Munkácsy: a sikersztori címmel nyílt kiállítás - galériával

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő köszöntőjében a festőművész életének legfontosabb momentumait elevenített fel.

– Nekünk nagyon sokat jelent Munkácsy Mihály munkássága és az is, hogy itt Gyulán sikerült egy ilyen kiállítást megszervezni – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a szomszédos békéscsabai Munkácsy negyed kialakítása, a művészhez kapcsolódó emlékek feltárása és megőrzése Békés vármegyében közös érdek.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, lehet valami a gyulai várkertben és a kastélyparkban. 

– E helyet sokszor nevezzük városunk spirituális központjának, egy olyan térnek, melyet áthat a genius loci, azaz a hely szelleme. Nem véletlen, hogy immáron hat évtizede szolgál a Gyulai Várszínház helyszínéül, ahogyan az sem, hogy városunk legnagyobb szülötte, Erkel Ferenc is e park árnyas fái alatt lelt ihletre, amikor műveit komponálta – hangsúlyozta. – Emellett Munkácsy sorsa is itt fordult a művészet felé, innen indult el azon az úton, mely a Krisztus-trilógián át egészen a világhírnévig vezetett.

Mint elmondta, a csütörtökön megnyílt Munkácsy-kiállítás talán a kastély minden eddigi tárlatát felülmúlja, és nem csak elképesztő értéke miatt.

– Ismert probléma, hogy Munkácsy számos festő kortársához hasonlóan bitumenes aláfestést használt a képein, ami miatt a restaurátoroknak komoly gondot okoz festményeinek folyamatos karbantartása – részletezte. – Jelenleg egyetlen biztos óvintézkedést tehetünk, tökéletes klimatikus viszonyokat kell teremtsünk a festmények környezetében, ezzel lassítva azok állapotromlását. A tárlat bemutatása komoly fejlesztést igényelt, a kastély időszaki kiállítóterének klimatizálása nem volt éppen kis beruházás, de nagyon megérte, hiszen ennek köszönhetően elhozhattunk a látogatóknak egy másfél milliárd forint biztosítási értékű kiállítást, az Almásy-kastély pedig, mint kiállítóhely ismét szintet léphetett.

Prágai Adrienn, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze megnyitó beszédében elmondta, Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora a legfontosabb hangsúlyokat, az életpálya dinamikáját ragadta meg a kiállításban. Kiemelte, a gyulai Harruckern-Wenckheim kastélyt, ahol eldőlt Munkácsy sorsa, Szamossy Elek itt erősítette meg abban, hogy művészi pályán érhet el sikereket. A kiállításon tovább haladva a következő szekcióban Munkácsy és a nemzeti törekvések viszonyát vizsgálják, grafikák és népi életképek egyaránt megtekinthetők. Az érdeklődők bepillanthatnak Munkácsy festéstechnikai módszereibe, megismerkedhetnek a hatalmas sikerű Siralomház című alkotásával. Mint mondta, a tárlat szakmai koncepciójában kiemelten fontosnak tartja, hogy kiállították a Vihar a pusztán című festményt is, ami rögtön a megfestése évében, 1867-ben a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. Hozzátette, a Munkácsy életműben többször előfordul a végtelen róna ábrázolása. A kép egy tipikus alföldi ábrázolás, de nem Magyarországon, hanem Münchenben készült. 

– Eleve fontos, hogy Munkácsy Mihály felidézte az alföldi tájat, de hogy haza is küldte a képet, az még fontosabb, hiszen sok éven keresztül ez volt az egyetlen olyan festmény, amelyet a magyar közönség láthatott a Munkácsy életműből – fogalmazott. – A kiállítás úgy meséli el festmények, grafikák, fotók, digitális tartalmas segítségével a sikeres pálya ívét, hogy közben érdekes részletekkel invitálja közelebb a látogatót a festőhöz és a festészethez.