Gulyás Gergely: eredményes lehet a fejlesztésekért folytatott harcban Békéscsaba

– A mai globalizálódó világban mi a szerepe a magyar kultúrának?
– A legfontosabb, hogy maradjon meg nemzeti kultúrának. Nagyon sokféle a nemzeti kultúra is, de biztos, hogy szorosan kötődik a legtöbb esetben az anyanyelvhez. Ahol pedig az alkotásoknak nincs közük a nyelvhez, mint a szobrászat vagy a festészet, ott is számon tartjuk kiváló művészeinket, például Munkácsy Mihályt, akikre okkal lehetünk büszkék, akik egy márkanevet jelentenek a magyar kultúra egészének.

– A festőfejedelem 180 éve született, és Békéscsabán ennek apropóján több programot is terveznek erre az évre. Mi hatalmazza fel Békéscsabát, hogy ne csak a kolbász fővárosa legyen, hanem Munkácsy városának is nevezze magát?
– Túl azon a tényen, hogy Munkácsy itt töltötte gyermekkorát, illetve évforduló is van, Békéscsaba büszke lehet azokra az eredményekre, amelyeket a kultúra területén is elért a mögöttünk hagyott időszakban, különösen az elmúlt évtizedben. Kiépült a Munkácsy Negyed, kulturális fejlesztések zajlottak, gazdag kulturális élettel rendelkezik. Ezek mind méltóvá teszik Békéscsabát arra, hogy ne csak Munkácsyra legyen büszke, hanem arra is, ami kulturális területen történik a városban.

– Miként függ össze a kultúra és a gazdaság?
– Amikor a kultúra fontosságáról beszélünk, akkor látni kell, hogy a turizmus egyik legfőbb vonzereje, hogy számtalan városban vannak olyan kulturális rendezvények – Békéscsabán például a kolbászfesztivál –, amelyekre akár tízezrek is ellátogatnak. De egy jól működő, népszerű darabokat felvonultató színház szintén lehet vonzó, különösen a térségből, de az ország távolabbi helyszíneiről is. Ha azt szeretnénk, hogy az emberek ne csak külföldre utazzanak, hanem ismerjék meg saját hazájukat, azokat a szépségeket, azt a kulturális gazdaságot, amelyek egy-egy várost jellemeznek, akkor azzal hozzájárulunk a gazdaság fejlesztéséhez is. Ehhez olyan kulturális produkciókra van szükség, amelyek okkal lehetnek távolabbi vidékekről is csalogatóak.

– Lezárult a Modern Városok Program, amelynek keretében idén elkészül teljes mértékben a Munkácsy Negyed. Több olyan beruházás van, amelyek nem fejeződtek be maradéktalanul az MVP keretében Békéscsabán. Mekkora esély van arra, hogy ezek megvalósulhassanak?
– Eltelt nyolc év a Modern Városok Program kezdete óta. Azt gondoltuk, hogy azoknak a fejlesztéseknek, amelyek megvalósultak, örüljünk, amelyek folyamatban vannak, fejezzük be. Amelyeket pedig nem sikerült véghez vinni, azokat tartsuk fenn. Viszont ne egy olyan program keretében éltessük ezeket, amelyben jelenleg nincsenek újabb tervek és források; hiszen a városok is eltérő mértékben hajtották végre az elképzeléseiket. Fontos, hogy semmilyen tervet sem töröltünk. Arra kértük a megyei jogú városokat, hogy foglalják össze, mi az, ami megmaradt a terveik közül, mi az, ami újként merült fel, hol módosítottak a korábbi elképzeléseiken – és ennek megfelelően állapodjunk meg a következő hét-nyolc év, nagyjából két országgyűlési és önkormányzati ciklus fejlesztési igényeiről. Folyamatos a kapcsolattartás a kormány és a városok között, és amint túl leszünk az önkormányzati választáson és lesznek öt évre szóló mandátumok, lesz idő és lehetőség a tervezésre, a megállapodások megkötésére.

– Orbán Viktor miniszterelnök is említette, hogy „felkészül Békés vármegye”, és többször kiemelt fejlesztendő területként határozták meg a déli országrészt. Milyen szerepet szán a kormány Békéscsabának?
– Általánosságban is fontos látni azt a változást, mondhatni eredményt, hogy – ha nem is nem szűntek meg, de – mérséklődtek azok a komoly különbségek, amelyek nyugat és kelet kötött voltak. Látni kell viszont azt is, hogy észak és dél között ugyancsak vannak különbségek. Ezért kell a gazdaságfejlesztési terveket a lehető legnagyobb mértékben a déli országrészre összpontosítani. Békéscsaba, a térség azért lehet eredményes a fejlesztésekért folytatott küzdelemben, mert jó infrastruktúrával rendelkezik, ami, ha elkészül az M44-es, még kiválóbb lesz, és két óra alatt ide lehet érni Budapestről. Remek az élelmiszer- és a nyomdaiparral, és a térségben magas hozzáadott értékű befektetések szintén történnek, elég a gyulai Airbus-gyárat említeni. Van egy kormányzati célkitűzés, valamint egy infrastruktúra-fejlesztés, és ha a végére érünk, minden feltétel adott lesz a befektetők számára. Ami nagyon fontos, hogy szakképzett munkaerőből ma már mindenhol hiány van. Évtizedeken keresztül szembesültünk a munkanélküliség kihívásaival, most viszont már évek óta azzal találkozunk, hogy a beruházásoknál az első kérdés az, hogy hol van elegendő szakképzett munkaerő. Ezért fontos a szakképzés erősítése, és a pedagógusbér-emelés, amely a szakképzésben is megtörténik, hozzájárul ahhoz, hogy legyen szakképzett munkaerő.

– Önkormányzati és európai parlamenti választások is lesznek idén. Milyen eredményre számít?
– Bizakodó vagyok, remélem, hogy az az önkormányzati választásokon legalább meg tudjuk őrizni azokat pozíciókat, amelyeket a kormánypártok 2019-ben megszereztek, amelyeket a választók bizalmából sikerült kiérdemelni. Ha ennél is jobban szereplünk, akkor boldogabb leszek, de a reális célkitűzés az, hogy hasonlóan végezzünk, mint 4,5-5 éve. Az európai parlamenti választáson az a cél, hogy magyar érdekeket képviselő európai parlamenti képviselőket küldjünk Brüsszelbe. Itt lesújtóbb a véleményem, mint az önkormányzatiság területén, ahol baloldali, liberális polgármesterek között is vannak olyanok, akik saját településüket jól szolgálják. Az Európai Parlamentben viszont csak a kormánypártiak voltak azok, akik az elmúlt öt évben a magyar érdekeket vették figyelembe. A többiek azon dolgoztak, hogy Magyarország ne juthasson hozzá a bennünket megillető pénzekhez, hogy ne kapja meg a településfejlesztésre fordítható forrásokat. Most pedig, amikor végre megkaptuk, mindent megtesznek azért, hogy ezektől essünk el, hogy ezeket vonják vissza. Szeretnék olyan közéletet Magyarországon, amikor bízhatunk abban, hogy a velünk szemben álló politikai pártok képviselői is a magyar érdekeket nézik, de minden tapasztalatunk, amelyet szereztünk az eltelt öt esztendőben, ezzel ellentétes. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy mindenki azzal jár jól, bal- és jobboldali vezetésű települések egyaránt, ha magyar érdekeket szolgáló európai parlamenti képviselők dolgoznak Brüsszelben, és ez az elmúlt öt évben csak a kormánypártiakra volt igaz.