Több kitüntetés talált gazdára a nemzetiségek napja alkalmából Békéscsabán

Dalokkal, zenével és tánccal ünnepelték a nemzetiségek napját kedden Békéscsabán, a városháza dísztermében, a város és a helyi nemzetiségi – lengyel, német, roma, román, szlovák és ukrán – önkormányzatok által szervezett rendezvényen. Az eseményen több kitüntetés is gazdára talált.

Licska Balázs

Az ukrán nemzetiség képviseletében Mironova Yulia és édesapja, Mironov Szergej ütőhangszeren és gitáron adott elő egy ukrán dalt, majd egy magyar népdalt. Fotó: Bencsik Ádám

Békéscsaba Szlovákságáért plakettet érdemelt ki Kutyej Pál Albert nyugalmazott evangélikus lelkész és Pintér Tibor táncpedagógus, míg Békéscsaba Szlovákságáért díszoklevelet kapott dr. Sipiczki Mihály genetikus.

Kutyej Pál Albert

Kutyej Pál Albert 1938-ban született Tótkomlóson, szlovák családban, 1964-ben avatták evangélikus lelkésszé, és a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség jaminai körzetében 1973-tól 44 éven át szolgált. Ez idő alatt újult meg az Orosházi úti evangélikus templom, felépült a jaminai gyülekezeti ház, de tevékenysége kiterjedt a Berényi úti evangélikus szeretetotthonra, továbbá lelkészi szolgálata mellett közéleti szerepet ugyancsak vállalt.

BA-4754 — Békéscsaba Szlovákságáért plakettet vehetett át Kutyej Pál Albert nyugalmazott evangélikus lelkész Kiszely Andrástól, a helyi szlovák önkormányzat elnökétől. Fotó: Bencsik Ádám

Pintér Tibor

1952-ben született Békéscsabán. Öt évig táncolt a Balassi Táncegyüttesben, majd a sarkadi cukorgyárban tanította az ÉDOSZ együttes tagjait. Tanított több településen, vezetett több táncegyüttest, majd 1986-tól 2013-ig a Csaba Nemzetiségi Táncegyüttest irányította, amely igazi táptalajává vált a csabai lokálpatriotizmusnak. Tevékeny szerepet vállalt a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért civil szervezet létrejöttében.

Prof. dr. Sipiczki Mihály

1948-ban született Békéscsabán, kétnyelvű családban nőtt fel, majd Szegeden diplomázott. Pályafutása során többször dolgozott külföldön, Svájctól Nagy-Britanniáig. Elnöke, majd alelnöke lett a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének; a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke; kezdeményezte a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza és a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete létrejöttét.

Békéscsaba románságért elismerést vehetett át Aurel Bătrân.

Aurel Bătrân

Békéscsaba Románságáért kitüntetést vett át Aurel Bătrân román ortodox parókus, akit 2013-ban szentelt pappá Siluan Manuila, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye püspöke. Kilenc évet töltött a békéscsabai román ortodox parókián. A díjjal azt ismerték el, hogy a békéscsabai papi szolgálata alatt is tapasztalható volt a parókiáért, a gyülekezetért, a városért végzett sokoldalú, lelkiismeretes, jövőbe tekintő munkálkodása.

Békéscsaba Lengyelségéért elismerést érdemelt ki Huszárné Nagy Zsuzsanna és Tuska Mihály.

Huszárné Nagy Zsuzsanna

Lengyel nemzetiséggel való szorosabb kapcsolata 2017-ben kezdődött, szimpatikus lett számára a lengyelek között tapasztalt összetartás. Autodidakta módon kezdett lengyelül tanulni, majd beiratkozott a Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület által szervezett nyelvoktatásra, és immár az egyesület vezetőségi tagja, rendszeresen részt vesz a békéscsabai lengyelek rendezvényein.

Tuska Mihály

Tanulmányai után a Békés Megyei ÁÉV-nél helyezkedett el, majd visszatért alma máterébe, a Vízműbe tanítani, nyugdíjba vonulásáig, több mint 40 évig oktatott. Ahogy felesége, Papp Erzsébet, úgy ő is megtapasztalta a lengyelek barátságos és vendégszerető viselkedését, a két nép közötti élő jó kapcsolatot. Barátaik invitálására kerestek kapcsolatot a Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesülettel, amelynek immár elnökségi tagja.

Békében élnek a nemzetiségek egymás mellett Békéscsabán

Szarvas Péter polgármester kiemelte: a nemzetiségek napja lehetőséget teremt arra, hogy elismerjék azokat, köszönetet mondjanak azoknak, akik a nemzetiségi kultúrák, közösségek életben tartásáért tevékenykednek Békéscsabán. Hangsúlyozta azt is: Békéscsaba 300 éves újkori történelme során a nemzetiségek mindig békében éltek egymást mellett, arra törekedtek, hogy segítsék egymást és a város fejlődését, közben őrizték a hagyományaikat.

Az ukrán önkormányzat a háború kitörése óta rengeteget tesz a menekültek megsegítéséért; a lengyel működteti a Chopin kórust és megemlékezik a jelentősebb lengyel ünnepekről; a szlovák pedig kiállítást szervezett annak apropóján, hogy száz éve adták ki az első békéscsabai Tranoscius énekeskönyvet. A román mesemondó versenyt szervez; a német őrzi Luther Márton örökségét; míg a roma többek között gasztrofesztivált rendez.

BA-4689 — Szarvas Péter polgármester Békéscsaba soknyelvűségét, sokszínűségét emelte ki beszédében. Fotó: Bencsik Ádám

Szarvas Péter polgármester aláhúzta, hogy Békéscsaba az elmúlt 300 évben végig soknyelvű volt és az is maradt, de közben mégis tudtak és tudnak együtt tenni, dolgozni a városért. Úgy véli, becsben kell tartani azt, ami a gyökereket jelenti, hiszen ezek kötik össze a múltat, a jelent és a jövőt. Hozzátette, a város együttműködik mind a hat nemzetiségi önkormányzattal.

A nemzetiségi önkormányzatok nevében Kiszely András, a szlovák önkormányzat elnöke a sokszínűség mellett kiemelte a szeretetet, valamint az önrendelkezést, az önigazgatást, és hogy ezekre az értékekre épül Békéscsaba. Felidézte, hogy ezen értékek összefonódását személyesen is megtapasztalhatta. Hangsúlyozta: az 1824-ben felszentelt evangélikus nagytemplom minden csabai számára szimbólum, egyesíti azt, amit Csaba jelent.