„Mindenkinek van véleménye, és el is mondja, az a baj”

Tavaly jelent meg Demeter Szilárd legújabb kötete A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár címmel, amely az elmúlt harminc évben született bejegyzései, publicisztikái, vitairatai, beszédei alapján állt össze. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója – aki végzettsége szerint filozófus – elmondta: tapasztalata szerint manapság az emberek nem szeretnek hosszú szövegeket olvasni, megváltozott az olvasáskultúra, az összpontosítási képesség.

Ezért a kötetből készített egy kivonatot, egy mondhatni szamizdatot, és igyekezett rövid, Facebook-bejegyzésszerű szócikkekben összefoglalni azt, hogy mit gondol a magyar világot kicövekelő fontosabb fogalmakról. Abban sem bízott, hogy ezt elolvassák, ezért a szamizdatból készített egy szamizdatot, tehát a kivonatot is kivonatolta, így született meg a 76 széljegyzet. Azért 76, mert 1976-ban született, ezt egy játéknak is gondolta amellett, hogy utalt az életkorára is.

Nem az őt kritizálóknak dolgozik

Demeter Szilárd beszélt arról, hogy nagy hullámokat vetett, amikor ő lett a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, mint ahogy az is, hogy újabb öt évig ő vezetheti az intézményt. Mint fogalmazott, egy olyan versenyen indult el, ahol egyedül volt, tehát nem is tudott volna második lenni. Nem ő tehet róla, hogy mások, az őket kritizálók nem vállalták, elhajoltak a megmérettetés elől. Hangsúlyozta, hogy persze nem is nekik dolgozik, hanem a magyar kultúra egésze számára.

Elmondta, hogy előkészületben van egy 500 oldalas kiadvány. A kollégái összesítették, hogy az elmúlt öt évben közel 700 interjút adott, publicisztikát írt vagy beszédet mondott. Csak tavaly kilencven rendezvényen ötven szónoklattal jelentkezett. Mindezt sztahanovista tempónak értékelte, mentségként pedig felhozta, hogy az előző évben ünnepelték Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, tehát illett beszédeket mondani, ha felkérést kapott és annak eleget tudott tenni.

Izgalmasabb a közéletet alakítani

A Frankó Attila által rendezett irodalmi esten mesélt pályafutásáról. Erdélyi származású, és visszaemlékezett, hogy 1990-ben hirtelen rájuk szakadt a valóság, nem értették a szabadságot, nem tudták, hogy mi dolguk. Elkezdtek teremteni, például diákújságot, diáktanácsot hoztak létre. 1999-ben diplomázott, majd elment Nagyváradra egyetemet építeni. Ezt követően, 2007-től Tőkés László kampányában dolgozott, és amikor a református püspök európai parlamenti képviselő lett, sajtófőnökként és irodavezetőként szolgált mellette 2014-ig. Itt megtapasztalta, hogy sokkal izgalmasabb közéletet alakítani, politikát csinálni, mint filozófiát oktatni.

2014-től a Századvég Alapítványnál lett elemző, megkapta feladatként, hogy vegye górcső alá a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Készített is egy forgatókönyvet, hogy mivé válhatna az intézmény, felvázolt számára egy jövőképet. Akkor is úgy vélte, hogy irodalmár nem vezetheti, mivel minden irodalmi szekértábortól egyenlő távolságot kell tartania a főigazgatónak. Aztán felkérést kapott a Petőfi Irodalmi Múzeum irányítására, nem volt tolongás a posztért, és a mostani pályázatnál sem.

Müezzin szólít imára Csíksomlyón

Demeter Szilárd hangsúlyozta: Romániában a bőrükön érezték, hogy az anyanyelvi kultúra nem természetes, hogy azért nap mint nap meg kell küzdeni. Megtapasztalták, milyen az, amikor a nagymama nem tud románul, az unoka pedig nem beszél magyarul. Majd, amikor Brüsszelben dolgozott, akkor azt érezte, hogy ez nem az az Európa, amihez csatlakozni akartak, amire vágytak, este nem találkozott Brüsszel belvárosában európaival. Bár szerinte is durva az a kép, amit vázolt, de ennek a folyamatnak lehet az a végállomása, hogy müezzin szólít imára Csíksomlyón – amit persze nem akarnak nemcsak a magyarok, hanem a románok sem.

Úgy véli, hogy manapság mindenki véleményvezér. De csak annak érdemes beszélnie, akinek van is mondanivalója, és úgy kell megfogalmazni a gondolatokat, hogy azokba bele lehessen kérdezni. A tapasztalata szerint nincs igazán racionális vitára lehetőség. Mint mondta, ma a világ jelentős része nem úgy gondolkodik, ahogy mi, és nem tartja magára kötelező érvényűnek a nyugati értékeket. Szerinte nem a világot kell átformálni európaivá. Mi lenne, ha Európát őriznénk meg annak. 

Nem fiatalosnak, kortársnak kell lenni

Ehhez egyszerű üzenetekre van szükség – mondta. Hiszen előfordulhat, hogy a magyar nagymama nem érti a magyar unokát, mert szétcsúszik a kulturális kódrendszer. Szerinte meg kell tudni szólalni a fiatalok nyelvén, de ehhez nem fiatalosnak kell lenni, hanem kortársnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt arról is, hogy a magyar kultúra irodalomcentrikus kultúra, hogy kultúrafogyasztóból kultúrahordozóvá kell válni, és hogy az értékálló világot kell szeretni.