Pálcikával kóstoltatták Kínában a töltött káposztát

–  Úgy tudom, szeret piacozni. Csak vásárol vagy a termelőkkel is beszélget?
–  A helyi alapanyagokat, termékeket részesítem előnyben, és ezeknek a piac az igazi színtere. Ős- és kistermelőktől vásárolok, mindig a szezonnak megfelelően. Mindenkinek ajánlom ezt, mert garantáltan friss árukhoz juthatnak hozzá, ezeket nem utaztatják ide távoli helyekről. A termelőkkel, árusokkal beszélgetek, mindig tudnak újat mondani a zöldség-és gyümölcsfajtákról, az előállítás mikéntjéről. A tudatos vásárláshoz, az egészséges táplálkozáshoz is hozzájárulnak a Békés vármegyei termékek, nem hiába országos és világhírűek.

– Ehhez az ön népszerűsítő munkája is hozzájárul. Mondhatjuk, hogy a magyar gasztronómia utazó nagykövete?
– Ez azért túlzás, de az tény, hogy szerte az országban és a világban megfordulok, és ilyenkor elsősorban az értékeinket, a hungarikumokat, ételeinket népszerűsítem. A bemutatókon ott a gyulai és a csabai kolbász, a pálinka, az akácméz, a fűszerpaprika, a libamáj, a szürke marha húsából készült gulyás. Thaiföldön, Kínában és Vietnámban számos gasztrokulturális rendezvényen kóstolhatták meg a magyar ízeket vendéglátóink. Természetesen figyelembe kell venni a szokásaikat is. A töltött káposztát például szeletelve kóstoltattuk Kínában, hogy pálcikával is fogyaszthassák. El is nevezték magyar szusinak.

– A Kossuth Rádió Országjáró szombat délelőtt és délután műsoraiban mindenhol a helyi specialitásokat főzik, sütik meg, és ezekről videók is készülnek. Felfedez újdonságokat?
– Ezeken a helyeken nem én főzök, koordináló szerepem van. A műsor szerkesztője a gyulai Domokos István, a gasztrobuszt pedig a Nemzeti Művelődési Intézet biztosítja a szükséges felszereléssel, és helyiek készítik az ételeket. Mindenhol azt tapasztalom, őrzik a gasztronómiai örökségüket, ugyanakkor az ételeknek a mai gasztronómiai világnak megfelelő  újragondolását sem vetik el. Nagyon érdekes, hogy számos településen készítenek szinte ugyanolyan alapanyagokból, fűszerezéssel ételeket, csak másként nevezik.

– A Nemzeti Művelődési Intézet ASzakkör projektjében a gasztronómiát képviseli.  Hogyan választják ki az elkészítendő ételeket?
– Itt is szerepet játszik a szezonalitás, valamint egy adott ünnephez, ünnepkörhöz tartozó finomságok készítése. Mindig vendégeket hívok, sok esetben ismert közéleti szereplőket, és közösen alkotjuk meg az ételt. A folyamatot nemcsak ASzakkör internetes felületére feltöltött videókban láthatják, hallhatják, az érdeklődők, hanem a receptet írásos formában is mellékeljük a hozzávalókkal és az elkészítés módjával. A felvételeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Vármegyei Igazgatóságának békéscsabai stúdiókonyhájában rögzítjük.

– Úgy tudom, a kamarával új projekten is dolgoznak. Mit foglal ez magában?
–  A pandémia időszakában az „Én is hazait vásárolok!" országos kampányt kiterjesztettük Békésre is, ösztönözve a hazai, éppen aktuálisan beszerezhető zöldségek, gyümölcsök vásárlását, fogyasztását. A kezdeményezés sikerét látva új fejezet kezdődött. Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja, Zalai Mihály, a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke, valamint Kozsuch Kornél, a NAK Békés vármegyei elnöke egyaránt a projekt mellé állt. Első lépésként a vármegyei kamarai tagok, termelők, előállítók termékpalettáját térképezzük fel egy nyilvántartásba. Ebben szerepeltetjük a települési önkormányzat közfoglalkoztatási munkaprogramjában előállított termékeket is. A gasztrotérkép birtokában a vármegyében lévő vendéglátóhelyeket ösztönözzük, hogy kínálatukban minél több helyi alapanyagot használjanak fel. Egy védnöki rendszert is kidolgozunk, melynek alapján a vendéglátóhelyeket minősítjük a felhasznált alapanyagok, termékek minősége és mennyisége szerint. A védnöki minősítés elvárásunk szerinti garanciát nyújt a termelőknek és a fogyasztóknak is.

– Visszatérve mostani kitüntetésére, hol helyezkedik el az elismerései sorában?
– Visszajelzése annak a munkának, amelyben a magyar értékeket, termékeket igyekszem legjobb tudásom szerint bemutatni, népszerűsíteni, minél jobban beépíteni a gasztronómiába. Békés vármegye jelenleg is az ország éléskamrája, nagyon sok kinccsel rendelkezünk, ezeknek teret kell biztosítanunk. Továbbra is vallom, hogy ezt a nagyon szép szakmát csak szívvel és lelkesedéssel lehet művelni, ha pedig elismerik az ember munkáját, az mindig jóleső érzés.