Ibsen Ház: bejárták a 150 éves épületet

Az Ibsen Ház terveit készítő Sztraka Ernő több mint 30 éven át volt városi mérnök a településen. Kis Béla Podmaniczky-díjas építész, az egyesület elnökségi tagja elmondta, a szakemberről szóló megemlékezés első állomásaként az egyesület kezdeményezésére 1996-ban állítottak emléktáblát neki a városháza árkádsorán. 2021-ig kellett várni az újabb elismerésére, amikor Opauszki Zoltán városi tanácsnok indítványára a városi közgyűlés Békéscsaba díszpolgárának választotta. Most pedig róla nevezhetik el a Kiss Ernő és a Kórház utcákat összekötő vashidat, amelyet ő tervezett és amelynek a kivitelezését is ő irányította 1879-ben.

Sztraka Ernő három évtizeden át szolgálta a várost

Ismertette, hogy Sztraka Ernő 1830-ban született Csabán, hazafiként szerepet vállalt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben. Jogi diplomát, majd mérnöki oklevelet szerzett. 1861-ben lépett a város szolgálatába, 1893-ig volt városi mérnök. A település számára építési szabályzatot alkotott, amelyet következetesen betartott és betartatott, igazi szaktekintélynek számított. Rengeteg munka, terv kötődik a nevéhez, többek között a Kossuth tér és az ottani első artézi kút, a Széchenyi liget, a Fiume, a kórház, a Petőfi liget, 1873-ban az ő tervei alapján készült el a városháza, 1874-ben pedig az Ibsen Ház.

A felújítás után lett belőle Ibsen Ház

Kis Béla az Ibsen Ház kapcsán elmondta, hogy alapvetően bérháznak készült, az első emeletet azonban rögtön elfoglalta a járásbíróság, a földszinten pedig üzletek működtek, volt például könyvkereskedés és könyvkölcsönző is. Ezt vette át Lepage Lajos 1884-ben, és 1890-ben nyomdát indított. Ezt az üzletet vette meg a Tevan család 1903-ban, és itt indult el a Tevan nyomda. 1926-ban iskola – a későbbi Közgé – kezdte meg működését az épületben. 2008 és 2010 között a Békés Megyei Önkormányzat saját forrásból és a Norvég Alap támogatásával felújította az épületet, amely aztán 2012-ben városi kézbe került.

Itt kezdte meg működését a Tevan nyomda

Szabó Angéla, az egyesület tagja a Tevan családról beszélt. Tevan Adolf a könyvek iránti rajongása, illetve a kereskedői szemlélete miatt vette meg a könyv- és papírkereskedést az akkori Vasút, a mai Andrássy úton 1903-ban. A nyomdában eleinte helyi igényeket szolgáltak ki, majd fejlesztették a nyomdát, több alkalmazottat vettek fel, gépeket vásároltak. Bővítették a termékskálát is újságokkal, könyvekkel.

Tevan Adolfnak kilenc gyermeke volt. Közülük Andor mutatott érdeklődést a nyomda iránt, Bécsben ki is tanulta a mesterséget, és 1909-ben tért haza. Kereste a költők, írók társaságát, és 1912-ben könyvkiadó vállalatot alapított, átvette a nyomda vezetését. Arra törekedett, hogy modern irodalmat gondos kivitelezésben tegyen széles közönség számára elérhetővé. Két sorozatot is indított, egyedi könyveket ugyancsak kiadott.

Nyolcvan évig működött benne iskola

Arról, hogy milyen volt a mai Ibsen Ház épületében működő iskola, Tóth Jánosné beszélt: Irénke 47 éven át dolgozott az intézményben. Az 1926/27-es volt az első tanév, két osztályt indítottak. Eleinte Kerinek nevezték, 1949-től lett Közgé, és Piller Sándor igazgató idején került be az ország élvonalába, fénykorát élte akkor az intézmény. A 90-es években vette fel Sebes György után Széchenyi István nevét a középiskola – érdekesség az Ibsen Ház kapcsán, hogy a timpanon részen Széchenyi István szobra látható, mintha az elődök sejtették volna a jövőt –, az intézmény 2006-ban költözött át a Justh Gyula és az Irányi utcák sarkán újonnan épült épületbe.

Összekötötték a Jókai színház épületével

Bojczán István, a Jókai színház szakembere körbevezette az egyesület tagjait az Ibsen Ház egyes részein. Hangsúlyozta, hogy az országban egyedülálló a békéscsabai színitanház abban a tekintetben, hogy saját színpaddal működik, amely kamarateremként szolgál a teátrum számára. Az ugyancsak különlegessé teszi a színitanházat, hogy nemcsak színészeket, hanem technikai szakembereket is képeznek. Az Ibsen Ház és a Jókai színház épületét összekötötték a felújítás során.