Példát mutat a tarisznyás táborozóknak a világjáró lány

A településről elszármazott, tanulmányait külföldön végző fiatal egyetemista már sokadik alkalommal tért haza. Családi programjai mellett önkéntesekkel, fiatal barátaival megszervezte a negyedik tarisznyatábort. Erről is beszélgettünk a jelenleg tanulmányai miatt Chicagóban élő Győrfi Ramónával.

A Tarisznya Táborok Alapítványtól (2016-ban hoztuk létre) 8 önkéntes érkezett az ország különböző pontjairól, többségük egyetemista. A gyerekek nagyon szeretnek új arcokkal találkozni, de mindig visszavárják a régi ismerőseiket. Többen visszatérők, mert közel kerültek a gyerekekhez – sorolta az előzményeket a fiatal.

Elárulta, több korosztály számára élvezetes és érthető tematikát állítanak össze azzal a céllal, hogy felkeltsék a magyarbánhegyesi gyerekek érdeklődését például a társadalom- és természettudományi területek iránt játékos foglalkozásokkal.

A sok csoportmunkával a gyerekek kommunikációs és együttműködő készségeit is fejlesztjük. Minden évben tervezünk egy kerettörténetet, amely összekapcsolja az egész hét foglalkozásait.

Volt, hogy kémtanoncok voltak a táborozók, idén azt a hírt kapták, hogy az ókori görög istenek megunták az olimpiai játékokat és arra kérték a táborozóinkat, hogy csoportokban találjanak ki teljesen új, izgalmas olimpiai sportokat. Ehhez mindenféle, a mindennapjainkban megtalálható (újrahasznosítható) eszköz adott volt számukra, például műanyag flakon, teás, üdítős doboz.

Alapítványuk egyik legfontosabb célja az egyenlőség megteremtése, ezét nem számít a gyerekek családi, anyagi, vallási és egyéb háttere. Az iskolai eredmények sem számítanak. Nyitott gyerekeket vártak, akik érdeklődők a programok iránt.

Idén kevesebb diákkal dolgoztunk, de örömteli volt, hogy több olyan gyermek is várt bennünket, aki az eddigi összes táborunkban jól érezte magát. Ez ad biztatást arra, hogy folytassuk a tevékenységünket. Magyarbánhegyesen­ kívül Litkén, Lácascsékén, és Sajókazán szerveztünk nyári napközis tábort.

Egy nyár végi, ottalvós táborunk is volt, idősebb diákoknak. Ramóna életének fontos része a Tarisznya Táborok Alapítvány. Elárulta, miért.

A táborok arra emlékeztetnek, ki is vagyok valójában és honnan jöttem. Nagyon sokszor kerülök olyan szituációkba, amikor csak annyit mondok: azta!

Kisdiákként, amikor az iskolába jutáshoz a vonatbérletre alig volt pénzünk a testvéreimmel, nem igazán gondoltam arra, hogy én majd Olaszországban fejezem be a középiskolát, és az Egyesült Államokban az egyetemet. Vagy például Jamaicában egy hónapos kutatáson vehetek részt. Azok az emberek, akiknek csak a minimum jut (vagy még az is alig), nem mernek álmodozni.

Szeretném, hogy a táborainkban résztvevők merjenek ­tervezni és nagyot álmodni. Emlékszem, mindig arra kértem a szüleimet, hogy ne büszkélkedjenek az eredményeimmel, ne beszéljenek róla senkinek. Ma már tudom, át kell adnunk az információkat azért, mert sok falusi szülő és gyermek számára hihető példa lehetek, s ezáltal remélem, egymást biztatva juthatnak előrébb. És ne gondolják az emberek, hogy ahol én tartok most, oda csak sok pénzzel lehet eljutni.

Szeretném, hogyha a történetemen keresztül tudnák, hogy a sikerem mögött nem pénz, hanem a családom, a tanáraim biztatása van és rengeteg szorgalom, kitartó tanulás.

S hogy hova, meddig jutott ezzel a kitartással a lány?

Elkezdtem a harmadik évemet az egyetemen Chicagó­ban. A tanulás mellett sportolok, tagja vagyok az egyetemi focicsapatnak­, ezek mellett dolgozok is. A nyár nagy részét munkával töltöttem egy laborban, ahol már egy éve egy pszichológiaprofesszornak vagyok a kutatási asszisztense.

Labdarúgókkal szeretne dolgozni

A dél-békési lány az ­amerikai egyetem befejezése után szeretne­ még tanulni, s ­doktori diplomát szerezni sport­pszichológiából. Emiatt lehet, hogy az élete újabb kanyarokat vesz, marad külföldön. A családalapítás még messze van, de az is a tervei között szerepel. Kicsit később, ha majd hazatér­ világjárásából, világ­látottként.

Nagy vágyam, hogy később a Magyar Olimpiai Bizottsággal és/vagy a magyar férfi és női labdarúgó válogatottakkal dolgozzak – árulta el terveit az egyetemista lány.