A Bolondok grófja ízt, színt és játékosságot visz a pódiumra

A villámtréfát (alcíme szerint bohóság zenével) Halasi Imre Jászai-díjas érdemes művész rendezi, bemutatója március 26-án lesz. A főbb szerepekben a gyerekek Czitor Attilát, Fehér Tímeát, Tarsoly Krisztinát, Csomós Lajost, Katkó Ferencet, Gerner Csabát, Csurulya Csongort, Király M. Alexandrát, Nánási-Veselényi Orsolyát, Szabó Lajost és Sallai Zsókát láthatják.

Halasi Imre rendező hangsúlyozta, Jókai élete felöleli az egész 19. századot, sőt a 20. század elejét is. Életművének legfontosabb része a regényírás volt, de félezer verset is írt, sőt szónoklatok, színdarabok fűződnek nevéhez. Utóbbiban nem volt olyan sikeres és nagyszerű, mint a többi műfajban, de a Jókai színház ennek épp az ellenkezőjét szeretné  bebizonyítani. 

– A darab egy furcsa szerelmi történet. Egy fiatalember, Koromfi elhagyja a nagyvárost, édesapja vesz neki egy vidéki kúriát, ahol minden a rendelkezésére áll. Vannak beosztottjai, szolgái, munkatársai, csak éppen mindenki bolond. Egyikük testvérgyilkosnak állítja be magát, a másikuk libériai hercegnek, a harmadik meg egyfolytában nevet. Él a  kastélyban egy fiatal lány is, aki egy régi trauma miatt nem beszél, csak énekelve szólal meg. (A felcsendülő zene Lázár Zsigmond munkáját dicséri majd – a szerk.) A szépséges Iringa persze szerelembe esik Koromfival, közben kiderül, hogy a buggyantak nem is annyira buggyantak, inkább csak eljátsszák a félkegyelműséget, hogy ne kelljen részt venniük a külvilág, a társadalom életében. Koromfit semmi sem riasztja el, különleges módszert talál ki, hogy kigyógyítsa a kastély népségét, és azt sem engedi, hogy szerelmét elvigyék a nevelőintézetbe. Ízt, színt, karaktert és játékosságot adunk a darabnak – részletezte a rendező. 

Nemlaha György dramaturg felidézte Jókai életének meghatározó pillanatait. Elmondta, A bolondok grófja 1887-ben született, a Népszínház vitte színre elsőként, később a Madách Színházban készült el zenésebb, hosszabb változata.