Zalai Mihály: ismét több milliárd forint érkezik számos beruházásra

– Egyelőre a megyeháza felirat olvasható az Árpád sori épületen. Mikortól lesz vármegyeháza?
– Az Alaptörvény alapján január 1-jétől változott az elnevezés, és tavaly a közgyűlés döntött is a nevek módosításáról. Mivel két különálló jogi személyről van szó, a hivatal elnevezése Békés Vármegyei Önkormányzati Hivatal, az önkormányzaté pedig Békés Vármegye Önkormányzata lett, ugyanis ez felel meg a történelmi hagyományoknak. Számba vettük, hogy a változtatás kapcsán milyen kiadások várhatók, tizenkét területet térképeztünk fel. A törvény lehetőséget ad arra, hogy csak ott cseréljük le a feliratot, ahol szükséges, gazdasági szempontokat is figyelembe lehet venni. Úgy döntöttünk, hogy egyelőre a bélyegzőpárnákat és a külső feliratokat cseréljük le, ez néhány tízezer forintos tételt jelent.

 – Szükség volt a megyéket vármegyékre nevezni?
– Ezt már korábban meg kellett volna lépni, 1990-ben, a rendszerváltozás idején, amikor a tanácselnökökből polgármesterek lettek. A folyamatnak ezen a területen is meg kellett volna történnie. Hiszen 1950-ig a megyéket vármegyéknek hívták, a főispáni és alispáni titulusok is eddig működtek, csak ezeket a kommunista diktatúra kiépítésekor eltörölték. Egy történelmi folytonosság jön létre azzal, hogy visszatérünk az eredeti elnevezéshez. A vármegye a középkorban is a demokrácia, az önrendelkezés szimbóluma volt.

 – A vármegyei önkormányzatok legfontosabb feladata a területfejlesztés. Lezárult a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)?
– A legtöbb beruházás befejeződött. A projektek elenyésző hányada most van folyamatban, de azokat is le kell zárni idén év végéig. A TOP keretében 541 pályázat részesült támogatói döntésben. Az, amire korábban számítottunk, hogy túllépjük az 58 milliárd forintos keretet, jelentős mértékben sikerült is, hiszen 88 milliárd forintot tesznek ki a támogatói döntéssel érintett pályázatok. Emellett költségnövekmény címen 6,5 milliárd forint érkezett több fejlesztésre: ahol a közbeszerzések alátámasztották, ott az építőipari áremelkedések miatt volt lehetőség pluszforrások szerzésére is. A TOP alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgált, a települési önkormányzatok mellett intézményfenntartó civil szervezetek, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok adhattak be pályázatokat. Közvetlenül szolgálta a gazdaság fejlesztését, hogy épült 21 ipari park, hat inkubátorház, hogy megvalósult 42 piac- és 24 turisztikai attrakciófejlesztés. 

– Ugyancsak értelmezhetők így a megyei és járási paktumok, amelyek rászorulók képzését, bértámogatását tették lehetővé, ezekbe a programokra közel 5500 embert sikerült bevonni. Szintén a gazdaság fejlesztését célozták a kerékpárút- és útfejlesztések. Eddig 60 kilométer bicikliút épült, és várható idén is még ilyen beruházás, illetve csak a TOP-os forrásokból 35 kilométernyi négy és öt számjegyű út újult meg, és ebben az évben további 14 kilométert korszerűsítünk­. A TOP másik része a települési infrastruk­túra és szolgáltatások fejlesztésére­ adott módot: 87 óvoda- és bölcsődefejlesztés, 56 csapadékvíz-elvezető rendszereket érintő beruházás kapott támogatást, emellett 36 egészségügyi és 33 szociális intézményfejlesztést valósítottunk meg a településekkel közösen. A vármegye önkormányzata nemcsak a projektek előkészítésében és koordinációjában vállalt szerepet, a pályázatok­ közel 40 százalékát mi is menedzseltük, ami azt jelenti, hogy az utolsó pillanatig végigkísértük egy-egy beruházás alakulását.

 – Közben tavaly elindult a TOP folytatása is, a TOP Plusz. Mire számíthatnak a települések, a pályázók? Mekkora forrás érkezhet Békés vármegyébe?
– A TOP Plusz keretében felhívások jelentek meg, de immár támogatói döntések is születtek, így elkezdődött a pályázatok végrehajtása. Ráadásul úgy, hogy tavaly a magyar állam előfinanszírozta ezeket az európai uniós forrásokat. Támogatói döntés 201 pályázat esetében, összesen 43 milliárd forint értékben született. A TOP Plusz kerete túllépi az előző ciklusét. Bár 86,4 milliárd forintról született döntés, folyik a szabályrendszer megalkotása, és várhatóan 94,8 milliárd forintról fogunk döntést hozni, hogy azt milyen célokra és milyen területeken használjuk fel. De most is arra számítok, hogy még ennél, az előzetesen kitűzött tervhez képest is több forrás érkezhet Békés vármegyébe. Korábban ez annak volt köszönhető, hogy a települések hajlandók voltak újabb és újabb pályázatokat előkészíteni. Szinte minden egyes felhívás esetében százszázalékosan fel tudtuk használni a forrásokat, és amikor újabb indikátorokat kellett az országnak teljesítenie, akkor mi kaptunk felkéréseket, hogy generáljunk pályázatokat. Élő és hatékony volt a munkakapcsolat a települések és a vármegye önkormányzata között. A TOP Pluszban a felhívások terén alapvetően nincs túl sok változás a TOP-hoz képest, viszont nyíltak meg újabb lehetőségek, például belterületi utak fejlesztésére, aktív turisztikai fejlesztésekre, iskolai felújításokra, illetve lesz mód olyan energetikai beruházásokra, amelyekre gyógyfürdők is pályázhatnak.

  – Előző év végén került szóba, hogy meghosszabbítanák az M44-est Békéscsabától, és hogy a gyorsforgalmi becsatlakozna a Nagyvárad–Arad autópályába. Milyen hozadéka lehet ennek a térség számára?
– Most készítik elő román oldalon az Arad és Nagyvárad közötti autópálya-építést, és a vármegye önkormányzata többször is helyt adott azoknak a minisztériumok közötti egyeztetéseknek, amelyek az M44-es és az autópálya összekapcsolásáról szólnak. Előző év végén Romániában megszületett az autópályára a hivatalos engedély, a tervekben szerepeltetik is a Nagyszalontától délre eső csomópontot, meghatározták a határátlépési pontot is. Magyar oldalon mindenki nagy lehetőségként tekint erre, hiszen ez lenne a negyedik olyan határátkelési pont, ahol gyorsforgalmi köti össze a magyar és romániai hálózatot. Az út Békés vármegye szempontjából a Nagyvárad felé nyitást jelenti. 

– Emlékezhetünk, hogy a 19. században is óriási lökést adott a térségnek a Nagyvárad–Fiume vasútvonal, és hogy Trianon után azért is alakult így a régió gazdasági helyzete, mert elzárták azoktól a nagyváro­soktól, Nagyváradtól és Aradtól, amelyek a központokat jelentették. A másik fontos útfejlesztés az, hogy hamarosan teljesen elkészül az M44-es. A tervek szerint 2025 második negyedévében átadják a Szentkirály és Kecskemét, vagyis az M5-ösbe való bekötési pont közötti 32,2 kilométeres szakaszt. Ha ez megvalósul, végig gyorsforgalmin lehet majd közlekedni Békéscsaba és Budapest között.

  – A megemelkedett energiaárak komoly kihívás elé állítják a településeket. A vármegye önkormányzatánál miként jelenik meg mindez?
– Két épülettel rendelkezünk. A vármegyeháza épületét TOP-os forrásból energetikailag fel tudtuk újítani, ennek most mutatkozik meg a jelentősége. Készült egy terv, és annak betartásával takarékoskodunk. Problémásabb a helyzet a másik, a Gyulai út 1. szám alatti irodaházzal, ahol az alapítványunk és a Széchenyi Programiroda kapott helyet. Bár erre is nyertünk pályázatot, csak idén tudjuk elkezdeni a megvalósítását. Ez a helyzet is mutatja, hogy azok, akik előre gondolkodtak és volt lehetőségük energetikai fejlesztéseket megvalósítani, most könnyebb helyzetben vannak. A TOP sok lehetőséget tartogatott, a legtöbb településen folytak ilyen beruházások, megújultak épületek.

Településekről és azok értékeiről is készítettek kisfilmeket
Nagyrészt megvalósította a vármegyei identitást erősítő, Hagyomány, érték, közösség címet viselő pályázatát a vármegye önkormányzata, de bizonyos elemei átnyúlnak erre az évre is – ismertette Zalai Mihály elnök.

Sorolta, hogy 24 kézművesvá­sárt szerveztek. Bartók Béla Békés vármegyei gyűjtései fontos elemét jelentették a projektnek, ezeket 18 koncerten mutatták be Szokolay Dongó Balázs és barátai segítségével. Készült egy hangfelvétel is, amelyből lemez születik, és az anyagot mindenki számára letölthetővé, elérhetővé teszik. A szarvasi Cervinus Teátrum által írt és előadott, betyárhagyományokat felelevenítő Békési betyárok című műsort 13 helyszínen játszották.

Örömtelinek nevezte, hogy a vármegye értékeit megismertető, szabadulószobát és geocachinget ötvöző játékba 3400 felső tagozatos diákot tudtak bevonni. A népművészetet és a gasztronómiai hagyományokat bemutató táborokban 600 gyermek vett részt. Megszületett a Viharsarki termék brand logója, amelynek a használatára való jogosultságot kiváló kézművesek és élelmiszer-kistermelők érdemelhetik ki.

– Emellett elkészült közel 800 olyan három-négy perces kisfilm, amelyek a települési értéktárakban lévő értékeket mutatják be, továbbá településeket, sőt az egész vármegyét bemutató filmek is születtek – folytatta az elnök. Szerinte ezek azok, amelyek alapján érzékelhető, hogy milyen gazdag kinccsel is rendelkezik Békés vármegye. A kisfilmeket vetítéssel egybekötött eseményeken adják majd át a településeknek.

A levéltárban a szakemberek most is dolgoznak azon, hogy összeszedjék valamennyi település esetében azok első írásos említését. A kutatómunka után egy olyan emléktárgyat készítenek, amely megjeleníti az adott település első írásos említését, ezzel szintén meglepik a településeket.
Zalai Mihály hozzátette, hogy az egész pályázat alapját, az ötletek nagy részét – például azt, hogy felkarolják a kézműveseket és a kistermelőket – a Megyenap adta, amely annak idején az értékek bemutatását, megjelenítését tűzte ki célul. Úgy véli, a rendezvénynek közösségszervező ereje van.