Ukrán válság

2024.01.30. 06:39

Ukrán katonai vezető: az oroszok mérgező anyagot tartalmazó lövedékeket vetettek be ukrán területen

706. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán vészhelyzeti szolgálat által közreadott kép egy orosz rakétatámadásban kigyulladt épületrõl a kijev régióban 2024. január 30-án

Forrás: MTI/EPA/Ukrán vészhelyzeti szolgálat

Fotó: -

Görögország megválik feleslegessé vált lőszereitől, hogy azokat Ukrajnának adhassák

 Görögország értékesítheti feleslegessé vált, illetve lejáró szavatosságú lőszereit, hogy azokat Ukrajnának adhassák - közölte kedden Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter a Real Fm rádiónak adott interjújában.

A miniszter azokat az értesüléseket kommentálta, amelyek szerint Washington fegyvereket kért Ukrajna számára az athéni vezetéstől egyfajta ellentételezés gyanánt az ötödik generációs F-35-ös harci repülők szállításáért.

Az Egyesült Államok többször kért minket a felesleges lőszerek átadására Ukrajnának. Vannak lőszerek, amelyeknek szavatossági ideje belátható időn belül lejár, vagyis eladhatjuk őket, de valamikor pótolnunk kell őket. Ez nagy bevételt fog jelenteni a görög fegyveres erőknek, amire szükségünk is van

 - mondta Déndiasz.

A tárcavezető "több tízmillió euróra" becsülte a bevételt, amely a lőszerek eladásából származhat.

A Pentapostagma.gr görög hírportál korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok 50 ezer 105 milliméteres, 20 ezer 155 milliméteres és ötezer 203 milliméteres lövedéket tervez vásárolni Görögországtól, hogy ezzel feltöltsék az ukrán hadikészleteket. A tárgyalások végső fázisban vannak, a görög fél pedig 47 millió dollárt (17 milliárd forint) kért a harceszközökért.

Ukrán katonai vezető: az oroszok mérgező anyagot tartalmazó lövedékeket vetettek be ukrán területen

A délkelet-ukrajnai (Tavria) szektorban az orosz erők egy nap alatt ötször használtak mérgező anyagokat tartalmazó lőszert, valószínűleg klórpikrines gránátokat - mondta el Olekszandr Stupun ezredes, a térségben harcoló ukrán erők közös sajtóközpontjának szóvivője egy keddi tévéműsorban.

Az ellenség továbbra is megsérti a hadviselés szokásait, és mérgező, azaz vegyi anyagot tartalmazó lőszert használ. Tegnap öt ilyen esetet rögzítettek. Ezek valószínűleg K-51-es gránátok voltak, amelyek klóropikrint tartalmaztak

 - fejtette ki a szóvivő. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok minden ilyen esetet külön kivizsgálnak és elemzéseket készítenek, amelyeket majd eljuttatnak a nemzetközi intézményekhez. Stupun megjegyezte ugyanakkor, hogy a klórpikrin ellen a közönséges gázálarcok is védelmet nyújtanak. Andrij Rudik százados, egy ukrán fegyverzetkutató központ néhány nappal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy Oroszország növeli a vegyszeres lőszerek használatát, és új típusú gránátokat használ Ukrajna ellen.

Az ukrán vezérkar stratégiai kommunikációs osztálya a Telegramon arról számolt be, hogy az ukrán erők eltaláltak egy orosz légvédelmi radarállomást az Oroszország által még 2014-ben megszállt Krím félszigeten, Rozdolne falu közelében.

Az ukrán határőrség sajtószolgálata közölte, hogy a luhanszki határosztag bázisán egy újabb dandár jellegű különítmény jött létre, amely már az orosz agresszió visszaverésére irányuló feladatokat látja el. A közlemény szerint a csapat a Pomszta (bosszú) elnevezést kapta jelképesen. Ez volt ugyanis a két éve kezdődött orosz invázióban elsőként elesett határőr, Denisz Tkacs főtörzsőrmester hívóneve. Ez már a tizedik dandárja a határőrséghez tartozó rohamgárdának.

Ukrán kormányzóság: az oroszok robbanóanyagot dobtak egy humanitárius központra

Az orosz hadsereg robbanóanyagot dobott le egy humanitárius központ mellé kedd reggel a Herszon megyében lévő Beriszlav városban, aminek következtében egy ember megsérült – közölte a dél-ukrajnai régió kormányzói hivatala a Telegramon.

A mentők egy dróntámadás következtében megrongálódott közigazgatási épület mellett dolgoznak Kijev régióban 2024. január 30-án
Fotó: AFP / Forrás: Ukrán Sürgősségi Szolgálat / AFP

A hivatal kifejtette, hogy az ötvenéves férfit égési és repeszsérülésekkel szállították kórházba. Hozzátette, hogy az orosz erők éjfél körül légicsapásokat is mértek a városra. A Donyeck megyei ügyészség arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az orosz erők az éjjel rakétatámadást indítottak a kelet-ukrajnai régióban lévő Mirnohrad ellen, a csapásban egy 38 éves férfi, aki éppen kerékpáron hazafelé tartott, életét vesztette, egy ötven éves nő pedig megsebesült. 

Az előzetes adatok szerint az oroszok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerből lőttek a lakott területre.

Az ukrán különleges erők a Telegramon arról számoltak be, hogy mesterlövészeik három orosz katonát öltek meg Herszon térségében. 

„Katonáink folyamatos megfigyelést végeznek a felelősségi körükben, és megsemmisítenek minden célpontot, amely a látókörükbe kerül” – írták. A műveletről sajtószolgálatuk videófelvételt is közzétett a Youtube videómegosztón.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentésében arról írt, hogy az elmúlt nap során az orosz erők a teljes frontvonal mentén támadásokat hajtottak végre, és hetven katonai összecsapás volt a szemben álló csapatok között.

Az orosz hadsereg tíz rakétacsapást indított Sz-300-as légvédelmi rakétákkal a Donyeck megyei Mirnohrad és Liszivka, valamint a herszoni régióban lévő Muzikivka települések polgári infrastruktúrájára. Ezen felül 114 légicsapást intéztek és 99-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira, valamint lakott területekre.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 384 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 31 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 35 drónt.
EZEN AZ INTERAKTÍV térképen nyomon követhetők az orosz-ukrán összecsapások helyszínei.

Visszalépett a jelöltségtől Szergej Baburin

Visszalépett az elnökjelötségtől kedden Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió elnevezésű párt vezetője, és a hivatalban lévő államfő, Vlagyimir Putyin támogatására szólított fel.

Baburin szerint pártjának aktivistái és önkéntesei összegyűjtötték a bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, azonban, mint mondta, „a Nyugat Oroszország elleni ádáz háborúja” és a vérontás közepette, amelyet az ukrán „nácik” követnek el orosz városokban és falvakban, élete „talán legnehezebb döntését” hozta meg a visszalépéssel.

A haza számára nehéz órában nem annak van itt az ideje, hogy a nép erőit megosszuk. Minden oroszországi hazafias népi szervezetnek, minden nemzeti érzelmű orosz állampolgárnak össze kell fognia Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin jelölése körül, aki ma az össznépi vezető

– mondta Baburin.

Russian President Putin meets with presidential candidates in Moscow
Szergej Baburin
Fotó: Anadolu via AFP

A parlamenten kívüli pártok jelöltjeinek a választási törvény értelmében 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük. Baburin szerint hívei ennél többet, 102 670 előzetesen ellenőrzött aláírást juttattak el az orosz Központi Választási Bizottsághoz.

A testület eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. 

Ő hivatalosan ugyan önjelöltként (párton kívüliként) indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást.

Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke korábban szintén beadott 100 ezer aláírást a választási testülethez. Most ezek ellenőrzése zajlik.

A gyűjtőívek leadásának határideje szerdán jár le. Borisz Nagyezsgyin, a Polgári Kezdeményezés aspiránsa a Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki portál szerint ekkor juttatja majd el a választási bizottsághoz az őt támogató aláírásokat, amelyek hitelesítése esetén ő lehet az egyetlen békepárti elnökjelölt.

Oroszországban az elnökválasztást idén három nap során – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Most első alkalommal online is lehet majd szavazni, a 89 régióból 29-ben.

A választási testület honlapján kedden megjelent Putyinnak a 2017 és 2022 közötti időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozata, amely szerint az újraválasztásáért harcba szálló államfő ebben a hatéves időszakban 67 millió 591 ezer 875 rubelt keresett. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Az elnök által megemlített jövedelemforrások között szerepelt a fizetése, a bankbetétekből és értékpapírokból származó jövedelme, a katonai nyugdíja, valamint ingatlaneladás is. A dokumentum szerint Putyin egy 77 négyzetméteres lakással és egy 18 négyzetméteres garázzsal rendelkezik Szentpéterváron, továbbá három autóval. Tíz bankszámlája van, amelyen összesen 54 millió 416 ezer 604,52 rubelt tart, emellett 230 részvénnyel rendelkezik a Bank Szankt-Petyerburg Nyrt-ben.

A bevallás „tulajdonjellegű kötelezettségek” oszlopában egy szentpétervári lakás (153,7 négyzetméteres, örökös használat, a moszkvai önkormányzat tulajdona) és egy parkolóhely (18 négyzetméter, örökös használat, garázsszövetkezeti tagság) szerepel.

Szluckij jövedelme ugyanebben az időszakban 35 millió 989 ezer, Davankové 76 millió 915 ezer, Haritonové pedig 36 millió 230 ezer rubel volt.

Oroszországban az elnökválasztást idén három nap során – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Most első alkalommal online is lehet majd szavazni, a 89 régióból 29-ben.

Donyeck környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi minisztérium

Kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők Donyeck környékén, miközben két frontszakaszon hat ukrán támadást vertek vissza – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

A minisztérium szerint mind Kupjanszk, mind Liman „irányában” három-három ukrán roham hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az „érintkezési vonal” mentén az ukrán fél vesztesége „mintegy 885” katona volt, akik közül a legtöbben, „mintegy 310-en” a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy üzemanyagraktárt, egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátort, hat harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, három gyalogsági harcjárművet, két brit FH-70-es vontatott löveget, 12 HIMARS és Uragan sorozatvető-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát, valamint 86 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A moszkvai védelmi minisztérium szerint egyedül keddre virradó éjszaka folyamán a légvédelem 21 repülőgép típusú, pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le orosz légtérben: 11-et a 2014-ben elcsatolt Krím, ötöt a belgorodi, hármat a brjanszki, egyet-egyet pedig a kalugai és tulai régió légterében.

Szergej Lavrov: a Nyugat tudja, hogy az „ukrán projekt” kezd meghiúsulni

A Nyugat tisztában van azzal, hogy az "ukrán projekt" kezd meghiúsulni, de nem adhatja fel a támogatását, már csak a gazdasági haszon miatt sem – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai helyzet rendezéséről a Moszkvában akkreditált nagykövetek részvételével tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen.

Az Egyesült Államok a fő donor, majd az NSZK, Nagy-Britannia, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia és Svédország következik. És az Ukrajnában eltemetett számok valójában sokat mondanak arról, hogy mennyire fontos a Nyugatnak, hogy ne hagyja kisiklani az Ukrajna-projektjét. Miközben rájöttek, hogy a meghiúsulás már megindult, ám leállni nem tudnak. És nemcsak a presztízs okán, amelyet, mint gondolják, kockára tettek, és ezért nem veszíthetnek, hanem a gazdasági haszon szempontjából is

– hangoztatta Lavrov.

A tárcavezető szerint a nyugati országok kevesebb mint két év alatt több mint 200 milliárd dollárt különítettek el „a teljesen csődbe ment” Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásra.

Összehasonlításképpen: a globális Dél és Kelet államainak társadalmi-gazdasági támogatására az Európai Unió kevesebb mint 80 milliárd dollárt biztosított, de hét évre

– mondta.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA

Lavrov rámutatott, hogy az amerikai hadiipari komplexum pozíciói jelentősen megerősödtek Európában, mert szerinte az uniós országok által vásárolt fegyverek több mint 60 százaléka amerikai gyártmányú.

Az uniós országokat Washington arra kényszeríti, hogy szinte ingyen adjanak oda Ukrajnának mindent, amijük van, miközben azoknak az országoknak az arzenálját, amelyek ezt megtették, teljes áron szállított amerikai fegyverekkel töltik fel

– állította az orosz diplomácia vezetője.

Abszurdnak minősítette azokat a Nyugaton, mások mellett az amerikai elnök által is hangoztatott kijelentéseket, amelyek szerint a Baltikum, illetve Svédország és Finnország lehet a „következő”, ezért kell Ukrajnát Oroszország legyőzésére felhasználni. 

Lavrov úgy fogalmozott, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” célja a „történelem átírásának” megszüntetése, amelynek célja, hogy azokat a területeket, 

ahol az oroszok és Oroszország más népei évszázadok óta élnek, hídfőállássá változtassák át, amelyet az Egyesült Államok vezette NATO arra használna fel, hogy veszélyeztesse az Oroszországi Föderáció biztonságát.

„Semmibe vezető útnak” nevezte a nyugati országok ragaszkodását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulájához, amely figyelmen kívül hagyja Moszkva érdekeit, és egyebek között az 1991-es határai között állítaná helyre Ukrajnát. A tárcavezető meglátása szerint az a tény, hogy az „angolszászok” ilyen hevesen védik és minősítik alternatívamentesnek a „Zelenszkij-képletet”, azt bizonyítja, hogy ennek valójában ők maguk a szerzői.

Kifogásolta, hogy a nyugati országok „igyekeznek nem észrevenni”, hogy a fegyverek Ukrajnából a világ más válságövezeteiben aktív szélsőségesek és terroristák kezébe kerülnek. Lavrov szerint egyebek között a Gázai övezetben, de Finnországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában is találtak onnan származó fegyvereket.

Közölte, hogy az orosz fél vizsgálja, milyen rakétával lőtték le az orosz légtérben a 65 ukrán hadifoglyot szállító orosz Il-76-os repülőgépet. Felhívta a figyelmet arra, hogy „gazdái” nem reagáltak Zelenszkij nemzetközi vizsgálatot követelő nyilatkozatára. Ennek a magyarázata Lavrov szerint az, hogy „egyáltalán nem szeretik a nemzetközi vizsgálatokat”.

A gránátokra szánt pénzt is ellopták Ukrajnában

Január végén újabb botrányos esetre derült fény. Az ukrán biztonsági szolgálat jelentése szerint olyan méretű közbeszerzési csalás történt, amely a sokat látott korrupcióellenes szerveket is meglepte. 

A védelmi minisztérium képviselői és egy addig sehol nem jegyzett, Lviv Arsenal nevű fegyverkereskedő cég összesen mintegy 40 millió dollár értékű szerződést kötött aknavető gránátok beszerzésére, ám a vállalat soha nem szállított le egy darabot sem a megrendelt százezres tételekből.

A hatóságok eddig öt embert tartóztattak le, köztük a cég vezérigazgatóját és a védelmi tárca egyik beszerzésért felelős főosztályvezetőjét.  

A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el. 

Ukrajnára fordítaná a befagyasztott orosz vagyonokat az EU

Az EU tagállamai hétfőn egyhangúlag megállapodtak abban, hogy az Európában befagyasztott orosz központi banki eszközökből származó több milliárd eurós váratlan nyereséget félreteszik, majd első lépésként azt tervezik, hogy azt Ukrajna jövőbeli újjáépítésére használják fel – adta hírül az Euractiv.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij 
Fotó: Anatolii Stepanov / Forrás:  AFP

A lap kiemelte, hogy az orosz vagyon elkobzása és Ukrajnának való átadása kétségtelenül enyhítené a Nyugatra nehezedő nyomást, hiszen már eddig is finanszírozták Ukrajnát háborús, de egyes európai tisztviselők ezt jogilag túl kockázatosnak tartják – írja a Mandiner.

Ukrajnában halálos áldozatai is vannak az újabb orosz támadásoknak

Több halálos áldozata van az elmúlt 24 órában az Ukrajna különböző régióit, köztük az orosz határhoz közeli Szumi megyét ért orosz támadásoknak – tájékoztattak a helyi hatóságok.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye két falujában négyen vesztették életüket a megyei közigazgatás közlése szerint. A Szuszpilne állami rádió pedig arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai Avgyijivkában, a frontvonal közelében egy nő vesztette életét.

Az ukrán csapatok az elmúlt 24 órában 13 orosz támadást vertek vissza Avgyijivkában és környékén - közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ukrán katonák sebesült bajtársukat viszik a kelet-ukrajnai Bahmut térségében húzódó fronton az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024.  január 26-án
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Mikolajiv, Szumi, Harkiv és Kijev térségét 35 harci drónnal és két irányított rakétával támadta, közülük az ukrán légvédelem 15 drónt lelőtt. A támadások elsősorban ukrán energetikai és katonai létesítmények ellen irányultak a fronthoz közeli és távolabbi régiókban is - tették hozzá.

Antony Blinken: Ukrajna a NATO tagja lesz

Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. Ezt a szövetség főtitkárával, Jens Stoltenberggel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, számolt be róla honlapján az amerikai külügyminisztérium.

Blinken szerint a NATO rekordgyorsan bővül melyre Finnország és Svédország példáját említette, amelyek az Ukrajna elleni nagy orosz háború kitörése után integrálódnak az unióba.

Ez azt bizonyítja, hogy a NATO ajtaja nyitva marad. Különösen Ukrajna NATO-taggá válása kapcsán

– mondta Blinken.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Az ukrán külügyminiszter üzent Toroczkai Lászlónak 

Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki akar jó kapcsolatokat Ukrajna és Magyarország között. De ha Vlagyimir Putyin kitörte a fogát Ukrajnával kapcsolatban, akkor az egyes magyar politikusok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még inkább kitörik

– fogalmazott a Komszomoiszkaja Pravda beszámolója alapján Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Toroczkai László nyilatkozatáról.

KULEBA, Dmitro
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter
Fotó: Thomas Peter / Forrás: MTI/EPA

Az ügy előzménye, hogy a Mi Hazánk Mozgalom pártelnöke kijelentette, ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, egyetlen magyarországi pártként ők igényt tartanak Kárpátaljára – emlékeztet a Mandiner.

Több mint 3 millió hadköteles férfi eltűnt Ukrajnából

A Kárpáti Igaz Szó arról ír, hogy Ukrajnában jelenleg több millió olyan férfi van, akinek az állam csak az azonosító számát ismeri – erről Dmitrij Nataluha parlamenti képviselő számolt be. Hozzáteszik: zajlik a mozgósítás és a képviselő, aki a Legfelső Tanács gazdaságfejlesztési bizottságának elnöke is, elárulta, hogy 

a hatóságok eközben nem tudnak legalább 3,4 millió hadköteles korú férfi hollétéről.

Az egyik ukrán tévécsatorna nyilatkozva hangsúlyozta: fennáll a veszélye, hogy az állampolgárok elkezdik „megkerülni az államot”, vagyis abbahagyják az állami bankok igénybe vételét, a készpénzfelvételt, a hitelkártyák használatát, a városok közötti és általában a régiók közötti utazást is, hogy ne kerüljenek a toborzóközpontok látókörébe.

Nem a tengerentúlon vannak, nincsenek a hadseregben, nem rokkantak, nem járnak iskolába, nem dolgoznak. Egyszerűen nem tudjuk, hol vannak ezek az emberek

– hangsúlyozta a képviselő.

Meg vannak számlálva az ukrán főparancsnok napjai

Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij még a posztján marad, de a Kijev Independent és több más ukrán média forrásai szerint hamarosan elbocsáthatják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen kérte fel Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy írja meg lemondólevelét, de nem javasolt más jelentős pozíciót a számára politikai riválist is jelentő főtisztnek – írja a Magyar Nemzet.

A lap szerint az ukrán elnök személyes találkozójukon kérte meg a főparancsnokot, hogy mondjon le a hadsereg vezetői posztjáról, amire Valerij Zaluzsnij azt a választ adta, hogy a legfelsőbb főparancsnok joga azt eldönteni, hogy kivel kíván dolgozni. Arra a kérdésre, hogy az elnöki nyomásra megírja-e felmondását, a főparancsnok így fogalmazott:

Nem, nem írtam és nem is áll szándékomban megtenni.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Több mint hétezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 3936 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3770 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A hétfői eseményekről itt olvashat:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában