Munkácsy Mihály Múzeum

2019.12.17. 19:50

Bemutatták a Csabai házak almanachját

Az ,,Ami csabai…” néven 2013-ban adta ki a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum első évkönyvét. A Vidám Csaba című album nagy sikert aratott, miként 2016-ban a Munkácsy Capriccio, rá egy évre a Csabensis. Az újratelepítés 300. évfordulójára megjelentetett kiadvány népszerűsége minden várakozást felülmúlt. A most megjelentetett Csabai Házak almanachja hasonló karriert futhat be. A könyvet kedden mutatták be a városháza dísztermében.

Nyemcsok László

Fotó: Imre Gyorgy

A könyv középpontjában a csabai házak, épületek állnak. Mindennek előzménye a 2011-ben indult csabaihazak.blog oldal, ahol rendszeresen egy-egy csabai épületet mutatott és mutat be a békéscsabai származású Dénes Attila. Tervrajzokon, régi képeslapokon és fényképeken keresztül ismerteti a házak történetét egészen napjainkig.

Fotó: Imre György

– A múzeumi évkönyvben 312 oldalon 130 épületet mutatunk be, amelyek között vannak ismertek, de több olyan épület is található a könyvben, amelyekről eddig nem igazán tudtunk – hangsúlyozta Ando György múzeumigazgató. Hozzátette, a kiadványt Szakál Veronika, a Munkácsy múzeum történésze szerkesztette, a szakmai lektor dr. Szenográdi Péter történész és Czeglédi Sándor műemlékvédelmi szakember volt. A kiadványban eddig meg nem jelent fényképek is láthatók, számuk meghaladja az ötszázat. Ando György kiemelte, Békéscsaba története érdekes és izgalmas, amely nemcsak magában hordozza országunk sorsát, hanem tele van érdekesebbnél érdekesebb épületekkel, történetekkel.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere az album átlapozása után hangsúlyozta, biztos abban, hogy a Csabai házak almanachja ugyanolyan fényes karriert fut be, mint a Csabensis. Az a kiadvány annyira jó fogadtatásra talált, hogy gyakorlatilag pár nap alatt szétkapkodták a csabaiak. Ennek köszönhetően kellett megrendelni a nyomdától a második kiadást, ami már azokhoz is eljutott, akik nem tudták megvenni az első kiadást. A polgármester hozzátette, a Csabai házak almanachja a nagyon komoly szakmaiság mellett jól átlátható, olvasható, rengeteg fotóval illusztrált album.

Varga Tamás humán területekért felelős alpolgármester kiemelte, a kiadvány segít abban, hogy olyan értékeket is észrevegyünk, amik mellett ezen ismeret nélkül lehet, hogy csak elsétálnánk. Hozzátette, a könyv erősíti a lokálpatriotizmust, és azt, hogy Békéscsaba az épületein keresztül is élhető város

Ando György és Szakál Veronika néhány épület történetét kiemelte a kiadványból. A gyalogsági laktanya 1892–94-ben épült fel a mai Andrássy úton, és a 101-es császári és királyi gyalogezred elhelyezésére szolgált. Leglátványosabb elemének a két legénységi lakóépület számított, melyek Békéscsaba első kétemeletes létesítményei voltak.

A Békéscsabai Múzeum-Egyesületet 1899-ben alakították meg. Az egyesület fővédnöke Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt, az elnök Varságh Béla gyógyszerész lett. Az egyesület a múzeum felállítása érdekében hangversenyeket, felolvasásokat, előadásokat szervezett, évkönyveket adott ki. Végül Wagner József tervei alapján épült fel 1910 és 1913 között a múzeumnak helyet adó Közművelődés Háza.

A Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium 1921-ben kapta a nevét. Az új iskolaépületre 1926-ban a város országos pályázatot írt ki, az alapkövet 1927-ben fektették le. Az építkezés gyorsan haladt, az Urszinyi Dezsőné utcán sínpárt fektettek le az építőanyag szállítására. Budapesten kívül csak Békéscsabán tanítottak a francia nyelv helyett angolt. Az új iskolaépületben 1928. szeptember 4-én kezdődött meg a tanítás, változatos nevelési módszereket alkalmaztak, törekedtek a korszerű eszközök alkalmazására. Fejlesztették szertári állományukat, illetve sikeresek voltak a külföldi levelezőkapcsolatok kiépítésében német és angol nyelven.

Selyemfonodát létesítettek

A selyemgubó-beváltó állomást selyemfonodával egészítették ki egykoron Csabán. A selyemfonodát a Békési út jobb oldalán 1907 tavaszán kezdték építeni, és a gyár 1909-ben kezdhette meg működését. A főépület hatalmas, mintegy 150 méter hosszú, tágas, világos emeleti helyiségében volt a munkaterem, ahol az Olaszországból érkezett gépek működtek. Csaknem 130 gépével a csabai selyemfonógyár volt az egyik legnagyobb az országban. A gyár több mint 300 munkást – nagyrészt lányokat – foglalkoztatott, akik itt nagyobb és könnyebb keresethez juthattak, mint máshol.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában