A professzor honvágyról, szerelemről írt verseivel érkezett a Táncsicsba

A Kaáli intézetek alapítója, a nemzetközi hírű szülész-nőgyógyász professzor nagyon sokszínű egyéniség. Igazi világpolgár, aki minden korosztály számára tud érdekfeszítő szakmai, vagy egyéb témákról magával ragadó előadást tartani. 

Tudjuk, a vitorlázás is szenvedélye. De lelkesen kutatja és őrzi a családi örökséget, felújítva, a köz javát szolgálva gyarapítja Orosháza épített kincseit. A dörgicsei és az orosházi autós és motoros múzeuma is egyedülálló. Szívén viseli egykori középiskolájának a jövőjét. A Kaáli természettudományos labor létrejötte is az ő támogatásával valósulhatott meg. De sok évtizede a legnagyobb mecénása is az gimnáziumnak, az ott tanuló tehetségeknek. A professzorról jelentek meg könyvek, ám a keddi irodalmi barangoló során arra is fény derült, hogy dr. Kaáli Nagy Géza mennyire lírai alkat.

Egy kis időutazásra invitálta őt a házigazda, Süle Margit, a Táncsics gimnázium igazgatóhelyettese. Ám előtte egy meglepetés verset olvasott fel a professzor, jelezve, mennyire meghatotta őt ez a felkérés. Majd beszélgettek Kaáli Géza életútjáról, azokról az időkről (1957-1961), amiket e falak között töltött tanulással, sportolással. A sport máig meghatározza az életét, így őrizve meg fiatalos lendületét, egészségét.

"Mintha 17 éves lennék.."

– Amikor ezekről az emlékeimről, iskolai élményeimről beszélek, a fiatalságomat elevenítem fel. Amikor belépek ebbe a gimnáziumba, mindig azt érzem, mintha 17 éves lennék. De ha tehetem, keresem is a fiatalok társaságát – tette hozzá a professzor mosolyogva, majd meghallgatták egyik versét, Évzáró címmel.

Kaáli Géza sokat mesélt az Amerikában töltött évtizedekről, munkájáról, karrierjének az alakulásáról, ekkor hangzott el a Honvágy című verse. De feleségével való megismerkedésük történetét is megismerhette a hallgatóság, hiszen megihlette a professzort közös szép emlékük – versbe foglalta.

Érdeklődve hallgatták a résztvevők, miként vált a lombikbébi program atyjává Magyarországon. Családok ezrei köszönik meg máig a professzornak, hogy gyermekük születhetett (a Kaáli intézetek 30 ezer gyermekkel ajándékozták meg a családokat, a nemzetet).

Vitorlázás helyett versírás

A Covid idején nagyot fordult s bezárkózott a világ, a professzor családja is. Vitorlázás, veterán autókkal való foglalkozás után (helyett) akkor újabb szenvedély kerítette hatalmába dr. Kaáli Nagy Gézát. Verseket kezdett írni.

– Tévéztem olvastam, majd jött az elhatározás: írok verset. Az első nehéz volt. Majd egyik adta a másikhoz az inspirációt. Ha az ember töpreng, a gondolat szinte átrágja magát és megszületik a végeredmény. Karácsonykor megírtam 28 oldalon életem versét. A dörgicsei múzeumban ajándékba adom a látogatóknak – tudta meg a hallgatóság, miközben meghallgathattak abból is néhány sort. Az irodalmi barangoló végén pedig dedikált példányokat kaptak a résztvevők.