Herczeg Tamás: az a cél, hogy a békéscsabai térség vonzza a befektetőket

Mint Herczeg Tamás hangsúlyozta, azért, hogy egy település, egy régió vonzó legyen a befektetők számára, és hogy mindez a fiatalokat is helyben maradásra ösztönözze, nagyon fontos az elérhetőség. Ilyen egyrészt az M44-es, másrészt a 120-as vasútvonal, amelynek fejlesztése zajlik Békéscsaba és Lőkösháza között, harmadrészt pedig a repülőtér, amelynek szintén napirenden van a korszerűsítése.

Nagyobb lehetőségeket kínáló repülőtérre van szükség

A képviselő szerint az Airbus Gyulára települése, illetve az, hogy további cégek kapcsolódnának a projekthez, megerősítette, hogy több technikai, biztonsági, kiszolgálási lehetőséget kínáló légi kikötőre van szüksége a térségnek. A Modern Városok Program keretében is elindult egy gondolkodás, egy tervezés ezzel kapcsolatban. 

Most egy kormányhatározatban – négy másik mellett – a békéscsabai repülőtér bővítésének megvalósíthatósági tervére különítettek el forrást. A számításai szerint két év múlva elkezdődhetnek a munkálatok is. A cél az, hogy a személyszállítás tovább növekedhessen, de legyen lehetőség cargo-, azaz teherszállításra is, és a sportrepülés szintén megmaradhasson.

Az ország legkorszerűbb bábszínházát adták át

A szakma szerint az ország legkorszerűbb bábszínházát adták át a napokban, minden feltétel adott a Napsugár bábszínház 24 tagú társulatának, ami szükséges egy remek előadáshoz, amivel kielégíthetik nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek igényeit is – szögezte le Herczeg Tamás. Saját otthona lett a bábszínháznak, három teret alakítottak ki, amelyek alkalmasak előadásokra, rendezvényekre. Fontos: az Ursziny-Beliczey-kúria körüli kert ugyancsak megújult, most fedezik fel a békéscsabaiak. 

Újabb távlatokat nyitott a Wenckheim kerékpárút

Ennél a témánál Herczeg Tamás elmondta, Békéscsaba régóta a kerékpározás fővárosa, például az Andrássy út az ország kerékpáros főutcája. Ha a biciklis a város egyik végéből el szeretne jutni a másik végébe, például Jaminából Gerlára, a Lencsési lakótelepről a Mezőmegyerre, akkor ezt szinte végig megteheti kerékpárúton, hiszen megfelelő hálózatot alakítottak ki.

A Wenckheim turista- és kerékpárút újabb távlatokat nyitott, azzal kastélyokat kötöttek össze. Így nem csak a mindennapi biciklizés szempontjából lett kiváló város Békéscsaba, hiszen kerékpározva is ki lehet kapcsolódni, természetben lehet lenni. A beruházás során 10 kilométer új bicikliutat építettek és 10 kilométer meglévő szakaszt újítottak fel, például a Bartók Béla és a Kétegyházi úton. Sőt, nem csak a Wenckheim-projekt keretében valósultak meg kerékpárutas fejlesztések, az ipari létesítmények elérését szolgáló szakaszokat is korszerűsítették az elmúlt években.

Tovább építik az M44-est, Kecskemét és Nagyszalonta felé is

– Az M44-es építése két ütemben folytatódik Kecskemét környékén – jelentette ki Herczeg Tamás. Háromnegyed éven belül elkészül egy 5 kilométeres, 2025 első felében pedig egy 30 kilométeres szakasz. Így az M44-ről rá lehet kötni az M5-ösre, azaz szinte végig gyorsforgalmin lehet majd közlekedni Békéscsaba és Budapest között. 

Emellett döntés született arról is, hogy tovább építik az M44-est, és hogy Nagyszalonta térségében kötnék be a romániai oldalon épülő Arad-Nagyvárad gyorsforgalmiba. Ez 2030-ra valósulhat meg. 

Ezekkel a fejlesztésekkel javulhat Békéscsaba és a térség elérhetősége, erősödhet a környék gazdasága, emelkedhetnek a fizetések – a térség előnye, hogy a szakképzéssel jól áll, illetve, hogy egyelőre van szabad munkaerő is.

Moldvai csángókhoz látogatott

Interjúnkban Herczeg Tamás beszélt arról is, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának az a szándéka, hogy ellátogasson minél több határon túli, tömbmagyarság által lakott területre. Tavaly Felvidéken jártak, idén pedig eljutottak Csángóföldre, Bákó megye 13 településén fordultak meg a három nap alatt. Felmérték, hogy hol tart az a nemzetpolitika, amely azt a célt tűzte ki, hogy a moldvai csángók megőrizzék önazonosságukat – érdekes, hogy Bákó az egyetlen megye Romániában, ahol nőtt az elmúlt időszakban a magukat magyaroknak vallók száma.

Több célt tűztek ki. A hagyományőrzés, oktatás kapcsán létrejött sok magyar ház, és továbbiakat nyitnának. A cél az, hogy a fiatalok második anyanyelve a magyar legyen. Azt tapasztalták, hogy a helyiek küzdenek az itthon használt köznyelvi magyarral: vagy románul vagy csángósan beszélnek. Ez távol van a mai magyartól, a nyelvújítás előtti, különleges és szép nyelvet beszélik, aminek más a dallama, a toldalékolása. Emellett napköziket indítottak, ahol meleg ételt kapnak a fiatalok, illetve, ahol a magyar hagyományokról beszélgetnek velük.

Herczeg Tamás Podcast-adásunkban is beszélt a fenti beruházások részleteiről.