Csontszáraz talajban vergődnek a növények

A meteorológiai előrejelzések szerint a következő 8-10 napban sincs kilátásban komolyabb csapadék, így tovább folytatódik az aszályos idő.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke kiemelte, a növények tápanyagfelvétele vízzel oldott formában történik, és mivel nincsen víz, megáll a fejlődés.

Az őszi kalászosoknál adott esetben a csírázás sem tud megindulni. A még vetésre váró területeken ilyen időjárási körülmények között nem, vagy nagyon nehezen lehet az őszi növények alá megfelelő magágyat készíteni. Az őszi mélyszántást is akadályozza az aszály, rögös lesz a talaj, és kérdéses, hogy a téli idő a rögökkel megbirkózik-e. Előfordulhat, hogy eltörik az ekevas, így erősebb ekét kell használni, és nem is tudják a gazdák megfelelő mélységben felszántani a talajt. Ahogy Adamcsik László fogalmazott, kényszermegoldások mindig vannak, de ezek nem előnyösek.

Az aszály és emiatt a mezei pockok elszaporodása a legutóbbi, hétfői megyei betakarítási koordinációs bizottság ülésén is szóba került. Kozsuch Kornél, a bizottság elnöke és Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára is beszélt erről. Mindketten kitértek arra, hogy a raktározási és a szállítási problémák még mindig fennállnak. A folytatódó száraz időben a mezei pockok száma még inkább emelkedhet a mezőgazdasági területeken.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, a napraforgónál a 75 517 hektáros területen befejeződött az aratás, az átlaghozam 2,9 tonna hektáronként. A kukoricánál a táblák 95 százalékáról bekerült a termény, a megyei átlaghozam 8,8 tonna/hektár. A szójánál és a tritikálénál a betakarítás 50 százaléknál tart, a cukorrépánál pedig 55 százaléknál. Őszi árpánál a vetési szándék 22 ezer hektár, a terület 85 százalékán már a földben van a mag. Őszi búzát 98 ezer hektáron vetnek ebben az évben a megyei gazdák, a munkálatok felénél tartanak. Az ősziek alá a magágy-előkészítés 90 százalékon, az őszi mélyszántás a tavaszi növények alá 10 százalékon áll.

Az átvételi árakkal kapcsolatban Adamcsik László elmondta, a kukorica tonnájáért 41-43 ezer forintot, a búza tonnájáért 48-52 ezer forintot, a napraforgó tonnájáért 80-82 ezer forintot fizetnek a felvásárlók. Előbbi két kultúránál a megyei átlaghozam elérése esetén elfogadható a felvásárlási ár, a napraforgónál viszont 100-105 ezer forintra lenne szükség.

Az aratási koordinációs bizottság hétfői ülésén elhangzott az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a betakarításról, illetve a mezőgazdasági tevékenységről szóló adatokat a következő hónapokban három körben gyűjti össze.

A nők kulcsszerepet játszanak

Dr. Kulcsár László elmondta, a sok megyei termelési adat mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy hétfőn volt a vidéki nők nemzetközi napja az ENSZ közgyűlésének döntése alapján.

– Minden tiszteletünk azoké a hölgyeké, akik nélkül manapság már elképzelhetetlen a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és –biztonság – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. – A nők odaadására és gondoskodó munkájára szükség van. A vidék, mint társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer, a mindennapi élet alapjait teremti meg annak a csaknem 100 ezer nőnek a szerepvállalásával, akik a mezőgazdaságban és az ahhoz tartozó ágazatokban dolgoznak. A családok évében Magyarország számára különösen fontos számontartani ezt az alkalmat, valamint felhívni a figyelmet a család és a munka egyensúlyára. A nők bizonyos területeket jobb érzékkel tudnak ellátni, mint a férfiak, jól bánnak a munkaerővel, hasznos segítséget nyújtanak az értékesítésben, újító ötleteket hoznak a vállalkozásokba.