Nyomoznak

2021.12.06. 19:48

Bosszú robbanthatta ki a végrehajtók botrányát

Továbbra is folyamatosak a belső harcok, az intrikák.

Bár a kormányzati reformcsomag tiszta és világos jogi helyzetet teremtett, a végrehajtók körüli botrányok és a szervezeten belüli harcok megmaradtak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy a végrehajtói kar elnökét nemrég őrizetbe vette a rendőrség. Schadl György a hírek szerint pénzt szedett a végrehajtói tagságtól. Pikánssá teszi az ügyet, hogy a „lekapcsolt„ elnök felesége is végrehajtó, édesanyja pedig Gyurcsány Ferenc titkárnője volt – írja az Origo.

A 2015-ös nagy átszervezés óta sem sikerült maradéktalanul rendet tenni a végrehajtóknál. A belső feszültséget csak növeli, hogy a piac beszűkült a végrehajtók számára, ez egyebek mellett a már több mint egy éve tartó kilakoltatási moratóriummal magyarázható.

Továbbra is folyamatosak a belső harcok, az intrikák.

A TAGOK EGYMÁST FÚRJÁK, FIGYELIK ÉS AZ ÜGYFELEKTŐL IS RENGETEG PANASZ ÉRKEZIK. OLYANOK IS SZÍTJÁK AZ INDULATOKAT, AKIK JOGI DIPLOMA HIÁNYÁBAN MÁR NEM DOLGOZHATNAK VÉGREHAJTÓKÉNT.

A sajtóban megjelenő információk alapján egy sértődött, pozíciójából felfüggesztett végrehajtó bosszúja robbanthatta ki azt a botrányt, amely nyomán jelenleg titkos nyomozás zajlik.

Mint az már ismert, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vették őrizetbe a rendőrök a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt, amikor feleségével – aki ugyancsak végrehajtó – éppen Dubaiba szeretett volna utazni. Az ügyészség tájékoztatása szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetését érintő büntetőeljárás zajlik.

Az interneten fellelhető adatok szerint Schadl György 2011-ben alapította meg a Schadl és Társa végrehajtó irodát Budaörsön. Ekkor, a devizahiteleseket érintő válság miatt igencsak megérte végrehajtónak lenni.

SCHADL FELESÉGE KORÁBBAN A VÉGREHAJTÓI KAMARA PANASZIRODÁJÁN TEVÉKENYKEDETT, MINT OSZTÁLYVEZETŐ, ÉDESANYJA PEDIG GYURCSÁNY FERENC TITKÁRNŐJE VOLT.

Schadl 2015-ben lett a végrehajtók elsőszámú vezetője, ekkor jött létre a végrehajtói kamara helyett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.

AZ ELJÁRÁSRÓL EDDIG KISZIVÁRGOTT HÍREK SZERINT A VÉGREHAJTÓI KARBA PÉNZÉRT LEHETETT BEKERÜLNI, A TAGSÁGÉRT PEDIG ÁLLÍTÓLAG HAVONTA KELLETT FIZETNI.

A történtekben vélhetően központi szerepe volt Schadl Györgynek.

Sajtóértesülések szerint jelenleg hetvenhat végrehajtói iroda érintett az ügyben.

A nyomozás során házkutatást tartottak a Városmajor utca 74. szám alatti irodaházban, ahol a Schadl család egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található.

Korábban is botrányok övezték a végrehajtók működését. Korrupció, pénzszórás, szakmai alkalmatlanság – a kétezres évek elején ezek a kifejezések jellemezték leginkább a szervezetet.

Egy időben arról cikkezett a sajtó, hogy megfelelő ellenérték fejében a végrehajtók közreműködnek bizonyos javak átjátszásában. Később a külföldi utazások váltottak ki országos botrányt: nem egyszer fordult elő, hogy a végrehajtói kamara vezetőit a családtagjaik is elkísérték a hivatalos külföldi utakra, például a Dél-afrikai Köztársaságba, Kanadába, Krétára vagy Ciprusra. Ráadásul kiemelt napidíj mellett. Később az váltott ki széleskörű elégedetlenséget, hogy kiderült: a kamara drága szállodákban tartja közgyűlését. 2014-ben például egy sárvári luxusszállodában rendeztek a konferenciát.

A pénzszórás akkoriban különösen amiatt volt visszatetsző, mert a 2010-es évek elején zajlottak azok a végrehajtási eljárások, amelyek a bedőlt devizahitelek miatt vették kezdetüket. A külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönszerződések azonban igen bonyolult jogi konstrukciókat tartalmaztak, az efféle ügyek megfelelő elintézéséhez kellő jogi tudás kellett. Illetve kellett volna, a végrehajtók legnagyobb része ugyanis abban az időben nem volt jogvégzett. A rendszerváltozás tájáról származó szabályok lehetővé tették, hogy olyanok is a pályán maradhassanak, akik nem végezték el a jogi egyetemet. Ennek nyomán 2015-ben a közel kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije volt, és csupán negyvenen rendelkezett jogi diplomával. Akadt a végrehajtók között állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros is.

A KORMÁNY A SOROZATOS BOTRÁNYOK MIATT A VÉGREHAJTÁSI TERÜLET REFORMJA MELLETT DÖNTÖTT.

Szekér Judit személyében 2014 végén miniszteri biztost neveztek ki a kamara mellé, s megindult a teljes átvilágítás. Pénzügyi és más problémák sokaságára derült fény, melyet büntető feljelentés is követett. Ezután, 2015 nyarán-őszén megszűnt a végrehajtói kamara, helyét Magyar Bírósági Végrehajtói Kar néven új szervezet vette át.

A hatásköri, szervezeti, eljárási szabályok több ponton módosultak, a legfontosabb változás azonban a végrehajtói személyi állományt érintette. Törvény írta elő ugyanis, hogy 2017. december 31-én minden végrehajtónak kell, hogy legyen jogi diplomája, vagy ha ez nincs, igazolnia kell, hogy megkezdte egyetemi tanulmányait. Feltétel volt továbbá, hogy 2022 végéig minden érintett szerezze meg a hiányzó diplomát. Kivételt csak azok jelentettek, akiknek kevesebb évük volt a nyugdíjkorhatárig, mint amennyi időt a jogi tanulmányok igénybe vettek volna. A szakma átrostálása hamar meg is indult: nagyjából negyvenen nem vállalták a tanulással járó erőfeszítéseket és feladták pozíciójukat. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy akadt köztük olyan, aki tovább dolgozott annál a végrehajtói irodánál, amelyet eddig vezetett. Ők tényleges végrehajtói munkát nem végezhetnek, leginkább kisegítő feladatokat láthatnak el.

Azóta emelték a végrehajtók számát, a korábbi kétszáz helyett 230 körül mozog a hivatásrend létszáma.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik