Édes kiállítás nyílt – mézeskalácsokat csodálhatunk meg Békéscsabán

A kiállítást Harangozó Imre tanár, néprajzkutató nyitotta meg. Mint elhangzott, már sokadik alkalommal állítják ki Mester Gábor valamely gyűjteményét a városban. 

– Fantasztikus Mester Gábor gyűjteménye. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan lehetne ezeket a hatalmas kincseket kellő módon értékelni és közkinccsé tenni. Gáborban nagyon régi a törekvés erre. Fontos az, hogy a fiatalok is megértsék ennek a kultúrának a lényegét és azt, hogy miért fontos vele foglalkozni. A mai már a mobiltelefon és az internet világa, és közben elfelejtjük azt, amit Sütő András mondott, miszerint aki nem tudja, honnan jön, azt oda vezetik, ahova akarják. Napjainkban jól látszik az, hogy ez a trend működik – hívta fel a figyelmet Harangozó Imre. Kiemelte, egy olyan világot élünk, amiben elszakadunk a gyökerektől. 

A kiállításon több mézeskalács típus ütőfája látható, emellett edények, sütőformák, lábasok. A mézeskalács formák között van, ami a magyar címert ábrázolja. A néprajzkutató hangsúlyozta, a címer az egyik legkedveltebb, leggyakrabban alkalmazott motívumunk. Címer, huszár vagy lovas formájú mézeskalácsot leginkább lányok adtak a fiúknak, ha tetszett nekik, szív formájút pedig a fiúk a lányoknak. A néprajzkutató bemutatta a kiállításon megtekinthető cserépedény- és kalácsformákat, lábasokat, valamint ismertette a molnárkalács sütőkön lévő, fémbe vésett szakrális motívumokat, Krisztus monogramokat.

– Ezek egy olyan világ nyomai, amely mára eltűnt. Gondoljuk át, milyen mesterek voltak, akik ezeket a fa tárgyakat el tudták készíteni, ki tudták faragni – negatívban, vagyis fordítva. Ha beleütötték a tésztát, kivéve pozitív forma lett belőle. Ez az igazi térlátás. Aztán jön az íz, amiben ott a búza, a méz, rajta a máz, a díszítés. Ez egy nagyon összetett folyamat, de igazi, itteni íze van – szemléltette a néprajzkutató, pedagógus.   – „Adom magamat” – tette hozzá, utalva arra, hogy a mézeskalács főként szerelmi ajándék volt.