A csabaiak számára fontos fejlesztéseket hozna a városba Szarvas Péter polgármester

– Az előző évben az eredetileg tervezetthez képest 1,7 milliárd forinttal több iparűzési adó folyt be a városi kasszába Békéscsabán. Minek volt mindez köszönhető? Mire költötte, költi az önkormányzat ezt a plusz pénzt?
– Kétségtelen, hogy 2023 elején nehezebb gazdálkodási körülményekre számítottunk, és ennek mentén állítottuk össze a költségvetést, amelyet a városi közgyűlés elfogadott. Év közben több kedvező esemény is történt. A kormánytól kaptunk 700 millió forint támogatást a megemelkedett energiaárak miatt, illetve az iparűzési adóbevételben jelentős többlet keletkezett. Ugyanakkor szükséges volt kompenzálni azt, hogy az 1,1 milliárd forintra tervezett vagyonértékesítésből származó bevétel csak 100 millió forintban teljesült, illetve az energiaárak miatt 1 milliárd forintnyi többletköltség jelentkezett. Összességében jó pénzügyi egyensúlyt tudtunk teremteni, újabb projektekre biztosítottunk forrást, fontos közügyeket tűztünk napirendre.

– Könnyebb megtervezni a 2024-es költségvetést, vagy most is takarékosságra kell törekedni?
– Most, év elején nem látunk előre minden olyan tényezőt, körülményt, amely előbukkanhat. Ezért, mint ahogy a törvény is arra kötelez, egy takarékos költségvetési rendelettervezetet kell benyújtanom. Az energiaárak továbbra is magasabbak lesznek, mint két évvel ezelőtt. A közszférában komoly személyi költségnövekedéssel kell számolni, és a békéscsabai gazdaság működésében ugyancsak vannak bizonytalanságok, lehet, hogy egyes szektorokban a termelés csökkenni, egyesekben pedig nőni fog. Az iparűzési adóbevétel, amely 2023-ban kiugróan jól alakult, lehet, hogy idén nem fog ilyen szinten teljesülni. Bár takarékos költségvetést nyújtok be, azzal számolunk, hogy a város alapfolyamatai megmaradnak, a közterületek gondozottságára, az intézmények működtetésére a források biztosítottak lesznek.

– Ebben az évben véget ér a mostani önkormányzati ciklus, amelyet érintett a koronavírus-járvány, illetve amely közben kitört az orosz-ukrán háború. Hogyan tudott ilyen helyzetekben helyt állni a város?
– 2019 őszén volt a legutóbbi önkormányzati választás, és éppen, hogy felállt a képviselő-testület, 2020 márciusában rögtön zárás következett a pandémia miatt. 2020 és 2021 a koronavírus-járvány árnyékában telt, amelynek hatásai alól mi sem tudtuk kivonni magunkat. Fél év sem telt el nyugalomban, kitört a háború, és az események 2022 nyarától meglódították az inflációt, elbizonytalanították az egész európai gazdaságot. Azt kellett látni, hogy a békéscsabai gazdaság sem tudott erőteljesen előrelépni, nem emelkedtek jelentősen az iparűzési adóbevételek, ez alól 2023 jelent kivételt. Kérdés, hogy mi lesz 2024-ben, de a kormányzat előrejelzései biztatóak, az ország gazdasági teljesítménye növekvő pályára kerülhet, és ebből az következik, hogy a helyi gazdaság is további erőre kaphat. Bár az élelmiszeripar és az építőanyag-ipar esetében visszaesés várható, a nyomdaipar, a gépipar, a pénzügyi szektor kapcsán lehetünk bizakodóak.

– Nemrég újévi fogadáson köszöntötték a város partnereit, és beszédében kiemelte, hogy fejlődött Békéscsaba. Mely beruházásokat emelné ki?
– A járvány és a háború ellenére is fejlődött Békéscsaba. A kormány a Modern Városok Program keretében előkészített fejlesztésekhez biztosította a forrást. Tavaly véget ért a piacfejlesztés, tovább épült a Munkácsy-negyed, átadtuk a bábszínházat és a megújult Ursziny-Beliczey-kúriát, befejeződött az útfejlesztési és a járdafejlesztési program, elkészült a Wenckheim turista- és kerékpárút. Az M44-es építése pedig gőzerővel zajlik, és másfél év sem kell, hogy teljesen bekössék Kecskemétnél az M5-ösbe. Remélhetőleg ez a fejlesztési ütem megmarad a következő időszakban is. Egy újabb európai uniós ciklusban vagyunk, a projektek tervezése megtörtént az önkormányzatnál. Békéscsaba nagyjából 12 milliárd forintot költhet majd el közcélokra, bicikliutakra, csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztésére, a belvárost érintő további rehabilitációra, gazdaságfejlesztésre, zöld környezet megteremtésére.

– A Modern Városok Program néhány beruházását nem tudták teljes mértékben befejezni. Várható, hogy ezen fejlesztések kivitelezésére hozzájut az önkormányzat a szükséges támogatáshoz?
– Van egy statisztika, hogy a megyei jogú városok hogyan hajtották végre a Modern Városok Program keretében az előzetes terveiket, és Békéscsaba ebben a tekintetben jól áll, az első harmadban szerepel. Felsorolni is nehéz lenne, hogy kormányzati támogatásól mennyi projektet zártunk le sikeresen. Persze olyanok is akadnak, amelyeket nem tudtunk eddig befejezni. Az Építési és Közlekedési Minisztériummal tárgyaltunk ezekről, és született is egy kormányrendelet, amely az elképzelt, de be nem fejezett fejlesztések terén további esélyt ad számunkra, és amelyek kapcsán további egyeztetések szükségesek. Ilyen a Gyulai útra tervezett multifunkciós sportcsarnok, a repülőtér fejlesztése, a Gál Ferenc Egyetem békéscsabai campusának fejlesztése, az újabb napelempark, az elektromos autóbuszok beszerzése. A tárgyalások el is kezdődtek, az önkormányzat valamennyi projekt kapcsán bemutatja, hogy hogyan áll, és bízom abban, hogy lesznek idén olyan kormányzati döntések, amelyekkel ezek kivitelezésére forrást biztosítanak.

– Az újévi fogadáson felidézte, hogy tavaly Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, „felkészül Békés vármegye”, majd hozzáfűzte, hogy ennek látható jelei is vannak. Mik ezek a látható jelek?
– Szerintem az ország gazdasági stratégiája úgy alakul a következő években, hogy ha húzunk egy képzeletbeli egyenest Kaposvár és Berettyóújfalu között, akkor a vonaltól délre eső részekre a korábbiaknál nagyobb figyelem összpontosul. Egyértelmű, hogy egy gazdaságfejlesztésnek kell történnie annak érdekében, hogy a térség, így Békés vármegye lakosságmegtartó ereje növekedjen. Remélem, hogy idén a kormányzattal együttműködve ki tudunk dolgozni Békéscsaba számára egy jó fejlesztési tervet. Ahhoz, hogy komoly befektetők érkezzenek ide, jól előkészített stratégiára van szükség. Ennek a legfontosabb elemei megvannak, épül az M44-es, van a város körül elkerülőút, van egy működő repülőtér, két vágány vezet Budapestig, és most épül Lőkösháza, a magyar-román határ felé is a második vágány. Jó együttműködésre számítunk a kormánnyal, ennek az első jelei megvannak, és megpróbálunk megfelelni a befektetői igényeknek. A meglévő ipari parkok mellett Békéscsaba kész további iparterület-bővítésre is.

– Beszéltünk fejlesztésekről. De mi kell ahhoz a beruházások mellett, hogy Békéscsaba szerethetőbb, élhetőbb, vonzóbb legyen?
– Egy adott településen az ott élők jó közérzetéhez nyugodt, egészséges környezetre, jó munkalehetőségekre, valamint olyan jövedelmekre van szükség, hogy a családok rendelkezzenek tartalékkal, legyen lehetőségük a szórakozásra, a pihenésre. Arra törekszünk, hogy ez Békéscsabán megvalósulhasson. Az egészséges, folyamatosan fejlődő környezet tekintetében nemcsak a közterületek, hanem az intézmények fejlesztését is szem előtt tartjuk. Egyre nagyobb hangsúlyt kap mindezek mellett a város zöld jellege, komoly zöldfelületekkel rendelkezünk, amelyek ápolása szintén elsődleges feladatot jelent, és gondozottságukra jelentős összeget fordítunk.

– Tíz éve vezeti a várost. Ebből az időszakból melyik pillanatra emlékszik vissza a legszívesebben?
– Szeretem a gazdasági életünket, a gazdálkodó szervezeteinket, ott vagyok a sport- és kulturális eseményeken, szeretem a csabaiak nyíltságát. Nehéz lenne egy pillanatot kiemelni. Inkább azt hangsúlyoznám, hogy a város gazdasági ereje jelentősen nőtt, és a helyiek elégedettségi szintje ugyancsak jól alakul. Bízom abban, hogy a következő fejlesztési ciklusban európai uniós forrásból és a kormányzat támogatásával további fejlesztéseket tudunk ide irányítani. Olyanokat, amelyek fontosak a helyieknek, amelyek emelik a térség népességmegtartó erejét. Az a fontos, hogy olyan termelő képesség legyen a városban, ami hosszú távon az itt élőket magabiztossá teszi, illetve visszahozza a városba azokat, akik esetleg elmentek.