Díj Takács Péternek: sokat tett az aradi Szabadság-szoborért

– Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg az aradi Szabadság-szobor Egyesület, ebből az alkalomból tartottak megemlékezést a közelmúltban a zsúfolásig megtelt aradi színházban. Az eseményen ketten érdemeltek ki elismerést az egyesülettől. ­Király András elnök jutalmat – emléklapot és emlékérmet – adott át dr. Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség elnökének és Takács Péter békéscsabai önkormányzati képviselőnek.

– A Békés Megyei Hírlap 2003 elején írt arról: Arad város tanácsa megszavazta a Szabadság-szobor újraállítását, amire pénzt is elkülönített. Hármas minőségemben mint békéscsabai önkormányzati képviselő, mint az MDF helyi elnöke és mint a Rákóczi Szövetség ­helyi szervezetének elnöke megkerestem az Arad megyei és városi RMDSZ-t, hogy mit szólnának, ha Magyarországon országos gyűjtést indítanánk, segítve a szoborcsoport újraállítását – mondta Takács Péter.

Hozzátette, hogy ezt örömmel vették az aradiak, és 2003. március 15-én egy ­békéscsabai sajtótájékoztatón bejelentették: elindul a gyűjtés. Ebben partner volt a Békés Megyei Hírlap is, végig nyomon követte és népszerűsítette az akciót. Az adományok fogadását és továbbítását a Rákóczi Szövetség vállalta magára, az akkor alakult aradi Szabadság-szobor Egyesület – aminek alapító tagja lett Takács Péter – pedig menedzselte a műemlékkel kapcsolatos munkálatokat.

Az akció eredményeként ­közel 10 millió forint gyűlt ­össze, főleg magyarországi önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek adományából, ami az aradiak szerint óriási segítséget jelentett az előmunkálatok költségeinek fedezésében. Békéscsaba önkormányzata 500 ezer forintot ajánlott fel, és az akkor 28 tagú testületből 20 képviselő – pártállástól függetlenül – saját adományával egészítette ki a megyeszékhely által biztosított forrást. A gyűjtés eredményeként 2004. április 25-én sikerült az aradi Tűzoltó téren újraállítani a Szabadság-szobrot.

Kifejezi a történelem dicsőségét

Az 1867-es kiegyezést követően indult el egy társadalmi­ mozgalom, hogy állítsanak méltó emléket az aradi vér­tanúknak. A Szabadság-szobrot – Zala György monumen­tális alkotását – 1890. ­október 6-án avatták fel Arad főterén. Erdély és Arad megszállását követően a románok­ 1922-ben körbedeszkázták­, majd három esztendővel ­később, 1925-ben elbontották azt. Takács ­Péter lapunknak elmondta: Dávid­ Ibolya egy­kori igazságügyi ­miniszter is ­komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az ­aradi várból kihozzák a darabokra szedett szobrokat.

– Európa egyik legszebb köztéri alkotásáról van szó. Nem csak a magyar nemzet hőseinek állít méltó emléket, hiszen Hungária nagyasszony és a mellékalakok kifejezik a magyar történelem dicsőségét, valamint a vértanúk tragikus sorsát is – ismertette. Óriási dolognak nevezte, hogy a szobor újra áll a magyar Golgotán, szerinte az aradi vértanúk hősiessége, áldozatkészsége a 300 spártai harcoséhoz hasonlítható.

– Mindazok, akik a szobor újraállításában bármilyen szerepet vállaltak – szerényen, de – elmondhatják, hogy megcselekedték, amit megkövetelt a haza – jelentette ki.