Békéscsaba díszpolgárává választották a városépítő Sztraka Ernőt

Sztraka Ernő városi építész mintegy három évtizedet felölelő tevékenysége Békéscsaba történetében megkerülhetetlen fejezetet alkot. Az általa tervezett középületek, műszaki létesítmények – átépített vagy eredeti formában – városképi jelentőségűek. Az általa készített vagy másolt kéziratos térképek fontos forrásai az utókor kutatóinak, tevékenysége nyomán méltán említhető Csaba történelem- és képformáló személyiségei között – fogalmazott Opauszki Zoltán tanácsnok, hogy miért kezdeményezte Sztraka Ernő díszpolgárrá választását. A felvidéki eredetű Sztraka család a 18. században vert gyökeret Békés vármegyében. Sztraka Ernő 1830. március 3-án született: elemi iskoláit helyben, középiskoláit Szarvason és Eperjesen végezte. Részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban, a világosi fegyverletételt követően több héten át bujdosott. 1851-ben jogi abszolutóriumot tett, diplomát azonban nem kaphatott. A bécsi politechnikumban az 1854/55-ös tanévben mérnöki oklevelet szerzett. Kezdetben Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett dolgozott Gyulán, majd Csaba mérnökének egyhangú népszavazás során választották meg, és 1861-től 1893-ig – egy év kivételével – ebben a tisztségben szolgálta a települést. Hivatalba lépésekor rögtön jelezte a képviselő-testületnek, hogy korszerűtlen az addig szokásos építkezési gyakorlat. Az utcák vonala sok helyen szeszélyesen görbe volt, több helyen zsákutcákba torkolltak az utak, és mindez akadályozta a település fejlődését. Elkészítette az akkori község rendezési tervét, összeírta a telkeket, legelőket, szőlőskerteket.

Irányította az építési bizottságot, amikor elvezették, lecsapolták a belvizet, a pangóvizet, például a ma Kisszik–Trefort–Bertóthy–Andrássy–Kazinczy utcák által közrefogott területen, valamint kiépítették az utcai csapadékvíz-levezető árokhálózatot. Neki köszönhetően a forgalmasabb helyeken petróleumlámpás közvilágítást helyeztek el, csapadékos időszakban pedig deszkákon, pallókon járhattak a csabaiak – ezt váltották fel később a téglajárdák, az elsőt 1868-ban építették a mai Andrássy úton, csaknem ötven évig szolgált. – A városkép alakításában is jelentős szerepet kapott Sztraka Ernő – folytatta Opauszki Zoltán. A tanácsnok elmondta, hogy a Kossuth tér is az ő nevéhez köthető, akkoriban piacokat, vásárokat tartottak a területen. A hetipiac és a vásári rend feltételeinek megszervezése és biztosítása ugyancsak a feladatai közé tartozott. Ő alkotta meg 1865-ben a Széchenyi liget tervét, az első parkosítási munka a tervei szerint zajlott, majd 1877-ben a favázas pavilont is a tervei szerint helyezték el. 1867–68-ban tervezte meg a Fiume szálloda épületét. 1874-ben tervezte a ma Ibsen Házként ismert városi bérházat, valamint a jelenleg a zeneiskolának helyet adó polgári leányiskola épületét. 1877–78-ban ő vezette a Vigarda, azaz a Jókai színház építési munkálatait. Ő építtette át téglaboltozatos, modern híddá a Gyulai úti jármos fahidat, amelyen gyermekkorában a festőfejedelem Munkácsy Mihály sokszor átkelt, illetve a tervei szerint készült el a most felújítás alatt álló híd a Kiss Ernő és a Kórház utcák között. Az 1880-as években pedig a kórház tervezése és építése, a Petőfi liget kialakítása, valamint a Kossuth téri első artézi kút köthető hozzá.

De az ő nevéhez fűződik például a jaminai evangélikus templom is. Az 1888-as nagy árvíz során szervezte és irányította a védekezési munkálatokat, és a sűrűn lakott területeket megmentette a pusztulástól. Akkora volt az áradás, hogy az Evangélikus Nagytemplom hátsó ajtajának küszöbéig ért a víz. A körgát építését ezt követően szorgalmazta Sztraka Ernő, amely 1889-ben készült el 7 kilométer hosszon a Kétegyházi és a Berényi utak között. A mérnököt 1906. február 20-án, 76 éves korában érte a halál agyvérzés következtében. Ebből a szomorú alkalomból az elöljáróság gyászlobogót tűzött ki a városháza homlokzatára, ravatala előtt számosan rótták le kegyeletüket. „Az ő áldott munkájának emléke soha el nem múlik; mert azok az alapok, melyeket Csaba városias fejlődésének biztosítására ő vetett meg, örökéletűek” – írták róla a Békésmegyei Közlöny 1906. február 22-ei számában, a nekrológban.

Ő tervezte a városházát is

A városháza épületét is Sztraka Ernő tervezte 1871 és 1873 között – hangsúlyozta Opauszki Zoltán. A városi legendává vált közhiedelemmel ellentétben Ybl Miklós csak a homlokzati tervek elbírálásáért volt felelős, a tervezés nem az ő nevéhez fűződik. A tanácsnok szerint ezért az egyik legfontosabb lépés, hogy a jelenlegi, az épület homlokzati falába süllyesztett emléktábla szövegét valamilyen szinten cseréjék vagy javítsák, hogy Sztraka Ernő neve méltó helyre kerülhessen. A mérnök sírhelye a Berényi úti temetőben található. 1996-ban – halálának 90. évfordulója alkalmából – a városházán emléktáblát állíttatott a tiszteletére az önkormányzat, valamint a városvédő és városszépítő egyesület. A Munkácsy-negyedben, a megyei könyvtár és a Csabagyöngye Kulturális Központ között kialakított Hírességek sétányán is követ kapott az építész.