék gyártása folyamatban van, az egymilliós célt vélhetően az év végéig lehet elérni.

Az uniós tisztségviselő üdvözölte, hogy a tagországok ezidáig 28 milliárd euró értékben nyújtottak katonai segélyt Kijevnek, de hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell állapodniuk Ukrajna további katonai támogatásáról rövid és hosszú távon is.

Borrell szerint pozitív tendenciát jelez, hogy az uniós katonai misszió révén sikerült majdnem 40 ezer ukrán katonát kiképezni. Hozzátette, hogy a cél 60 ezer katona kiképzése a nyár végéig.

Rámutatott, hogy az EU lőszergyártó kapacitása 40 százalékkal nőtt az ukrajnai háború kezdete óta. "A jelenlegi lőszergyártó kapacitásunk közel egymillió lőszer évente, de év végére várhatóan eléri az 1,4 milliót. És még tovább fog növekedni, mert az iparágat mozgósítottuk, van kereslet" - hangoztatta Josep Borrell.

Ukrán elnök: újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre

Újabb fogolycserére került sor Ukrajna és Oroszország között, amelynek eredményeként 207 ukrán katona és civil térhetett haza orosz fogságból – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közösségi médiában. 

„Mindennek ellenére visszatérünk a fogolycserékhez” – hangsúlyozta Zelenszkij, utalva a múlt hetén Oroszországban lezuhant orosz katonai szállítógép katasztrófájára, ami miatt meghiúsult az akkorra tervezett fogolycsere.

Minden egyes fogolyra emlékezünk, katonákra és civilekre egyaránt, és azon dolgozunk, hogy mindenkit hazahozzunk

– tette hozzá. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy szerdai tévéműsorban azt jósolta, hogy hamarosan kimerül az orosz hadsereg tavaly novemberben indított offenzív hadművelete, és akkor majd Ukrajna kezd ellentámadásba. Elismerte, hogy az orosz erők értek el némi előrehaladást, különösen a Donyeck megyei Avgyijivka környékén. Szerinte azonban ez nem az, amire az oroszok számítottak. Kifejtette, hogy az orosz erők a lehető leghamarabb el akartak jutni Harkiv megyében a Csornij Zserebec folyóig, valamint Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határáig, de egyelőre „ennek még a közelében sem járnak”. Véleménye szerint tavasz elejére ez az orosz offenzíva kimerül, és akkor – szavai szerint – az ukrán hadseregé kezdődhet meg.

Makszim Cuckiridze országos rendőrfőnök-helyettes az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy 

az orosz invázió csaknem két évvel ezelőtti kezdete óta a rendőrség 9700 civil lakos halálát jegyezte fel, akik az orosz hadsereg támadásai következtében vesztették életüket.

Rajtuk kívül 

11 ezren sebesültek meg, és csaknem hétezer embert eltűntként tartanak nyilván. Kifejtette, hogy a halálos áldozatok között 522 gyermek vesztette életét, 14 ezer ukrán gyermeket pedig a megszállók Oroszországba és Fehéroroszországba hurcoltak el.

Megjegyezte, hogy ezek az adatok csupán az oroszok által nem megszállt ukrán területekre vonatkoznak.

„Félek még elképzelni is, hogy mi történik a megszállt területeken. Nem ismerjük a teljes igazságot, a jövőben apránként kell majd összegyűjtenünk a tanúvallomásokat és a bizonyítékokat. Az ellenség egyszerűen lerombolta a házakat Mariupolban, és nem tudni, hányan haltak meg ott a romok alatt. Sokak nem lövedékektől haltak meg, hanem füstmérgezés és egyebek által okozott fulladás miatt is0ö – tette hozzá. Cuckiridze hangsúlyozta, hogy a rendőrség rögzíti az Oroszországi Föderáció minden háborús bűnét, és biztos abban, hogy ezekért Oroszország a jövőben jóvátételt fog fizetni Ukrajnának.

Olaf Scholz: Németország mindent megtesz Ukrajna „hatalmas” uniós támogatása érdekében

A német kancellár szerdán kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai szövetségesek közösen olyan „hatalmas mértékű” támogatást nyújtsanak Ukrajna számára, amely befolyással van Vlagyimir Putyin orosz elnök döntéseire.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a közös európai hozzájárulás olyan hatalmas mértékű legyen, hogy arra Ukrajna építeni tudjon, Putyin pedig ne számolhasson annak csökkenésével

– közölte a német kancellár a német parlament alsóházában mondott beszédében az Ukrajna katonai támogatása ügyében összehívott EU-csúcs előtt.

  Scholz az elmúlt hetekben az Ukrajnának szánt támogatás növelésére szólította fel az uniós államokat.

Egy, a Financial Times című brit lap által szerdán közzétett véleménycikkben a német kancellár négy másik uniós vezetővel együtt beismerte, hogy a szövetség március végéig nem tesz eleget az egymillió tüzérségi lőszer Ukrajnába szállítására vonatkozó ígéretének.

SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár 
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

„Az ígéretünket azonban nem szeghetjük meg” – írta a német kancellár Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, Petr Fiala cseh kormányfővel, Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnökkel együtt.

Mivel a most leadott megrendeléseket csak jövőre teljesítik a lőszergyártók, a vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy megoldást kell találni a tüzérségi lövedékek szállításának felgyorsítására a meglévő készletekből vagy közös beszerzés révén.

Minden államnak meg kell tennie minden tőle telhetőt Ukrajna támogatásáért

– írták, hozzátéve, hogy a lőszerutánpótlás az ukrán katonák számára élet-halál kérdése.

Ukrajna idén először fedezi saját kitermelésű földgázból a fűtési szezon gázigényét

Ukrajna történelme során idén lesz képes először saját kitermelésű földgázból fedezni a fűtési szezon alatti igényt – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy szerdai tévéműsorban.

A kormányfő közölte, hogy még mintegy tízmilliárd köbméter gáz van az ukrajnai tározókban. Hangsúlyozta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat és az ország legnagyobb gázkitermelője, az Ukrhazvidobuvannya állami vállalat 11 százalékkal növelte termelési volumenét, valamint új kutakat is nyitottak.

Jelenleg körülbelül tízmilliárd köbméter gáz van a tározóinkban, és a mostani fűtési szezont valóban kizárólag Ukrajnában termelt gázon éljük át

– fogalmazott a kormányfő.

Smihal kiemelte még, hogy Ukrajnának ezzel együtt a villamosenergia-fogyasztása is kiegyensúlyozott marad a tél végéig.

Fogolycsere történt, kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén

Kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, miközben három frontszakaszon tíz ukrán támadást vertek vissza – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az újraválasztási kampányát támogató aktivistákkal találkozva szerdán közölte, hogy az önkéntesekből álló Vetyerani önálló diverziós és rohamdandár elérte a Donyecktől északra fekvő Avdijivka külkerületét, ahol 19 épületet az ellenőrzése alá vont.

Az orosz védelmi minisztérium szerint hat ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az „érintkezési vonal” mentén az ukrán fél vesztesége csaknem 900 katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 310-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy üzemanyagraktárt, egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétarendszert, három harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet, egy brit AS-90-es önjáró és egy M777-es vontatott amerikai tarackot, 9 HIMARS sorozatvető-rakétát, valamint 81 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Horlivka-Donyeck autópályán reggel két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült, miután egy távirányítású repülőszerkezet eltalálta az őket szállító gépkocsi. Nova Kahovkában ukrán támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy

szerdán fogolycsere történt, amely során mindkét fél 195 hadifoglyot adott át.

 A fogvatartottak cseréjét az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült tető alá hozni.

Kreml: folytatódik a vizsgálat az ukrán hadifoglyokat szállító, lelőtt repülő ügyében

Folytatódik a vizsgálat az orosz légtérben lelőtt, ukrán hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz katonai repülőgép ügyében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

„Nincs információm arról, hogy mely szakaszában tart a nyomozás, de megerősíthetem, hogy a nyomozás folytatódik” – mondta Peszkov.

A szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a RIA Novosztyi hírügynökség a biztonsági szervektől származó információra hivatkozva azt írta, a vizsgálat megállapította: nyugati légvédelmi rakéta semmisítette meg a gépet. A TASZSZ hírügynökség, amely értesülését két forrásra alapozta – köztük egyre az egyik erőszakszervezettől –, azt állította, hogy az Il-76-ost amerikai Patriot rakétával lőtték le.

Az orosz védelmi tárca korábban arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők múlt szerdán az oroszországi Belgorod megye légterében két, az ukrajnai Harkiv megye területéről indított légvédelmi rakétával lőtték le az orosz Il-76-ost, amely 65 ukrán hadifoglyot szállított fogolycserére. Mindannyian életüket vesztették, csakúgy mint az orosz hadsereg három kísérőtisztje és a személyzet hat tagja. Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés tisztában volt azzal, hogy az Il-76-os fedélzetén ukrán hadifoglyok vannak, mégis végrehajtották a csapást.

Az Orosz Nyomozóbizottság által 2024. január 25-én közreadott videóról készített képen az előző nap lezuhant Il-76-os orosz katonai repülőgép roncsai a nyugat-oroszországi Belgorodi területen fekvõ Jablonovo térségében
Fotó: - / Forrás: MTI/AP

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján arra az ukrán és nyugati részről megfogalmazott vádra reagálva, miszerint az orosz hadsereg iráni és észak-koreai fegyvereket vet be, kijelentette: Moszkva „semmilyen nemzetközi kötelezettségét nem szegi meg” azáltal, hogy a kölcsönös előnyök alapján fejleszti kapcsolatait Teheránnal és Phenjannal.

Peszkov szerdán azt is elmondta, hogy a Kreml figyelemmel kíséri azokat az ukrán és külföldi közléseket, amelyek az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij feltételezett lemondatásáról szólnak. Úgy vélekedett, hogy ezekkel az értesülésekkel kapcsolatban egy dolog világos: az, hogy a „kijevi rezsimnek” sok a problémája.

Peszkov, Dmitrij
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy moszkvai sajtóértekezleten. 2020. május 12-én 
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

A szóvivő szerint a megbukott ukrán ellentámadás és a fronton elszenvedett kudarcok „a belső konfrontáció növekedéséhez vezetnek” Ukrajnában, ami tovább fog nőni annak mértékében, ahogyan Oroszországnak sikerül a „különleges hadművelet” céljait megvalósítani.

Korábban a The Times című brit napilap azt írta, hogy Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka és Kiril Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetője is elutasította Zelenszkij ajánlatát, hogy lépjen Zaluzsnij helyébe. A Financial Times pedig azt írta, hogy Zelenszkij hétfőn találkozott Zaluzsnijjal, és a lemondása utánra tanácsadói állást kínált fel számára az ukrán kormánynál. A The Economist magazin szerint az elnök az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkári posztját ajánlotta fel Zaluzsnijnak, de a tábornok ezt visszautasította.

A NATO februártól májusig megtartandó, Steadfast Defender kódnevű hadgyakorlatával kapcsolatban Peszkov szerdán kijelentette, hogy a szövetséget az Egyesült Államok irányítja, és a konfrontáció eszköze, ezért fenyegetést jelent Oroszországra. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva meg fogja tenni a megfelelő intézkedéseket.

Zaharova arra hívta a fel a nyugati és elsősorban az európai uniós politikusokat, hogy ne tulajdonítsák Oroszországnak saját „egészségtelen fantáziájukat”, amely szerint Moszkva összecsapásra készül a NATO-val. Azt ajánlotta, hogy amikor erre vonatkozó kijelentéseket tesznek, fedjék fel, hogy valójában saját álláspontjukat és szándékaikat ismertetik.

A szóvivő szerint az európaiak orosz megszállással való riogatásának, amely az elmúlt hetekben felerősödött, az a célja, hogy igazolják a Kijev megsegítésére szánt pénzek kipréselését az európai költségvetésekből, miután Washingtont ebben a saját részéről akadályozzák.

Zaharova bejelentette, hogy Moszkva „nemcsak triviális lopásnak, hanem szó szerint kereskedelmi háborúnak” és az Oroszország elleni „gazdasági agresszió fokozásának” fogja tekinteni, ha az Európai Unió lefoglalná a kintlévőségeit. Ilyen döntés esetére „nagyon kemény” választ helyezett kilátásba.

A szóvivő az unió gazdasága számára „öngyilkos kezdeményezésnek” minősítette Lettország, Litvánia és Észtország arra vonatkozó javaslatát, hogy tiltsák be az orosz élelmiszerek importját. A balti országokat „oroszellenes és valójában Amerika-barát lobbinak” nevezte, amelyek az orosz élelmiszerek helyett „az amerikai termékek fogyasztását akarják növelni”.

Úgy vélekedett, hogy Riga, Vilnius és Tallinn „az ukrán mezőgazdasági termékekre fogadhat”. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában szegényített urániumot tartalmazó nyugati lövedékeket vetnek be, ezek pedig beszennyezik a termőföldet, amelyet csak lassan és drágán lehet megtisztítani.

Kína és Oroszország tovább mélyítené a katonai együttműködést

Tong Csün kínai védelmi miniszter szerdán videohívásban állapodott meg Szergej Sojgu orosz kollégájával a két ország közötti katonai együttműködés további elmélyítéséről – közölte a kínai védelmi minisztérium.

Tong tudatta: hadseregeiknek határozottan reagálniuk kell a globális kihívásokra, és folytatniuk kell a gyakorlati együttműködés kiterjesztését.

Tong azt is fontosnak nevezte, hogy a két hadsereg folyamatosan bővítse gyakorlati együttműködését, emelje magasabb szintre a katonai kapcsolatokat, és játsszon nagyobb szerepet a stratégiai partnerség elmélyítésében és a globális biztonság fenntartásában.

Sojgu megjegyezte, hogy

a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok a történelem legjobb időszakát élik, 

Oroszország kész együttműködni Kínával a katonai együttműködés megújításában, majd felszólított arra, hogy a két hadsereg közötti kapcsolatokat új szintre kell emelni.

Charles Michel: az uniós pénzügyi keret félidős elfogadása létfontosságú az ukrajnai támogatás szempontjából

Az uniós többéves pénzügyi költségvetési keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról szóló megállapodás véglegesítése létfontosságú az Európai Unió hitelessége és nem utolsó sorban az Ukrajnának nyújtott támogatás iránti elkötelezettsége szempontjából – szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a másnapi rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.

BELGIUM - EU LEADERS SUMMIT ON OCTOBER 27TH
Charles Michel 
Forrás: Hans Lucas via AFP

Az egynaposra tervezett brüsszeli csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Michel emlékeztetett: a legutóbbi, decemberi találkozón 26 tagországi vezető határozottan támogatta a kiegyensúlyozott tárgyalási keretet, amely világosan figyelembe veszi a fő prioritásokat, köztük Ukrajna támogatását, a migráció kezelését és annak külső dimenzióját, a Nyugat-Balkán támogatását és a természeti katasztrófákra adott európai választ. Ez a tárgyalási keret „véglegesítési terepként” szolgál a 27 tagország megállapodásához – emelte ki.

A megállapodás megkötése létfontosságú a hitelességünk és nem utolsó sorban az Ukrajnának nyújtott támogatás iránti elkötelezettségünk szempontjából. Egyértelműen ránk hárul a feladat, hogy megoldást találjunk és teljesítsünk

– fogalmazott.

Szavai szerint sürgősen foglalkozni kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség minden vonatkozásával, egyebek mellett a lőszerszállítással, valamint a vonatkozó uniós eszközök kiigazításával kapcsolatban a támogatás felgyorsítása érdekében. Folytatni kell az uniós támogatást, módosítani kell és fel kell gyorsítani a katonai eszközökre vonatkozó megrendeléseket, és újakat kell leadni, ami egyben az európai védelmi ipar fellendítését is szolgálja – közölte.

A Hír TV behívót kapott tudósítója megjárta az orvosi alkalmasságit

Dunda György, a Hír TV kárpátaljai tudósítójának hiába van felmentése a katonai szolgálat alól Ukrajnában, nemrég mégis a kezébe adták a behívót, amikor el akarta hagyni az országot és át akart jönni Magyarországra.

A folyamat részeként katonai orvosi alkalmasságin is részt kellett vennie, ami mint mondja, három órát vett igénybe, ebből fél óra volt, amíg a 8-9 orvost körbejárta. Hatalmas szigorúság volt az épületben, ahol a vizsgálatokat végezték

 − tette hozzá.

Meg lehet ítélni, hogy mennyire reális egy ilyen vizsgálat, amikor 8-9 szakorvos összesen 30 percet tölt egy-egy hadkötelessel

 − fűzte hozzá.

Mozgósítási törvénytervezetet nyújtottak be, amiben van egy olyan pont, hogy mindenkit köteleznek arra, hogy önként jelenjen meg a hadkiegészítő irodában, erre hatvan napjuk van, különben bíróság elé kerülhet az ügye, és korlátozásokat kaphat, ami a mindennapjait megnehezíti. 27-ről 25-re kívánják csökkenteni a behívhatók életkorát.

Megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat, de 18–25 éves kor között egy féléves kiképzésre viszik el az embereket. Az emberek mondhatják meg, hogy mikor akarnak bevonulni erre a kiképzésre. Ezután 25 éves koruk után mozgósíthatóak. Hatvan hónap múlva lehet leszerelni

 − emelte ki a riporter.

A Magyar Nemzet cikke IDE KATTINTVA olvasható!

Megszavazta az orosz alsóház a hadsereg rágalmazásáért járó vagyonelkobzást

Vagyonelkobzással jár majd az orosz fegyveres erők rágalmazása és az állambiztonság elleni tevékenységre való nyilvános felhívás egy törvénymódosítás szerint, amelyet szerdán szavazott meg harmadik, végleges olvasatban az orosz parlamenti alsóház.

A változások a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvet érintik. Ezeket az indoklás szerint az ország biztonsága ellen irányuló tevékenység visszaszorítása érdekében olyan mechanizmussal egészítették ki, amely 

az ilyen cselekmények finanszírozására szánt pénz, értéktárgyak és egyéb vagyontárgyak elkobzásáról rendelkezik. 

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás elleni tüntetők egyikét veszik őrizetbe a rendőrök Moszkvában 2022. szeptember 24-én
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Az indítványozók szerint az orosz hadsereg rágalmazásáért járó vagyonelkobzásnak a védelmi képesség, a biztonság és az alkotmányos rend védelme a célja.

A módosítás értelmében szigorítják a büntetőjogi felelősségre vonást azon nyilvános felhívások esetében, amelyek Oroszország biztonsága ellen irányulnak, ha ezeket nyereségvágyból vagy bérezés fejében, valamint politikai, ideológiai, faji, nemzeti és vallási gyűlölet vagy ellenséges érzület, illetve valamely társadalmi csoport elleni gyűlölet, ellenséges érzület alapján teszik meg. Az Oroszország biztonsága elleni bűncselekmények közé sorolták az összes diverziós tevékenységet is.

A törvénymódosítás koncepcióját előzetes támogatásáról biztosította a Nyomozó Bizottság (SZK), a főügyészség, az igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

Az ország integritásának megsértésére és a nácizmus rehabilitálására való felhívások, a fegyveres erők rágalmazása és lejáratása, a szélsőséges tevékenységre és az Oroszország elleni szankciók bevezetésére való buzdítás esetén az állami kitüntetések is megvonhatók lesznek.

Szergej Lavrov: Volodimir Zelenszkij békeformulája ultimátumot jelent Moszkva számára

Ultimátumot jelent Oroszország számára a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett „békeformula” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a BRICS-államok vezetőinek személyes képviselőivel (serpákkal) szerdán tartott moszkvai találkozóján.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a hírhedt +Zelenszkij-formulát+ (.) erőltetik, és úgy próbálják bemutatni a nemzetközi közösségnek, mint a rendezés egyetlen lehetőségét. Az, hogy ez a lehetőség nem más, mint ultimátum Oroszországnak, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen, és nem válik becsületére azoknak, akik külpolitikai döntéshozóként és hatékony irányítóként próbálják magukat feltüntetni, mindenki számára világos

– mondta Lavrov.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

Rámutatott: Kína, Brazília és Dél-Afrika kezdeményezéseire az ukrajnai rendezésben nincs szüksége a Nyugatnak.

Megkérdeztem azokat, akik részt vettek a +békeformuláról rendezett davosi találkozón, hogy a világ többsége ezekre a kezdeményezéseire mennyi figyelmet fordít. Azt mondták nekem, hogy semmi figyelmet nem kapnak. Nincs szükségünk kezdeményezésekre tőlük, egyáltalán nincs szükségünk semmire tőlük, csak arra, hogy eljöjjenek, beüljenek és megszámolják őket, majd egy új rekordszámot mutassanak be a világnak. Mindezt a Zelenszkij-féle békeformula aktívumába fogják felírni

– hangoztatta.

A miniszter úgy vélekedett, hogy 

ez a sajátjuktól eltérő véleménnyel szembeni teljes tiszteletlenség és annak semmibevétele.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte, hogy Josep Borrell európai uniós külügyi főképviselő a francia l'Obs című lapban kedden megjelent cikkében hibának nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti megbékélés lehetőségét. Úgy vélekedett, hogy ez a gondolat csak nagyon nehezen foganhat meg egy diplomata fejében, mivel „ellentmond a diplomáciai munka lényegének”.

Az ukrán elnök ismét szigorítana a mozgósítási törvényeken

A reformokat azért tartják létfontosságúnak, mert Kijevnek szüksége van a harctéri létszám feltöltésére. Ahogy a háború közeledik a kétéves évfordulóhoz, már nem állnak sorban az ukrán férfiak a sorozóhivatalok előtt, hogy önként jelentkezzenek a harcba.

A jogszabály egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a behívási alsó korhatár 27-ről 25 évre csökken.

Military mobility of Ukrainian soldiers in the direction of Avdiivka
Ukrán katonák a harctéren
Fotó: Ozge Elif Kizil  / Forrás: Anadolu via AFP

Az új törvényjavaslat fenntartja az eredeti tervezet kulcsfontosságú rendelkezéseit, beleértve az elektronikus behívó bevezetését és a mozgósítási szabályok megsértőinek szigorú büntetését. 

A tervezet kijátszására tett bármilyen kísérlet a katonai toborzóirodák kérésére bírósági intézkedéseket von maga után, beleértve a bankszámlák és a vagyon befagyasztását, valamint az utazásra és a gépjárműhasználatra vonatkozó korlátozásokat.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Volodimir Zelenszkij: a drón- és lőszergyártás a szabadságot jelenti Ukrajnának

A drónok, tüzérségi lövedékek és katonai járművek növekvő mértékű hazai gyártása szó szerint Ukrajna szabadságát jelenti – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videoüzenetében.

Külön említette a nagyobb hatótávolságú drónok ukrajnai előállítását, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Hozzáfűzte: a jelenlegi háborús helyzetben csak erőszak árán lehet kivívni a szabadságot. Oroszországot, amely háborút indított Ukrajna ellen, a harcmezőn kell legyőzni – ismételte meg gyakran hangoztatott meggyőződését.

Ukrán tüzérek az orosz állásokat készülnek lőni egy Bohdana önjáró löveggel a kelet-ukrajnai Bahmut térségében húzódó fronton 2024.  január 26-án
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Kijev számára továbbra is prioritás a NATO-tagság.

Beszámolt arról, hogy Kijevben találkozott az ukrajnai látogatásra érkezett Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárral, aki bemutatta az Ukrajna euroatlanti integrációjával foglalkozó új nemzetközi munkacsoport terveit. Zelenszkij idézte Rasmussen kijelentését, mely szerint Ukrajna nemcsak a saját, hanem mindenki szabadságáért is küzd.

Zelenszkij a fronton kialakult helyzetet nehéznek nevezte.

Amerikai és brit nyomásra vonhatta vissza Zelenszkij az ukrán főparancsnok menesztését

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint magas rangú katonai tisztviselők nyomására vonhatta vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztését – számolt be a The Times kedd este. 

Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka 2023. augusztus 24-én Kijevben
Fotó: Sergei Chuzavkov / Forrás: AFP

Az ukrán fegyveres erők főparancsnokát hétfőn szólította fel az elnök lemondásra, de Zaluzsnij ezt elutasította. Olekszij Goncsarenko ukrán ellenzéki képviselő és a tábornok szövetségese a Guardiannak elmondta, megértette, hogy „tegnap az elnök kérte Zaluzsnijt, hogy mondjon le, de ő nem volt hajlandó megtenni”. A konfliktust szerinte az eltérő személyiségek miatti folyamatos összeütközések okozták. 

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Josep Borrell: Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége

Ki kell pótolni az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a tűzképesség tekintetében mutatkozó rendkívüli aránytalanságokat, Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselõje 
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI

Az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását megelőzően Josep Borrell hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy egyértelmű elkötelezettsége Ukrajna támogatására továbbra is töretlen. 

Fontos tisztázni a katonai támogatásra, valamint a lőszertámogatásra vonatkozó uniós ígéretek teljesítésének állását, és áttekinteni, "hol tartunk most, hol leszünk márciusra és az év végére

– közölte az uniós diplomácia vezetője.

A mostani tanácsülés fő célja tehát áttekinteni az elkötelezettség és a vállalások megvalósításának állását

– húzta alá Borrell, majd hozzátette: 

rendkívül fontos továbbá az Európai Békekeret forrásaiból Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás folyósítása is.

Fontosnak nevezte az európai lőszergyártás kapacitásainak bővítését az ukrajnai fegyver- és lőszerszállítás mellett a tagállami raktárak feltöltése szempontjából is. A szakminiszerek ezen elvárásoknak megfelelően az európai védelmi ipar megerősítését célzó tervet tekintenek át - tájékoztatott.

Oroszország megduplázta a rakétagyártását

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy Oroszország növeli a légvédelmi rakéták gyártását a „kulcsfontosságú kérdések” megoldása érdekében.

Jelentős mértékben nőtt a termelés volumene. Több mint kétszeresére növeltük a légvédelemhez szükséges rakéták gyártását. Ugyanakkor néhány kulcsfontosságú kérdést meg kell oldanunk. Ezek a hajtóművek és a kilövőállások létrehozásának kérdése

– mondta Sojgu.

SOJGU, Szergej; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) Szergej Sojgu védelmi minisztert hallgatja, miután az Admiral Golovko fregatt ünnepélyesen csatlakozott az orosz Északi Flottához a szentpétervári Szevernaja Verf hajógyárban 2023. december 25-én
Fotó: Alekszej Danyicsev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Orosz tisztviselők az elmúlt hónapokban az ország hadiipari kapacitásának gyors javulását jelezték, hogy megerősítsék az orosz hadsereget az Ukrajna elleni holtpontra jutott hadjáratban.

Nyilvánosságra került Putyin vagyonnyilatkozata

A választási testület honlapján kedden megjelent Putyinnak a 2017 és 2022 közötti időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozata, amely szerint az újraválasztásáért harcba szálló államfő ebben a hatéves időszakban 67 millió 591 ezer 875 rubelt keresett. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Russian President Vladimir Putin
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: Sefa Karacan / Forrás: AFP

Az elnök által megemlített jövedelemforrások között szerepelt a fizetése, a bankbetétekből és értékpapírokból származó jövedelme, a katonai nyugdíja, valamint ingatlaneladás is. A dokumentum szerint Putyin egy 77 négyzetméteres lakással és egy 18 négyzetméteres garázzsal rendelkezik Szentpéterváron, továbbá három autóval. Tíz bankszámlája van, amelyen összesen 54 millió 416 ezer 604,52 rubelt tart, emellett 230 részvénnyel rendelkezik a Bank Szankt-Petyerburg Nyrt-ben.

Nagy hatótávolságú rakéták érkeznek

A jelentések szerint Ukrajna hamarosan megkapja a Boeing és a Saab által gyártott nagy hatótávolságú rakéták első nagy tételét, amelyekkel mélységi csapásokat mérhetnek az oroszok által birtokolt területekre is. Ukrajnának szüksége van a földről indított kis átmérőjű bombára (GLSDB), hogy kiegészítse az Egyesült Államokból származó ATACMS rakétáit.

Több mint 7700-an érkeztek Ukrajnából kedden

Magyarország területére 2024. január 30-án az ukrán-magyar határszakaszon 3972 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3754 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A keddi eseményekről itt olvashat: 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában